Sok mindent láthatott Szent Rókus kaposvári szobra abban a negyed évezredben, ami azóta telt el, hogy felállították a mezőváros főutcáján. 1766. május 7-én áldotta meg Györe István kaposvári esperesplébános.
A kaposvári bőrgyógyászat 1956 őszén költözött át az akkori Marx Károly utcába, ahol a honvédségtől átvett ún. lazarettben, azaz a csapatkórházban rendezkedett be. Ezt az intézményt még az 1880-as években alapították, épülete is ekkor készült el a Rózsa (a későbbi Gróf Apponyi Albert, majd Marx Károly, most pedig újra Gróf Apponyi Albert) utcában, a Baross Gábor utcában ugyanekkor átadott Baross laktanyával együtt. Itt, a bőrgyógyászat épületének lépcsőházában avatták fel 1987. június 11-én a 150 évvel azelőtt született és 85 éve elhunyt dr. Kaposi Mór emléktábláját.
A Munkácsy Mihály Gimnázium történetében sokáig emlékezetes marad az 1994 tavaszán rendezett jubileumi ünnepség. Nem csak a maguk mögött hagyott háromnegyed évszázad miatt (az iskola elődjét, az egyesületi leány-középiskolát 1918-ban alapították), s nem is csupán azért, mert az iskola névadója, a jeles festőművész éppen százötven esztendővel azelőtt született. Hanem részben azért, mert 1994. március 16-án délután Szabados Péter polgármester felavatta az iskola udvarán felállított emlékszobrot, Csikós Nagy Márton szobrászművész alkotását, legfőképpen azonban amiatt, mert a hetvenötödik évfordulót a köztársasági elnök részvételével ünnepelték meg Kaposváron.
Baross Gábor születésének százötvenedik évfordulója alkalmából Kaposváron is avattak emléktáblát a „vasminiszter” tiszteletére. A vasútállomás falán elhelyezett, stílszerűen vasöntvényből készült, négyzet alakú tábla előtt – amelyet Csányi Szabolcs iparművész tervezett – dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester méltatta a kiváló gazdaság- és közlekedéspolitikus érdemeit 1998. június 5-én.
A Rippl-Rónai Józsefet ábrázoló második köztéri szobrot úgyszólván feltűnés nélkül állították fel Kaposváron. A múzeum előtti (vagy mögötti), ma már a festőművész nevét viselő parkba, ugyanabba a szökőkútmedencébe került, ahol addig Lányi Dezső 1936-ban felavatott műve állt. Medgyessy Ferenc egész alakos, fehér mészkőből készült Rippl-Rónai-szobra 1952. december 23-án foglalta el a Lányi-alkotás helyét – s valóban, inkább a szobor felállításáról és a hely elfoglalásáról beszélhetünk, nem pedig a mű leleplezéséről…
A közúti közlekedés múltjába világított be az a kaposvári emléktábla-avatás, amelyre 2009. június 16-án került sor a Kapos Volán Zrt. kaposvári autóbusz-pályaudvarán. A váróteremben elhelyezett márványtábla annak a Hoffmann Sándornak (1908–1995) állít emléket, aki csaknem két évtizeden át, 1969. évi nyugdíjba vonulásáig tartotta kézben a vállalatot. Bár ő volt a cég hőskorának legnagyobb hatású vezetője Kaposváron, a történet persze nem vele és nem is a Budapesti Teherautó-fuvarozási Nemzeti Vállalat (Tefu) 1949-ben megalakult helyi kirendeltségével – a Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság jogelődjével – kezdődött.
„Kaposvár szülöttje ő; hűséges fia maradt egész életén keresztül. Élt Münchenben, élt Párizsban, itthon volt Budapesten, de ő Kaposvárott telepedett le, ott volt kertes, bájos hajléka.” Dr. Kohlbach Bertalan volt kaposvári főgimnáziumi tanár méltatta ezekkel a szavakkal Rippl-Rónai József festőművészt az Új-Somogy című napilap 1936. szeptember 6-i számában. Nem véletlenül lett újra téma a kaposvári sajtóban a kilenc esztendővel azelőtt elhunyt művész, hiszen aznap avatták fel bronz mellszobrát a Teleki parkban. A kaposvári szoborállítást jeles magyar művészek kezdeményezték, s először még a mai Berzsenyi utca elején levő Széchenyi teret jelölték ki helyszínnek, nem a Teleki parkot.
Kaposváron három polgármesterről neveztek el utcát: Németh Istvánról, dr. Kovács-Sebestény Gyuláról és dr. Kaposváry Györgyről. Utóbbi városvezető nevét az ezredforduló óta viseli a Berzsenyi utcát a Vásártéri úttal összekötő útszakasz. Itt, a Dr. Kaposváry György úton 2007. november 9-én az emléktábláját is felavatták; az ünnepségen a somogyi születésű dr. Szakály Sándor történész, egyetemi tanár (a kaposvári Munkácsy-gimnázium egykori tanulója) méltatta a polgármester érdemeit.
A kaposvári önkormányzat 2000 tavaszán döntött arról, hogy új kollégium építésével teremt kedvezőbb lehetőségeket a középiskolások elhelyezésére, kiváltva a régi Baross laktanyában működő és már korszerűtlen – korábban Latinca Sándor, 1991 óta Baross Gábor nevét viselő – szálláshelyet. A Ripszám János siófoki építész tervei szerint épülő létesítmény alapkövét 2002. július 5-én tették le a kisgáti városrészben; az építkezést egyébként már egy hónappal azelőtt megkezdte az OTP Ingatlan Rt. és a Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. konzorciuma. A kétmilliárd forint értékű beruházás költségeinek háromnegyedét a kormány állta.
Az 1911-ben alapított kaposvári felső kereskedelmi iskola (a mai Noszlopy-szakgimnázium) első évtizedeire rányomta a bélyegét a tanintézet elhelyezésének megoldatlansága. A helyiséggondok a húszas évek második felében tovább súlyosbodtak, hiszen a diáklétszám nagyarányú növekedése ellenére sem emeltek – megfelelő anyagi erő és állami támogatás híján – új iskolaépületet.