Klebelsberg gróf neve kötelez
A kaposvári önkormányzat 2000 tavaszán döntött arról, hogy új kollégium építésével teremt kedvezőbb lehetőségeket a középiskolások elhelyezésére, kiváltva a régi Baross laktanyában működő és már korszerűtlen – korábban Latinca Sándor, 1991 óta Baross Gábor nevét viselő – szálláshelyet. A Ripszám János siófoki építész tervei szerint épülő létesítmény alapkövét 2002. július 5-én tették le a kisgáti városrészben; az építkezést egyébként már egy hónappal azelőtt megkezdte az OTP Ingatlan Rt. és a Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. konzorciuma. A kétmilliárd forint értékű beruházás költségeinek háromnegyedét a kormány állta.
Kaposvár új középiskolai kollégiumának 2003. augusztus 31-i avatóünnepségén egy zászlóval is megajándékozta az intézményt a volt – és leendő – miniszterelnök, Orbán Viktor. A zászló egyik fele üres volt; a politikus szavai szerint „várakozott”, mégpedig arra, hogy nevet kapjon a kollégium, és azt a szövetre hímezzék.
A következő hetekben több száz javaslat érkezett a kisgáti létesítmény elnevezésére – mások mellett Szent Istvánt és Deák Ferencet is szóba hozták –, végül a december 11-én tartott városi közgyűlés gróf Klebelsberg Kunó (1875–1932) egykori kultuszminiszter nevének felvétele mellett foglalt állást. (A Klebinek is becézett gróf 1922-től 1931-ig vezette a vallás- és közoktatásügyi tárcát Magyarországon, ami igen jelentős korszaka volt a hazai kultúrpolitikának.) A névadó ünnepségen, amelyet fél évvel később, 2004 kora nyarán tartottak meg a kollégiumban, Klebelsberg Kunó maga is megszólalt; igaz, csupán hangfelvételről. Ott volt viszont egy igazi Klebelsberg is: a miniszter unokahúga, az ünnepi beszédet pedig Jókai Anna írónő tartotta. Dr. Giber Vilmos igazgató ekképpen foglalta össze a kollégium vezetőinek feladatait: „A név kötelez, hiszen nekünk sincs más szándékunk, mint olyan körülményeket biztosítani gyermekeinknek, hogy versenyképes tudással, egészséges nemzeti büszkeséggel kezdjék meg életpályájukat.” (Kapos Extra, 2004. június 4.)
A következő év őszén gróf Klebelsberg Kunó mellszobrának felavatására is sor került. Csasznyi István (1930–2016) vajdasági szobrászművész alkotását 2005. november 23-án leplezte le az intézmény udvarán Klebelsberg Éva grófnő (az unokahúg) és Szita Károly polgármester. Dr. Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense nem pártpolitikusnak, hanem a nemzet ügyét szolgáló államférfinak mutatta be a grófot ünnepi megemlékezésében. „Örömmel jelentem – mondta Giber igazgató –, hogy kollégiumunk létszáma egy fővel bővült, bár szelleme eddig is köztünk élt.” (Kapos Extra, 2005. november 25.
A múltban egyébként nem csupán a gróf szelleme élt kaposvári tisztelőinek körében, hanem egy ízben maga is megfordult már a városban. Az országjáráson levő miniszter 1930. március 15-én kereste fel Kaposvárt. A legendás művelődéspolitikus, aki a kaposvári református egyházközség meghívásának eleget téve látogatta meg Somogy vármegye székvárosát, a déli gyorsvonattal érkezett, délután pedig többórás, a városházát és tizennégy vallási-kulturális intézményt érintő sétára indult a városban. A Kossuth téri plébániatemplom, a református templom, az evangélikus templom és a Hősök temploma mellett számos iskolát és nevelőintézetet is útba ejtett, ahol természetesen az igazgatók fogadták a tanári kar élén. Az intézményvezetők nem palástolták az iskolák – elsősorban elhelyezési – gondjait, s támogatást kértek a minisztertől, aki az esetek többségében biztatóan nyilatkozott a kérelmek sorsáról. Klebelsberg először az izraelita iskolaszék államsegélyt kérő küldöttségét fogadta a városházán, később a Berzsenyi Dániel nevét viselő polgári fiúiskolában is körsétát tett, s elismerését fejezte ki Gálos Ferenc igazgatónak a modern berendezésért és a tisztaságért, utoljára pedig a Pécsi utcai elemi iskolával ismerkedett meg
A kultuszminisztert, aki este fél 7 táján fejezte be a túrát, ezután a Kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Egyesület látta vendégül a nem sokkal korábban átadott gyülekezeti ház falai között. A kaposvári program este 8-kor érte el a csúcspontját, amikor a gróf nagyszabású előadást tartott a színházban a neonacionalizmusról, azaz a keresztény-nemzeti ideológiáról.
Gróf Klebelsberg Kunó a nemzeti kaszinóban rendezett bankett után éjjel 1 órakor utazott vissza Budapestre. A kortárs laptudósítás szerint kijelentette, hogy „a legjobb impressziókkal távozik, s végtelen örül, hogy megismerhette Kaposvárt”.