2020.
02. 01., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Lábak a magasban

Szigorú előélete volt a belvárosi Európa parknak, amely évtizedeken át a Latinca tér névre hallgatott. Északra tőle magasodott a szakszervezeti székház, délre állt a megyei tanácsház, a téren pedig Latinca Sándor 1919-es kormányzótanácsi biztos szobra, Konyorcsik János 1961. november 7-én leleplezett alkotása gondoskodott a tér romantikusnak csak erős túlzással nevezhető hangulatáról. A kommunista terror helyi vezérlő szellemének szobrát – a Tanácsköztársaság és a korai Kádár-kor közötti folyamatosság egyik bizonyítékaként – az a Szirmai Jenő (1921–2019) avatta fel, aki Rákosi Mátyás és Kádár János diktatórikus rendszerének volt a pártfunkcionáriusa, és 1956 végétől 1962-ig, tehát a forradalom utáni megtorlás legkeményebb időszakában Somogy megyei első titkárként irányította az állampárt hatalmi apparátusát.

Tovább

2020.
01. 25., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Már kórház is épült az ebadóból

A reformkori Kaposvár egyik legnagyobb „beruházása” a megyei kórház építése volt. A 18. századtól már működött a mezővárosban gyógyszertár, a 19. század elejétől aggápolda is, később rabkórház létesült, ám ez nyilvánvalóan nem elégítette ki a polgárosodó település és a megye egyre növekvő igényeit.

Tovább

2020.
01. 18., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Egy reneszánsz ember szobra

„Hozzá hasonló kaliberű és mentalitású emberrel korábban sehol sem találkoztam ebben a funkcióban, sem külföldi munkahelyeimen, sem idehaza. A jó ötletek megvalósításában nem ismert lehetetlent, igazi profi mentalitású játékos volt, ráérzett a »nyerő lapokra«.” Dr. Horn Péter, a Kaposvári Egyetem rektora jellemezte így – a hetvenes évek elejére emlékezve – a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola gazdasági igazgatóját, dr. Baka Józsefet. (A modern állattudományért. Emlékkönyv Horn Péter akadémikus 65. születésnapja tiszteletére. Szerk. Kovács Melinda. Kaposvár, Kaposvári Egyetem, 2007. 85. o.)

Tovább

2020.
01. 11., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Nem könnyű mesterség

A kaposvári polgármesterek és városi tanácselnökök emléktáblája a városháza bejáratánál (a kapun belül) látható. A 2003. június 28-án elkészült márványtábla, amelyet a Kaposvárért Közalapítvány állíttatott, Fábián Éva és a napokban elhunyt Gschwindt András alkotása. A tábla legfontosabb adatainak számbavétele után nyilván a városvezetők névsorán kellene végigmennünk, rövid pályaképeket és újabb évszámokat sorakoztatva egymás után. Mivel azonban reménytelen vállalkozás lenne méltó és arányos módon bemutatni valamennyi városbíró, polgármester és tanácselnök működését, ezúttal inkább csak szemezgetünk pályájuk eseményei közül.

Tovább

2020.
01. 04., szombat

Írta: Nagy Zoltán

A Kossuth tér, tapintható közelségben

Nem fordul elő gyakran, hogy egy köztéri szobor gyakorlati célokat szolgál, de a kaposvári Kossuth tér épületeit ábrázoló bronzmakettel, amelyet 2016. június 15-én avattak fel a városháza mellett, ez a helyzet. Hiszen Páljános Ervin szentendrei művész alkotása nemcsak turistalátványosság, hanem a látássérülteknek is segít jobban megismerni a belvárost: a vakok és gyengénlátók kitapogathatják a teret körülvevő épületek kicsinyített másait, s így megtapasztalhatják a tér harmóniáját és arányait. Még három köztéri szobor is megfigyelhető ezen a „terepasztalon”: Nepomuki Szent János szobra, a Mária-oszlop és a Kossuth-szobor.

Tovább

2019.
12. 21., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Csillagtalanítás a Cserben

Amiként a köztéri alkotások többségénél szokásos, a Cseri parkban álló Centenáriumi emlékmű sorsát is több történet szálaiból sodorta össze a történelem. Itt van mindjárt az elnevezés, amely a városi lét 1873-tól számolt századik évfordulójára utal – ám éppen ez a legvékonyabb fonal ebben a szövedékben. A szétnyíló betonelemekből összerótt emlékmű ugyanis a legkevésbé sem dualizmus kori eleink várostörténeti teljesítménye – tehát Kaposvár „rendezett tanácsú várossá” nyilvánítása – tiszteletére készült…

Tovább

2019.
12. 14., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Egy konzervatív humanista a középiskola élén

A fennállásának kétszázadik évfordulója felé közeledő, de vénnek azért nem látszó Táncsics-gimnáziumban tudatosan gondozták a hagyományokat, sőt újakkal igyekeztek megfejelni a régieket. Mihályfalvi László igazgató ötlete nyomán a belső udvaron kialakították és 2003. december 17-én felavatták a Táncsics Panteont. Az iskolában tanított és tanult neves személyiségek tiszteletére szentelt emlékhelyet aztán folyamatosan bővítették: harmadiknak dr. Pongrácz Károly gimnáziumi igazgató emléktáblájával gyarapodott a gyűjtemény. 

Tovább

2019.
12. 07., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Csecsemőkkel levelezni

2006. május 28-án, amikor a kaposvári Városligetben (másik nevén: a Millenniumi parkban) felavatták az Életfa című bronzszobrot, már többéves múltja volt az amúgy nagy jövő előtt álló kezdeményezésnek. A különleges műalkotás levelein kétezer-egyszázötven újszülött nevét lehetett elhelyezni, tiszteletet adva az életnek, tiszteletet adva a kaposváriak új nemzedékének, s megörökítve azt is, hogy a város milyen értékek (a gyermekvállalás, a családok támogatása) mellett kötelezte el magát az új évezred elején.

Tovább

2019.
11. 30., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Nagyon tudott festeni a várdai bagoly

Néhány nap híján egy évtized telt el a halála óta, amikor felavatták az emléktábláját a Teleki utcai volt tűzoltószertár Múzeum utca felőli oldalán. A Szász Endrét (1926–2003) ábrázoló szép dombormű leleplezésével egyidejűleg, 2013. augusztus 14-én a csíkszeredai születésű festőművész emlékkiállítása is megnyílt a Vaszary Képtárban. Az ünnepség egyik láncszeme volt az erdélyi város és Kaposvár között 1990 óta létező testvérvárosi kapcsolatnak; a Szász-domborművet Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész készítette, az emléktáblánál pedig Antal Attila csíkszeredai alpolgármester mondott köszöntőt.

Tovább

2019.
11. 23., szombat

Írta: Nagy Zoltán

A Gépészen is rajta hagyta keze nyomát a történelem

Az Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium megadta a módját az évfordulós emlékezésnek, amikor ötvenéves lett. Nemcsak az iskolában ünnepeltek, hanem a kaposvári sportcsarnokban is, ráadásul ekkor, 2012. október 12-én avatták fel a „népi” nevén Gépészként emlegetett intézmény főépületének bejárata előtt a stílszerűen G betűt formázó haranglábat. Az emlékműként is szolgáló alkotást Paksi András Csaba tervezte, és Varga László plébános – a későbbi megyés püspök – áldotta meg.

Tovább