Terítéken a hagyományok

Az AI szerint: „A hagyomány az elődöktől örökölt szokások, hiedelmek, tudások, művészeti formák, technológiák vagy értékek összessége, amelyeket egy közösség nemzedékről nemzedékre ad tovább, és amelyek összekötik a múltat a jelennel, erősítve a közösségi identitást.”

A hagyományok általában az ünnepeink alkalmával jelennek meg a legintenzívebben. A mi választásunk az, hogy miképpen viszonyulunk hozzá. 
A mi választásunk, hogy elutasítjuk, vagy követjük.

Csillagösvényen

Hosszú téli éjnek
fényes sötétjében
keresem magamat.
Ámulva nézem az égen
széthintett csillagmagvakat.

A felismerés hirtelen kap el,
hogy ahány csillag ragyog az égen,
az mind én vagyok…
Az is, amelyik fényesen ragyog,
és az is, ami csak pislákol épphogy.
Én vagyok ott messze az a pici, 
és én vagyok a valamivel nagyobb.

Macska- és kutyajaj

Szita Károly polgármesternek tökéletesen igaza van, amikor a Tisza Pártnak kidolgozott gazdasági tervről a következőket mondta: „a rendszerváltás óta nem látott mélységbe taszítaná Magyarországot, a magyar családokat, és visszahozná azokat a legsötétebb időket, amikor milliók számára a napi megélhetés, a napi betevő megszerzése volt a cél, nem pedig a saját otthon megteremtése és a gyarapodás.” 

Az ilyen balliberális akciókat egyszer-kétszer már kipróbálta Magyarország. Csak a csőd, az elszegényedés, a lemaradás sült ki belőle. Ha ez a megszorító csomag tényleg a Tisza gazdasági programja, akkor ez nemcsak a macskáknak és a kutyáknak ártana, hanem minden magyar család és polgár zsebének is.

Ráérsz?

Az életünkben az idő egy fontos tényező. Sokszor mennénk ide vagy oda, vagy mindenhova, és sehogy sem jön össze. Valamiért kicsúszunk az időből. Igazából nem tudunk mindenhol ott lenni, és amikor minden is egyszerre zajlik, akkor bizony nem könnyű kiválasztani azt, hogy mit részesítsünk előnyben.

De szerintem rajtunk múlik az is, hogy mire érünk rá. Még akkor is, amikor nem így érezzük.

Egy látogatás, egy interjú és Győr

Mindent megírtak, megbeszéltek, elemeztek már a hozzáértők Orbán Viktor és küldöttségének Trump elnöknél tett látogatásáról, a rezsicsökkentés sikeres megvédéséről. Ezért inkább e tárgyalás egyik utóhatását, egy interjút ajánlanék a YouTube-ról a figyelmükbe. A német Axel Springer Kiadó – egy igen tekintélyes médiavállalkozás Európában – társtulajdonosa, vezetője, Mathias Döpfner megjelent Budapesten, és egy hosszú interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Mosolyogjunk a világra

Van úgy, hogy hosszú időn át nem történik velünk semmi érdemleges. Csak múlnak a napok, taposunk a taposómalomban, vagy ülünk a babérjainkon, már kedvünk sincs semmihez, és csak úgy vagyunk.

Aztán megmozdul valami. Átbillen egy kapcsoló, fordul egy fogaskerék, és hirtelen beindul a gépezet. És egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy szembejön a minden. Először ijesztő is tud lenni a hirtelen lendület. Aztán ráébredhetünk, hogy ez itt az élet. És ha már itt van előttünk, akkor jó lenne nekifogni, élni, és élvezni minden pillanatát. Mert jön, és adja magát.

Katonakeresztek árnyékában

Halottak napja volt a hétvégén. Ilyenkor mindig eszembe jut a pécsi temető katonasírjainak végeláthatatlan sora. Nem tudom, hogy a kaposvári temetőkben vannak-e ilyen számban szívet szorító egyenkeresztek húsz-harmincéves férfiak teste – vagy csak emléke – fölött. Fiatal iparossegédek, földművesek, kezdő mesteremberek, egyetemisták, családapák azok, akik e sírokban nyugszanak. Hátrahagyva özvegyeket, árvákat.

És akkor mi van?

Ha úgy érzed, hogy összecsapnak fejed felett a hullámok, ha mindenhol csak falakba ütközöl, ha már azt hiszed, nincs ettől lejjebb, legtöbbször akkor is tehetsz még valamit magadért.

Például felteheted magadnak a kérdést, hogy „és akkor mi van?”

Levél magamban

Ahogy a párhuzamos egyenesek
a végtelenben összeérnek,
a végtelen meg valahol
visszahajlik az egészbe,
úgy jönnek vissza érzések,
gondolatok, és remények.

Rég elejtett kívánságok
teljesülnek, mint új álmok.
Idejük van.

Politikai színpadok és szerepek

Hallgatom a mai európai politikusok nyilatkozatait Lettországtól Németországon át Brüsszelig, és eszembe jut Orbán Viktor megjegyzése: amikor ő belépett az európai színtérre, a politikusok között még tekintélyes államférfiak voltak. A mostaniak viszont valamilyen ideológiai rögeszme szerint cselekszenek. Egyénileg kiemelkedő politikus szinte sehol. A politikai színvonal egyre csökken, és felülkerekedik a zagyva, Európa-rontó zöld–balos ideológia.

Hogy ezt megértse az ember, kénytelen a nagyokhoz fordulni. Max Weber professzor szerint egy vezető politikusnak három meghatározó tulajdonsággal kell rendelkeznie: szenvedélyesség, felelősségérzet és arányérzék.