Kaposvár második legkorosabb köztéri szobrának nem volt könnyű az élete. Persze a kaposváriaknak sem volt könnyű annak a csaknem három évszázadnak a jó részében, amely azóta telt el, hogy Nepomuki Szent János szobra – mert róla van szó – helyet foglalt a városkában…
2011. július 18-a nemcsak azért marad emlékezetes Kaposvár sporttörténetében, mert ekkor kezdődött meg a hetedik Intersport Ifjúsági Futballfesztivál, hanem azért is, mert József Attila utcai szülőházának falán ezen a napon avatták fel Czibor Zoltán (1929–1997) 43-szoros válogatott labdarúgó, az Aranycsapat balszélsőjének emléktábláját. Az utánpótlás-együttesek első nemzetközi seregszemléjét még 2005 nyarán rendezték meg Kaposváron, a város környékén és Csurgón, s mit tesz Isten: a nyitónap két díszvendége az egykori Aranycsapat két másik játékosa, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula volt. De a hetedik fesztivál nyitányának is megadták a módját; a Czibor-emléktábla leleplezésekor a Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatója, a korábbi hetvenszeres válogatott Nyilasi Tibor mondott avatóbeszédet, és Czibor Zoltán húga, Czibor Zsuzsanna is részt vett az ünnepségen.
A nagyságos fejedelem tiszteletére 1967. március 27-én ünnepséget rendezett a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Az ünnepély középpontjában az intézmény névadóját ábrázoló alkotás leleplezése állt, amelyet a sárvári születésű, akkor negyvenéves művész, Németh Mihály készített.
Szabados Péter polgármester 1994. november 30-án leplezte le Kaposvár középkori várkapujának emléktábláját, amelyet feltételezett helye közelében, a Vár utca 2. számú ház Berzsenyi utca felőli falán helyezett el a Kaposvári Városszépítő Egyesület. A 20. század első felében itt találták meg egy kapu kőmaradványait, amikor földmunkákat végeztek a téren.
Kilencven esztendővel az első világháborút – és Magyarország számára sok minden mást is – lezáró békediktátum aláírása után, 2010. június 4-én a kaposvári Berzsenyi parkban leleplezték Párkányi Raab Péter balassagyarmati születésű szobrász Trianon-emlékművét. Az évfordulón, amelyet akkor ültek meg először a nemzeti összetartozás napjaként, Melocco Miklós szobrászművész, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szita Károly polgármester mondott avatóbeszédet.
A városháza falánál, a tornyos Kossuth téri épület bejárata mellett 2013. március 18-án avatták fel Siposs Géza egykori városi főjegyző emléktábláját. Az idő pusztító hatalmát mi sem mutatja jobban, mint hogy a jeles köztisztviselőnek, aki az avatóünnepség előtt 147 évvel és egy nappal született, jóformán a nevét is alig ismerik már a megyeszékhelyen, pedig négy évtizeden át volt a városvezetés egyik legerősebb oszlopa, aki a várossá fejlődés talán legpörgősebb időszakában lerakta a modern kori helyi közigazgatás alapjait. (Maga is az ekkor keletkezett új városrészben, a hajdani Meggyes-telken kialakított Ezredév utcában lakott.) 1924. december végén, azon a városi közgyűlésen, amelyen döntöttek a nyugdíjazásáról, dr. Berger Samu képviselő „a városház eszének” nevezte az elköszönő főjegyzőt. Méltán fogalmazott így.
Az 1980-as évekre megszaporodtak az iskola névadójának emlékét idéző műalkotások a Táncsics Mihály Gimnázium épületében. A második emeleten kapott helyet Soltra Elemér főiskolai tanár festménye és a Bors István által formázott kicsinyített szobor. Soltra még diákkorában, Bors pedig az 1978-as emlékműpályázatra készítette el művét. Merő Béla igazgató 1971 márciusában leplezte le a földszinti emléktáblát, Weeber Klára szobrászművész és Ötvös József kőfaragómester alkotását.
Az 1956-os forradalom kirobbanásának 57. évfordulóját megelőző napon, 2013. október 22-én este a Hősök templomának falánál leleplezték Mindszenty József (1892–1975) emléktábláját, Gera Katalin szobrászművész és Gschwindt András kézműves alkotását, egyúttal a bíborosról nevezték el a teret. Szita Károly polgármester mondott ünnepi beszédet, az emléktáblát pedig az azóta elhunyt Agg József főesperes áldotta meg.
2001. május 9-e nem csupán azért emlékezetes dátum a nem sokkal azelőtt megalakult Kaposvári Egyetem történetében, mert ekkor rendezték meg először a Sertéstenyésztési Tudományos Napot, hanem azért is, mert a konferencia keretében felavatták a kiváló sertésnemesítő, az európai hírű állatgenetikus, Anker Alfonz mellszobrát.
Dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester 2000. április 3-án avatta fel Donner János serfőzőmester emléktábláját a derék iparosról elnevezett kaposvári városrészben, a Zrínyi utcai fiókkönyvtár falán. A márványtábla elhelyezését dr. Szép Tamás városi képviselő kezdeményezte, részben népnevelő célzattal – a városatya ugyanis megtapasztalta, hogy a donneriek többsége nincs tisztában a városrész nevének eredetével. Pedig tanulságos a történet.