Nevek csatája

Az 1980-as évekre megszaporodtak az iskola névadójának emlékét idéző műalkotások a Táncsics Mihály Gimnázium épületében. A második emeleten kapott helyet Soltra Elemér főiskolai tanár festménye és a Bors István által formázott kicsinyített szobor. Soltra még diákkorában, Bors pedig az 1978-as emlékműpályázatra készítette el művét. Merő Béla igazgató 1971 márciusában leplezte le a földszinti emléktáblát, Weeber Klára szobrászművész és Ötvös József kőfaragómester alkotását.

Mindezekhez az iskola volt növendéke, Bors István szobrászművész Táncsics-emlékműve csatlakozott 1983 tavaszán. A hatalmas kokárdára emlékeztető, de Táncsics Mihály börtönéveit is felidéző művet március 15-én avatták fel az iskola előkertjében. Az ünnepségen dr. Nagy Sándor, Kaposvár 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője, az Elnöki Tanács tagja mondott avatóbeszédet. „Megemlékezésünk a magyar nép hányatott, megrázkódtatásokkal teli történelmének fényes, dicsőséges szakaszát foglalja magában – emelte ki az MSZOSZ majdani elnöke. – Büszkén vállaljuk 1848 örökségét, annak a forradalomnak és szabadságharcnak az örökségét, amely Magyarországot a haladás élvonalába emelte és az európai figyelem középpontjába állította.” (Somogyi Néplap, 1983. március 16.) A középiskola nevében Varga Sándor igazgató és Belovári Gabriella KISZ-titkár vette át az emlékművet.

Táncsics Mihály (1799–1884) nevét nagyjából harmincöt évvel azelőtt vette fel a megyeszékhely legrégebbi középiskolája. Korábban – több mint negyed évszázadon át – a kaposvári gimnáziumot áldozatkészen támogató politikus, Somssich Pál (1811–1888) volt a névadó. Az iskola 1948. április 20-án „lepte meg” a kultuszkormányzatot az észrevétellel, hogy „a demokrácia szellemének megfelelően” ideje új nevet kapnia. Az ötlet természetesen nem a gimnázium falai közül származott…

A korabeli sajtó úgy tudta, hogy a kaposváriak a forradalom centenáriumának évében valamely 1848-as szabadsághős nevét kérték: konkrétan Noszlopy Gáspár, Táncsics Mihály és Mészáros Lázár nevét hozta volna szóba a tantestület. Az iskola 1812–1962-es jubileumi emlékkönyve szerint viszont Noszlopy helyett Ady Endre neve szerepelt a javaslatban. Az 1987-ben megjelent évkönyv is két változatról tud: az egyik névsorban Táncsics, Rippl-Rónai és Ady, a másikban Noszlopy, Mészáros és Táncsics neve olvasható. „Az iskolai irattári példányon az első oszlopot piros ceruzával áthúzták, a második oszlopsort piros ceruzával kézzel írták rá. Hogy ezt ki, mikor, miért tette, azt nem lehet eldönteni.” (A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium jubileumi emlékkönyve, 1812–1987. Szerk. Mihályfalvi L. Kaposvár, Táncsics M. Gimn., 1987. 123. o.) Ráadásul ennél is több név jött szóba a tantestületi értekezleten, ahol vita ugyan volt, de szavazást nem tartottak. S a tanulóifjúság véleményét sem kérték ki a kérdésről.

Akármint is történt, a kultuszminiszter rendelete (a jogszabály a június 12-i Magyar Közlönyben jelent meg) Táncsics Mihály Állami Általános Gimnáziumra változtatta az iskola nevét, amelyet 1948. szeptember 1-jétől volt kötelező használni. Az író, újságíró és politikus Táncsics Mihály alakja vélhetően azért került előtérbe, mert köztudottan szoros kapcsolatot ápolt korának szocialista mozgalmával.

A gimnázium történetét kutató dr. Miklós Endre kiegyensúlyozott összegzése így hangzik: „1948 őszén külső nyomásra az akkori feszült politikai légkörben hibásan és tévesen megváltoztatták az iskola nevét. […] Azért Táncsics Mihály nem akárki volt. […] Nem mondvacsinált, erőltetett nemzeti nagyság. […] Nem olyan méltatlan az a Táncsics név. […] Mi látszik helyes lépésnek? Az iskola jelenlegi nevének megtartása mellett Somssich Pál valódi kultuszának a kibontakoztatása.” (Somogyország, 1989. november 24.) Könyvében pedig hozzáteszi: „Tény, hogy a névváltoztatással nem járt rosszul az iskola (több iskolában ennél szerencsétlenebb megoldást választottak), de a kellő körültekintés hiánya nyilvánvaló. Ezért a névváltoztatás vitái mára sem csitultak el.” (Miklós Endre: A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium. Budapest, Tankönyvk., 1990. 63. o.)