2009. május 21-én, a kilencedik Festők Városa Hangulatfesztivál megnyitása alkalmával a belvárosban leleplezték Rippl-Rónai József festőművész csacsifogatos szobrát, a pécsi Trischler Ferenc alkotását.
2006. január 23-án – a város napján – a Kossuth Lajos utcai Református gyülekezeti ház falán a Kaposvárért Közalapítvány kezdeményezésére felavatták dr. Magay Ferenc büntetőbíró, a gyülekezet főgondnokának emléktábláját, Fábián Éva városi főépítész és Gschwindt András kézműves alkotását.
1964. március 16-án egy különös sorsú somogyi íróember bronz mellszobrát leplezték le a róla elnevezett kaposvári téren. Schaár Erzsébet (1908–1975) szobrászművész alkotását abban az évben avatták, amikor országszerte megemlékeztek az író születésének nyolcvanadik évfordulójáról. A Hazafias Népfront és a városi tanács által rendezett ünnepségen Simon Lajos, a belvárosi II. számú körzeti népfrontbizottság elnöke mondott beszédet. Mások mellett dr. Gábor Magda, az író unokája, az írószövetség nevében pedig Takáts Gyula költő koszorúzott. (Itt jegyezzük, meg, hogy több helytörténeti munka szerint 1970-ben avatták fel a szobrot, ez viszont részben tévedés: valóban felavatták, de nem 1970-ben.)
Mint máshol, úgy Kaposváron is számos olyan személynek van szobra vagy emléktáblája, aki kiváló ember volt ugyan, de emlékezete jobbára csak a helyieknek fontos, hiszen egy viszonylag kis közösség érdekeit viselte a szívén munkássága során. S persze olyan nagyságok bronzba öntött vagy kőbe vésett emlékét is őrzik – őrizzük –, akik az egész emberiség, de legalább az egész ország javára tevékenykedtek. Az a csaknem két évszázada elhunyt férfiú, akinek a tiszteletére 2010. január 7-én avatóünnepséget tartottak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum nyugati falánál, kétségkívül ez utóbbi csoportba tartozott.
A kaposvári kötődésű képzőművészek méltán tettek szert országos hírnévre, s tették a „Festők városa” cím jogos birtokosává a megyeszékhelyt. Köztük volt Vaszary János (1867–1939) is, a század eleji magyar festészet kiemelkedő alakja, aki 1920-ban a Képzőművészeti Főiskolán kezdett tanítani.
A Kontrássy utca és a Zárda utca sarkán, a Somogyi Hírlap székházának falán 2004. január 23-án, a város napján avatták fel Gruber János lapszerkesztő, ügyvéd és író emléktábláját, Fábián Éva és Gschwindt András alkotását. Azért éppen itt, mert az 1891-től 1893-ig kiadott Somogyi Hírlapot Gruber János szerkesztette – noha ez a hetilap csak nevében volt előzménye a most is megjelenő napilapnak.
A Szent Imre utca 14. szám alatti Pártok háza előtt a forradalom kirobbanásának 39. évfordulóján, 1995. október 23-án kopjafát avattak az 1956-os kaposvári áldozatok emlékére. A hat név az épület falán elhelyezett emléktáblán is olvasható.
1992. március 15-e emlékezetes dátum a megyeszékhely művelődéstörténetében: ekkor nyílt meg ugyanis az első Kaposvári Tavaszi Fesztivál – Somogyi Tavasz. A kéthetes kulturális rendezvénysorozat első napja azonban nemcsak a Csiky Gergely Színházban tartott gálaestről nevezetes, meg arról, hogy a Parlamentben ekkor vette át a Kossuth-díjat Ascher Tamás, a Csiky Gergely Színház főrendezője és Fodor András költő, egykori kaposvári diák, hanem arról is, hogy a kaposvári belváros egyik legszebb és legcsendesebb utcájában, az Ezredév utcában leleplezték Gyenes Izsó hegedűművész és zenepedagógus emléktábláját. Gera Katalin szobrászművész alkotását a 15. szám alatt, Gyenes Izsó egykori lakóházának falán helyezték el. Az avatáson, melyen a zenetudós két fia, Juan Gyenes fotóművész és Reményi Gyenes István író is részt vett, Szabados Péter polgármester mondott emlékbeszédet.
A Kereskedelmi és Hitelbank kaposvári épülete előtt 1990. június 15-én avatták fel gróf Széchenyi István bronzszobrát, Borbás Tibor (1942–1995) alkotását. „A gondolkodó, a töprengő államférfit próbáltam megjeleníteni – mondta a művész. – Jelképnek szántam a két oroszlánfejet, ami a Lánchídra emlékeztet. Egyik keze, amit homlokához emel, géniuszára utal, nyugtalan másik keze a tett kifejezője.” (Somogyi Hírlap, 1990. június 16.)
A Somber épületének falán 1973. december 22-én avatták fel Németh István polgármester emléktábláját, s egyúttal róla nevezték el Németh István fasornak az akkori Beloiannisz utca keleti szakaszát. Az ünnepségen dr. Kanyar József (1916–2005) levéltár-igazgató, a Hazafias Népfront megyei elnöke mondott ünnepi beszédet. A városi tanács néhány héttel később, 1974. január 16-án hozta meg a névváltoztatásról szóló hivatalos határozatot.