Rákóczi nevével
A nagyságos fejedelem tiszteletére 1967. március 27-én ünnepséget rendezett a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Az ünnepély középpontjában az intézmény névadóját ábrázoló alkotás leleplezése állt, amelyet a sárvári születésű, akkor negyvenéves művész, Németh Mihály készített.
Hosszú utat tett meg az iskola addig, amíg a Rákóczit megszokott formában megjelenítő, mészkőből faragott mű elfoglalhatta helyét az épület előkertjében. Bár maga az intézmény még nem volt különösebben öreg: története belefért három bő évtizedbe. Mint annyi minden a 20. században, ez a história is a nagy háború időszakában gyökeredzik. Kaposvár nyugati szélén ugyanis a világháborús hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak osztottak ki házhelyeket az 1920-as években, s a területet Rokkanttelepnek nevezték ezután. Gyors fejlődésnek indult az új városnegyed; a harmincas évek közepén már csaknem kétszázötven tanuló járt innen – saját tanodájuk nem lévén – a Petőfi utcai elemi iskolába. Hogy elejét vegyék a további vándorlásnak, s a Petőfit is tehermentesítsék, a város iskolát építtetett a nagykanizsai műút és a kaposvár–fonyódi vasútvonal közti saroktelken. A rokkanttelepi elemi iskola tíz hónap alatt felhúzott első épületét 1936. július 31-én adták át.
Az 1953/54-es tanév újabb változásokat hozott a Rokkanttelepi Általános Iskola életében. Elnyerte teljes önállóságát (az első években igazgatási szempontból a Petőfi-iskolához tartozott), megnyílt a felső tagozat, s az is ekkor történt, hogy az iskola nevét a kétszázötven éve kezdődött Rákóczi-szabadságharc emlékére II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolára változtatták. 1959 januárjában az új iskola kivitelezését is megkezdte a Kanizsai utcában a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat; a nyolc tantermes épület falai között az 1960/61-es tanévben indult meg az oktatás.
Így jött el a szoboravatás napja, amely világosan megmutatta a Kádár-korszak hivatalos ideológiájának néhány alkotóelemét. A rendezvényen a megyei és városi párt- és tanácsi vezetők, a fegyveres testületek és „tömegmozgalmak”, valamint az iskolát patronáló vállalatok képviselői is részt vettek, s úttörők, KISZ-esek, munkásőrök és más egyenruhások álltak díszőrséget a 18. századi szabadságharc mélyen hívő arisztokrata vezetőjének szobránál… Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára így fejezte be avatóbeszédét: „Jelképezze ez a szobor itt a magyar dolgozó nép haladó hagyományainak megbecsülését, a magyar szabadságharc méltó örökösének, a forradalmi munkásmozgalomnak a kegyeletét és tiszteletét.” A pártvezetők az ünnepség további részében is újra meg újra birokra keltek a nemzeti hagyományokkal, amelyeket többségük csak átértelmezve volt képes összeegyeztetni a marxista dogmákkal.
A szobor leleplezése után az iskola vörös selyemlobogóját is felavatták, rajta a „pro patria et libertate” felirattal. A szabadságharc jelmondatának eleje – Cum Deo, azaz: Istennel – természetesen „lemaradt” a zászlóról, amelyre az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága nevében Kocsis László, a megyei pártbizottság osztályvezetője kötötte fel az első szalagot. Ő viszont már nem keverte bele a kommunista felfogás szerinti munkásmozgalmat az ünnepi ceremónia fogalomtárába. „Szeressétek a hazát olyan hűen és olyan odaadóan – mondta –, mint ahogyan iskolátok névadója tette; szerezzetek olyan becsületet a hazának, mint amilyet ő szerzett neki.” (Somogyi Néplap, 1967. március 29.)
Az „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelszóval megalkuvás nélkül küzdő politikus emlékét persze nem csak az iskola és az előtte álló szobor élteti a függetlenségi hagyományaira joggal büszke Kaposváron. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak hazahozatalára emlékeztet, hogy abban az évben, 1906-ban Rákóczi térnek keresztelte át a Gabonapiacot a városi képviselő-testület. A fejedelemről nevezték el az 1923-ban zászlót bontott Kaposvári Rákóczi Sport Clubot; s azt a rövidhullámú adót, amely az 1956-os forradalom napjaiban Kaposváron kezdte meg működését, nemcsak Szabad Somogy Rádióként, hanem Rákóczi Rádióként is ismerték. Az Édosz-mozi a Rákóczi nevet vette fel 1970 augusztusában, az ezredforduló után pedig a Rákóczi Szövetség is megjelent a megyeszékhelyen. II. Rákóczi Ferenc édesanyjáról, Zrínyi Ilonáról polgári leányiskolát, majd általános iskolát, mostohaapjáról, Thököly Imréről utcát neveztek el, s a Rákóczi-szabadságharc több katonai vezetőjének neve is felkerült a városi utcanévtáblákra. Így lett Kaposváron Esze Tamás utca és Vak Bottyán utca (1957), Balogh Ádám utca (1964) és Bercsényi Miklós utca (1974). Ugyancsak része a Rákóczi-legendáriumnak, hogy a toponári városrészben 1972 óta a Mikes Kelemen utcában, 1984 óta pedig a Rodostó utcában is sétálhatunk…