A Kossuth tér, tapintható közelségben
Nem fordul elő gyakran, hogy egy köztéri szobor gyakorlati célokat szolgál, de a kaposvári Kossuth tér épületeit ábrázoló bronzmakettel, amelyet 2016. június 15-én avattak fel a városháza mellett, ez a helyzet. Hiszen Páljános Ervin szentendrei művész alkotása nemcsak turistalátványosság, hanem a látássérülteknek is segít jobban megismerni a belvárost: a vakok és gyengénlátók kitapogathatják a teret körülvevő épületek kicsinyített másait, s így megtapasztalhatják a tér harmóniáját és arányait. Még három köztéri szobor is megfigyelhető ezen a „terepasztalon”: Nepomuki Szent János szobra, a Mária-oszlop és a Kossuth-szobor.
Az 1 : 100 méretarányban készült térplasztikát a városi önkormányzat és a kaposvári Rotary Club állíttatta, de többtucatnyi vállalkozás és magánszemély is hozzájárult a költségekhez. (Megjegyzendő, hogy a kaposvári klub „a magyar kultúra hagyományos értékeinek megőrzése, kulturális és emberbaráti kapcsolatok kiépítése és ápolása” céljával alakult meg 2010 őszén.) A makettet a helyi Rotary-elnök, Wimal Morapitiye és Szita Károly polgármester együtt adta át a közönségnek.
A műalkotás tehát lenyomata és krónikása annak az épített örökségnek, amely Kaposvár szívében a bennszülöttek és a turisták szeme elé tárul. Ez az örökség persze fokozatosan alakult ki az utolsó három évszázad során, annak következményeként, hogy itt, a Balaton és Szigetvár felől érkező észak–déli, valamint a Kapos folyását követő kelet–nyugati utak találkozásánál jött létre a település központja.
A maketten is látható – vagy tapintható – épületek a várostörténet különböző korszakait jelképezik. A legrégebbi közülük a 18. századi, klasszicizáló késő barokk stílusú Dorottya ház, amelynek neve Csokonai Vitéz Mihály vígeposzára utal, eredeti funkciója azonban sokkal prózaibb volt: itt lakott a kaposvári Esterházy-uradalom nagy hatalmú tiszttartója.
A mellette szerényen meghúzódó épület a reformkorba viszi el a gondolatainkat, hiszen homlokzatán nem csupán az épület rendeltetéséről olvasható a legfontosabb információ – „A haza kis polgárainak” –, hanem ott áll elkészültének évszáma is: 1832. A ház, amelyen a különféle építészeti stíluselemek harmonikus egységet alkotnak, az 1990-es évek óta a katolikus iskola egyik otthona.
A Fő és a Teleki utca szögletében néhány évtizeddel később (1864-ben) felavatott eklektikus stílusú, kezdetben még egyemeletes épület többnyire szintén oktatási célokat szolgált csaknem másfél évszázadon át; volt gimnázium, pénzügy-igazgatóság, majd élelmiszeripari szakközépiskola is. Az új évezred elején szerkezeti problémákra hivatkozva lebontották, viszont olyannyira meghatározta a belváros hangulatát, hogy újra életet leheltek belé: az eredeti épülethez hasonló üzlet- és társasházat 2010-ben adták át.
A nagytemplom, a mai Nagyboldogasszony-székesegyház pedig a kiegyezés utáni évtizedeket idézi. A neoromán stílusú templomot ugyanaz a Tandor Ottó tervezte, aki az Országház építési munkálataiban is jelentős szerepet vállalt. A főtér leghangsúlyosabb épületét 1886. szeptember 8-án szentelték fel: ezen a napon a török hódoltság megszűntének 200. évfordulóját ünnepelte Kaposvár.
A századelő városfejlesztő lendülete két szép főtéri épületen ma is érezhető: az egyik az Ady Endre és a Noszlopy Gáspár utca sarkán 1901-ben átadott Erzsébet Szálló, a másik a vele szemben magasodó városháza. Az eklektikus stílusú, sarokerkélyes szállót, amelyet már a kortársak is a város egyik legszebb épületének tartottak, az 1898-ban merénylet áldozatául esett magyar királynéról, Sissiről nevezték el.
A neoreneszánsz stílusú városházát zalaegerszegi vállalkozók építették 1902 és 1904 között két budapesti építész tervei alapján. Belső tereinek kialakítása is figyelemre méltó, így a falfestmények, a festett üvegablakok, a lépcsőház vagy a díszterem faburkolata.
Örömmel sorolnánk a városépítészet első világháború előtti nagy korszakához a Kapos Hotelt is, hiszen elődjét, a Korona Szállót 1913-ban alakították át kétemeletes, szecessziós, általános vélemény szerint igen mutatós épületté. Sajnos azonban az 1960-as években ismét átépítették a szállodát, amely most egymásra rakott dobozokra emlékeztet.
Kossuth terünk tehát jól el van látva érdekes és szép épületekkel, s bár mellettük akad egy hotelnek nevezett kakukktojás is, ez nem akadályozta meg, hogy Kaposvár 2017 szeptemberében megkapja az Európa legszebb főterének járó díjat az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén…