Csillagtalanítás a Cserben
Amiként a köztéri alkotások többségénél szokásos, a Cseri parkban álló Centenáriumi emlékmű sorsát is több történet szálaiból sodorta össze a történelem. Itt van mindjárt az elnevezés, amely a városi lét 1873-tól számolt századik évfordulójára utal – ám éppen ez a legvékonyabb fonal ebben a szövedékben. A szétnyíló betonelemekből összerótt emlékmű ugyanis a legkevésbé sem dualizmus kori eleink várostörténeti teljesítménye – tehát Kaposvár „rendezett tanácsú várossá” nyilvánítása – tiszteletére készült…
Az avatásra 1975. április 3-án került sor, s már a dátumból is sejthető, hogy nem a polgári várostörténet állt itt a középpontban: a mű bizony „hazánk felszabadulása” öröknek szánt dicsőségét hirdette, s a szovjet megszállás akkor piros betűs ünnepnapja, április 4-e előtt, a harmincadik évfordulón foglalta el helyét a parkban. Természetesen a neve sem az volt akkor, mint ma, hanem „Jubileumi felszabadulási emlékmű”. A méretes betoníveket a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat gyártotta, s a helyszínen maga az alkotó, a siófoki születésű és nem sokkal korábban Kossuth-díjjal kitüntetett szobrászművész, Varga Imre (1923–2019) irányította a felállításukat. A hajlított s ebben a formában némileg bombarobbanásra emlékeztető betonkompozíció belsejébe egy krómacél háló segítségével harminc darab ötágú bronzcsillagot erősítettek.
Az avatóünnepségen természetesen Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára mondott beszédet, aki nem mulasztotta el megjegyezni: az emlékmű „kifejezője a szovjet nép iránti hálánknak”. (Somogyi Néplap, 1975. április 4.)
Nos, a Vörös Hadsereg valóban megszabadított minket egy diktatúrától, hogy a helyébe plántáljon egy másikat. A háború – akárcsak egy emberöltővel korábban – tehát ismét önkényuralomhoz vezetett. A Sarohin altábornagy parancsnoksága alatt álló 57. szovjet hadsereg Sásd és Gödre irányából érte el Kaposvár térségét, s 1944. december 2-án hajnalban a Petruhin ezredes parancsnoksága alatt álló 10. szovjet gárdahadosztály harckocsikkal megerősített gyalogosegységei vonultak be a megyeszékhelyre. Kaposvárt nem védték jelentős erőkkel a német és magyar csapatok, a város nem is szenvedett nagyobb háborús károkat.
A szovjet haderő jelenléte azonban komolyabb lövöldözés nélkül is meglátszott a városképen. Dr. Fárbás Jenő kaposvári tisztiorvos 1945. január 4-i jelentése jól érzékelteti ezt: „A harcok és az átvonulás alatt az üzleteket s így a gyógyszertárak nagy részét is feltörték, szétdúlták. […] A közlekedés éjjel életveszélyes. […] A városi fertőtlenítő intézetet teljesen tönkretették, mindent elvittek, szétszórtak, összetörtek. Az intézet hasznavehetetlen. […] Az Anya- és Csecsemővédő rendelés szünetel. Az Otthon kapuját nyitva hagyni nem lehet.” (Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban, 1944–1945. Kaposvár, S. M. Tan. V. B. Műv. Oszt., 1970. 166–167. o.)
A szovjetek iránti – Deák beszédében emlegetett – hálát aligha mélyíthette, hogy a megyei kórház 1944 decemberében lefoglalt épületeit 1945 áprilisában kifosztva hagyta el a Vörös Hadsereg, a múzeumba települt orosz katonák pedig „szemtanúk szerint Rippl-Rónai-rajzokon tapostak, s az útjukat zavaró műveket kidobták”. 183 kép veszett így kárba… (A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény. Szerk. Horváth János. Kaposvár, Somogy M. Múz. Ig., 2002. 39. o.)
De ragadjunk meg – ha végigkövetni már nincs is időnk – egy másik, ugyancsak idevezető várostörténeti szálat. A Cseri városrész nagyobb arányú fejlődését a vasgyár megalapítása indította el a 20. század elején, s a Cseri parkot az egykori közbirtokossági erdőből alakították ki az 1970-es években. A város legnagyobb alapterületű parkját – amely a nagy számban előforduló csertölgyről kapta a nevét, s máig őrzi a természetes állapotokat – 1973. december 1-jén nevezték el Centenáriumi parknak. „Szép e park jelene, még szebb lesz a jövője – mondta az ünnepségen Hotter István, a Hazafias Népfront városi titkára. – Állami segítséggel a város társadalma hozta létre. Nem elég azonban valamit létrehozni, meg is kell becsülni. Vigyázzunk hát rá, hiszen általa szebb és gazdagabb lett Kaposvár.” (Somogyi Néplap, 1973. december 2.)
Nyilvánvalóan ez az elnevezés kínált lehetőséget a felszabadulási emlékmű rendszerváltozás utáni metamorfózisára, azaz „megszüntetve megőrzésére”. A városi közgyűlés 1991. október 1-jén hozott határozatot a szocialista rendszert dicsőítő és a kommunistáknak emléket állító szobrok és táblák eltávolításáról, de a Centenáriumi (Cseri) parkban levő emlékművet a helyén hagyták – immáron „Centenáriumi” néven. Az ötágú csillagokat azonban tényleg leszerelték – rájuk most csak a megtépázott acélháló emlékeztet…