2019.
04. 20., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Szobor a platánban

Bátran elmondhatjuk, hogy több különleges szobor is akad Kaposváron. Ahhoz viszont aligha kell bátorság, hogy leszögezzük: Szent Anna és Szűz Mária szobra biztosan az. Nem is elsősorban az ábrázolásmód, sokkal inkább az elhelyezés miatt. Berkesi Gyula népi fafaragó – „a magyar kultúrtörténet régi, polihisztor kutatója”, „ez a szikár, szálfaegyenes, mélyen barázdált arcú, bajszos férfi” (Somogyi Hírlap, 2011. július 29.) – ugyanis egy öreg platánfa odvába telepítette a két szentet formázó alkotását. Így hát a magyar Szent Koronát viselő Máriát édesanyja, Szent Anna, Annát pedig a fa ölelésében látjuk.

Tovább

2019.
04. 13., szombat

Írta: Nagy Zoltán

A kaposvári Gárdonyi-szobor is vándorútra kelt…

A 20. század legelején még nem volt saját elemi iskolája a cseri városrésznek; az itt lakó gyerekek a Sétatér utcai iskolába (a későbbi Bartókba) vagy a Fő utcai Középponti Állami Elemi Népiskolába (a mai Kodályba) jártak, naponta akár több kilométert is gyalogolva. A Cser 1910-ben kapott iskolát, amikor a város oktatási célra bérbe vett egy József utcai épületet. A cseri iskola az első években igazgatási szempontból a Sétatér utcai iskolához tartozott, s csak 1923 tavaszán vált függetlenné.

Tovább

2019.
04. 04., csütörtök

Írta: Nagy Zoltán

Csak otthon járt el a főügyész keze

Akkor született, amikor a reformkor, és még megérte a millenniumi ünnepségeket. Nem akármilyen idők tanúja volt Kozma Sándor (1825–1897), az első magyar királyi főügyész. A hajdani kaposvári ügyvéd legendás személyekkel ismerkedett meg – aztán, szinte észrevétlenül, maga is e legendás nagyságok közé emelkedett.

Tovább

2019.
03. 30., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Így múlik el a világ dicsősége…

Az emlékmű, amelyet ezúttal – legalábbis képletesen – körüljárunk, valóban megteszi, amit egy emlékműtől várni lehet: azaz elgondolkodtat. Annak ellenére, hogy csaknem elfogyasztotta már az enyészet. Illetve éppen azért…

Tovább

2019.
03. 23., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Vaskapocs a Balatonhoz

Aki 1996. július 11-én kívánt Kaposvárról Fonyódra vonatozni, az ingyen is megtehette, ráadásul InterCityvel. Ezen a napon minden állomáson ünnepi műsorral várták az utasokat a helybeliek, a mozdonyra – ősi vasutasszokás szerint – szalagot kötöttek, s még emléktáblát is avattak a kaposvári és a fonyódi állomásépület falán. Hogy minek volt köszönhető ez a nagylelkűség, ez a megbecsülés? Annak, hogy száz évvel azelőtt nyílt meg a kaposvár–fonyódi vasútvonal, amelyen nemcsak a felfutóban levő balatoni fürdőhelyeket, hanem a nemzetközi összeköttetésekkel rendelkező déli vasúti fővonalat is gyorsan el lehetett érni a megyeszékhelyről. Az 1890-es években ezenkívül azt várták a fonyódi vasúttól, hogy megkönnyíti a vidék nagy tőzegtelepeinek feltárását, és répát fog szállítani az új kaposvári cukorgyárba. Németh István polgármester is pártolta a nemes ügyet, hiszen ő Fonyódot Kaposvár „nyaraló külvárosává” igyekezett fejleszteni.

Tovább

2019.
03. 16., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Egy megbízható kaposvári

Florentine, a város egyik legkíváncsibb, de biztosan leghallgatagabb bronzhölgye nem felavatásának napján, 2010. szeptember 3-án kezdte gyakorolni a titoktartást, hiszen gipszmodellként már addig is hosszú éveket töltött a Vaszary Képtárban. Azóta viszont egy mészkő padon üldögél a Noszlopy Gáspár utcában, a Szivárvány Kultúrpalota előtt, s arra biztatja a sétálókat (legalábbis a padon elhelyezett felirat szerint), hogy mellé telepedve suttogják el neki a titkaikat. Ő pedig ígéri, hogy hallgatni fog.

Tovább

2019.
03. 09., szombat

Írta: Nagy Zoltán

A festőnek Kaposváron is „Róma” volt a világ közepe

A pályázati segítséggel felújított kaposvári Róma villát 2012. október 26-án nyitották meg a nagyközönség előtt. A múzeum falán Horváth Balázs alkotását, a Rippl-Rónai Józsefet ábrázoló domborművet is elhelyezték (nem sokkal azután, hogy a festőt mintázó szobrát is felavatták a villához vezető sétány végén).

Tovább

2019.
03. 02., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Nincs könyv, amelyet ennél nehezebb volna lapozni

Biztosan a legkülönlegesebb kaposvári szobrok közé tartozik Sörös Rita és Szabó Éva Ők is innen indultak című alkotása, amelyet 2010. január 22-én – a magyar kultúra napján – avatott fel dr. Kéki Zoltán címzetes városi főjegyző a Táncsics Mihály Gimnázium Szent Imre utcai bejárata mellett.

Tovább

2019.
02. 23., szombat

Írta: Nagy Zoltán

A zsarnokság anatómiája

A kaposvári városháza déli falánál 2005. március 3-án avatták fel a kommunizmus áldozatainak emléktábláját, Gschwindt András alkotását. (Néhány év múlva, mivel átépült a városháza déli oldala, a táblát a Teleki utcába helyezték át.) Az esemény tárgyilagos leírása azonban mit sem árul el a lényegről. A lényeg az, hogy Kaposváron is életpályák futottak zsákutcába, sőt számtalan emberi sors torkollott tragédiába a több szakaszra bontható, de nagyjából mégis egységes arculatú diktatúra hosszú évtizedei alatt.

Tovább

2019.
02. 16., szombat

Írta: Nagy Zoltán

Már Kaposváron is udvari fényképész volt

Nem gyakran fordul elő, hogy mind az apa, mind a fiú tiszteletére szobrot vagy emléktáblát állítanak egy településen. Kaposváron azonban megtörtént: nemcsak a két nemes gróffal, Széchényi Ferenccel és Széchenyi Istvánnal esett meg, hanem a két művészemberrel, Gyenes Izsóval és Juan Gyenessel is. A zenész Gyenes Izsó Ezredév utcai emléktáblájának felavatása után bő két évtizeddel fia, a kezdetben Jánosként, utóbb már Juanként ismert fotóművész kapott emléktáblát szülővárosában. A táblát néhány héttel Juan Gyenes születésének századik évfordulója után leplezték le az Ady Endre utca (a hajdani Korona utca) 10. számú házának falán, amely maga is érdemes a figyelemre: a gyönyörű szecessziós lakóépület díszítését Csikász Imre szobrász tervei alapján Borovitz Imre kaposvári kőfaragó készítette.

Tovább