A kaposvári Gárdonyi-szobor is vándorútra kelt…
A 20. század legelején még nem volt saját elemi iskolája a cseri városrésznek; az itt lakó gyerekek a Sétatér utcai iskolába (a későbbi Bartókba) vagy a Fő utcai Középponti Állami Elemi Népiskolába (a mai Kodályba) jártak, naponta akár több kilométert is gyalogolva. A Cser 1910-ben kapott iskolát, amikor a város oktatási célra bérbe vett egy József utcai épületet. A cseri iskola az első években igazgatási szempontból a Sétatér utcai iskolához tartozott, s csak 1923 tavaszán vált függetlenné.
Talán Fodor Gyula, az önállósodott cseri tanoda első igazgatója küzdött a legállhatatosabban az új iskola megépítéséért. A közéleti csatározásokban volt már tapasztalata, hiszen a világháború után megtagadta a román hűségeskü letételét, minek következtében letartóztatták, és kiutasították Erdélyből… Most valamennyi városi képviselőt felkereste, majd egy tíztagú bizottság élén 1924 februárjában személyesen adta át az iskola megépítését szorgalmazó beadványát dr. Vétek György polgármesternek. Mivel a József utcai épület az idők során valóban egyre rosszabb állapotba került (a helyzeten a hatalmas esőzések sem javítottak), a városi vezetés elszánta magát a cselekvésre.
A Cseri út északnyugati oldalán ezután már gyorsan elkészült a masszív, földszintes, villanyvilágítással ellátott tanintézet világos termekkel, nagy ablakokkal, széles folyosókkal. Az avatóünnepélyt több száz főnyi közönség jelenlétében 1925. október 25-én tartották meg az egyik feldíszített teremben. A polgármester annak a reményének adott kifejezést beszédében, hogy „ez az iskola is erős, becsületes polgárokat nevel a hazának, derék munkásembereket e városnak”, dr. Szabó Béla tanfelügyelő pedig – Trianonra utalva – azt hangoztatta, hogy „a legszebb s a legnemesebb cselekedet ma megcsonkítottságunkban templomot emelni a kultúrának”. (Új-Somogy, 1925. október 27.) A nagy tanügybarát hírében álló Orel Géza nyugalmazott pénzügyigazgató még verset is írt az iskolaátadó ünnepségre…
A Cseri úti tanintézet 1950 szeptemberében bővült ki felső tagozattal; ebben az évben már hét osztály 302 tanulóját oktatta öt tanteremben tizenegy pedagógus. A diákok szülei főként a környező ipari üzemekben dolgoztak, a tanulók között kevés volt az értelmiségi családból származó gyerek.
1953 csaknem pusztulást hozott, végül mégis gyarapodást jelentett a Cseri Úti Általános Iskolának. A Kapos folyó júniusi árvize teljesen körülvette az épületet, s a szemtanúk szerint kevésen múlt, hogy nem öntötte el az iskolát. Dr. Falussy Dezső (1915–1993) igazgatóhelyettes csupán úgy volt képes bejutni az épületbe, hogy „átúszta” a Cseri utat. Annak ellenére, hogy a bejáratnál a nyakáig ért a víz, biztonságba tudta helyezni az anyakönyveket, a naplókat és az egyéb fontos iratokat. Ebben az évben az iskola bővítésére is sor került: négy új tantermet, egy biológiai előadótermet és tanári szobát építettek.
Az 1962/63-as tanévben már 596-an tanultak a Cseri úti Gárdonyi Géza Általános Iskolában, amely az 1960-as évek elején kapta meg ezt a jól csengő nevet. Az 1961. március 26-án rendezett névadó ünnepség keretében a nagy író bronz mellszobrát, Varga Miklós szobrászművész alkotását is felavatták az intézmény kertjében. A szobrot Simon József főelőadó adta át a megyei tanács művelődésügyi osztályának nevében. „Gárdonyi Géza tanítói működése legyen példaképe pedagógusainknak – fogalmazott ünnepi beszédében Barcsy Lajos iskolaigazgató. – Szeressék úgy a tanulóifjúságot, mint ő szerette növendékeit; tanítsák hazaszeretetre ifjúságunkat, miként az ő műveiben olvassák.” (Somogyi Néplap, 1961. március 31.) Az ünnepség végén a kisdobosok két raját köszöntötték, akik az Egri csillagok két ifjú hőse: Cecey Éva és Bornemissza Gergely nevét írták a zászlajukra.
A Gárdonyi Géza Általános Iskola, amely a nyolcvanas évek elejére kinőtte a Cseri út 6. szám alatti épületet, szép környezetben rakott új fészket a Madár utcában. A tágas udvaron sportpályákat alakítottak ki, és Gárdonyi Géza szobrát is oda helyezték át a régi iskola kertjéből. 1983 szeptemberétől már a Madár utcai épületben folyt az oktatás, de a hivatalos átadásra csak december 2-án, tehát Kaposvár „felszabadulásának” évfordulóján kerítettek sort az iskola aulájában. Ekkor 688-an jártak a Gárdonyi-iskolába, s huszonöt tanulócsoport és tizenegy napközis csoport futott neki a tanévnek. A negyvennégy tagú tantestületet akkor Jordanics József vezette.
A Gárdonyi-iskola régi Cseri úti otthonát, amelyet előbb még bővíteni és korszerűsíteni kellett, az építőipari és faipari szakmák szakmunkástanulói foglalták el 1986-ban. Ez viszont már egy másik történet.