Kaposvári mementó

Farsangnyitány Csokonaival

Farsangnyitány Csokonaival

A Kossuth téren, „A haza kis polgárainak” épült iskola előtt és a Dorottya ház mellett a másfél évvel azelőtt hivatalba lépett városi tanácselnök, Kovács Ferenc 1977. február 4-én avatta fel egyik legjelesebb poétánk, Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát. A bronzból készült alkotás a nagykanizsai születésű Fritz János, az akkor harmincadik évében járó szobrász művészi érzékét és keze munkáját dicséri. Csokonai szobra persze nem véletlenül került éppen ide, lévén hogy a költő 1798 nyarán maga is megfordult a később Csokonai fogadónak és – a híres vígeposz nyomán – Dorottya háznak egyaránt nevezett hajdani tiszttartói lakban.

Ilyen gépek repülése most is szenzáció lenne…

Ilyen gépek repülése most is szenzáció lenne…

2011. szeptember 16-án Szita Károly polgármester és Michael Zimmermann osztrák nagykövet a Berzsenyi Dániel nevét viselő általános iskola déli épületének falánál emléktáblát leplezett le az 1911 augusztusában végrehajtott első kaposvári katonai repülés és Petróczy István repülőtiszt tiszteletére. Az ünnepségen Knoll Gyula nyugalmazott repülő ezredes és Orosz Zoltán repülő altábornagy is beszédet mondott.

A város legnyugodtabban vitatkozó diákjai

A város legnyugodtabban vitatkozó diákjai

1984. január 27-én egy olyan szoborcsoporttal gazdagodott az 1950 óta Munkácsy Mihály festőművész nevét viselő kaposvári gimnázium, amely a magát már évtizedek óta iskolavárosnak tartó megyeszékhely oktatásban betöltött szerepét is jelképezi. Az iskolaépület előtt ekkor avatták fel Trischler Ferenc szobrászművész Diákok című alkotását.

Istentisztelet a tűztoronyban

Istentisztelet a tűztoronyban

Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna esperes és Pongrácz Máté kaposvári lelkész 2016. szeptember 11-én emléktáblát avatott a Teleki utcai volt tűzoltószertár falán. Azért éppen ott, mert a kaposvári evangélikusok ebben az épületben tartották istentiszteleteiket 1916 és 1929 között. (Az emléktábla domborműve Gera Katalin szobrászművész alkotása.)

Michelangelo-szobor Kaposváron…

Michelangelo-szobor Kaposváron…

Azt mondják, hogy a köztéri műalkotások többnyire kifejezik a felállításuk idején uralkodó korszellemet, azaz tükrözik az éppen akkor érvényes hatalmi viszonyokat. Nos, a jezsuita rendet megalapító Loyolai Szent Ignác (1491–1556) kaposvári szobra aligha támasztja alá ezt az általában valóban igaznak látszó megállapítást…

Ahol fejbe dobták a miniszterelnököt

Ahol fejbe dobták a miniszterelnököt

Nagy Imre (1896–1958) kormányfő is azok közé a jeles kaposváriak közé tartozik, akiknek több emlékhelyükvan a somogyi székvárosban. Most arról az emléktábláról lesz szó, amely 2005. október 21-e óta díszíti a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola falát. Gera Katalin szobrászművész alkotásának avatásán Mécs Imre országgyűlési képviselő, 1956-os forradalmár és Jánosi Ferenc, a miniszterelnök unokája mondott beszédet.

Nem tudtunk dűlőre jutni Adyval…

Nem tudtunk dűlőre jutni Adyval…

2010. szeptember 3-án, az első ízben megrendezett Miénk a Város programsorozat keretében adták át az átépített Ady Endre és Noszlopy Gáspár utcát. Több szobrot és szoborcsoportot is felavattak ekkor, köztük az Ady Endre és Rippl-Rónai József találkozását ábrázoló alkotást is. Gera Katalin és Csernák Máté műve valós eseményt idéz meg, hiszen az ország ünnepelt költője itt ismerkedett meg személyesen is Rippl-Rónai József festőművésszel – s nem utolsósorban az irodalombarát kaposvári publikummal. (Az irodalmárral társalkodó festő mellett Happy nevű kutyája is ott ül a sétálóutcává alakított Ady Endre utcában.)

Lengyeltótiból jött, hogy szolgálja Kaposvárt

Lengyeltótiból jött, hogy szolgálja Kaposvárt

Németh István kaposvári polgármester emléktábláját 2000. április 27-én jelenlegi utódja, Szita Károly avatta fel a Kontrássy utca elején, már lebontott egykori lakóházának helyén. A gránittáblát a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával Kántás Béla kőfaragómester készítette. 

Legrégibb szobrunk újabb hányattatásai

Legrégibb szobrunk újabb hányattatásai

A Róma-hegy alján, a város egykori határában, a Béla király és a Csalogány utca sarkán áll az a három méter magas, cseréppel fedett, nyeregtetős, téglából készült oszlop, amely a város legkorosabb köztéri szobrát őrizte évszázadokon át. A barokk korra jellemző volt, hogy az utak mentén vallási tárgyú falazott oszlopokat, kis képes vagy szoborfülkéket állítottak fel. 

Túl nagy volt a teher Galimberti vállán…

Túl nagy volt a teher Galimberti vállán…

2003. május 23-án a százhúsz évvel azelőtt született Galimberti Sándor tiszteletére emlékkiállítás nyílt a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban, a Fő utca 2. szám alatt, az élelmiszeripari szakközépiskola falán pedig Mezei Ottó (1925–2004) művészettörténész felavatta a festőművész emléktábláját, Gschwindt András alkotását.

Korábbi bejegyzések