A kétszer felavatott Vaszary-szobor
A kaposvári kötődésű képzőművészek méltán tettek szert országos hírnévre, s tették a „Festők városa” cím jogos birtokosává a megyeszékhelyt. Köztük volt Vaszary János (1867–1939) is, a század eleji magyar festészet kiemelkedő alakja, aki 1920-ban a Képzőművészeti Főiskolán kezdett tanítani.
A Vaszary Jánost ábrázoló alkotás egyik nevezetes tagja a „vándorló” kaposvári szobrok népes családjának, ugyanis nem a Zárda és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán állították fel először – ahol most látható –, hanem a Színház park fái alatt. A bronzszobrot 1971. augusztus 20-án, az Alkotmány ünnepének álcázott Szent István-napi rendezvénysorozat kiemelkedő eseményeként leplezték le a kis vízesés szomszédságában. „Kerülhet-e méltóbb mű ide, a város egyik legszebb helyére, a szép tájat jelképező környezetbe – mondta avatóbeszédében Embersics Imre, a városi tanács elnökhelyettese –, mint a város egyik nagy szülöttjének, a természeti látványt és fényt egyaránt kedvelő és szerető művésznek, Vaszary Jánosnak a mellszobra? Szülővárosa ezzel az alkotással is adózni szeretne emlékének. Külön öröm, hogy kaposvári művész, Weeber Klára készítette a művet, amely bizonyára elnyeri városunk lakosságának is a tetszését.” (Somogyi Néplap, 1971. augusztus 23.)
Azt senki sem vitatta, hogy méltó helyre került a szobor, két évtized múltán azonban felvetődött, hogy lehetne még méltóbb helyen is. A nyolcvanas évek második felében épült Vaszary kávéházban vetették fel: „ha már a híres festőről nevezték el a kávéházat, a teraszról pedig éppen Vaszary János szülőházára lehet látni, amelyet éppen múzeummá alakítanak át, nem volna-e jobb helyen a mellszobor itt, a sarkon. A Színház parkban is szép helyen áll, a városközpontban azonban sokkal többen látnák, hiszen a kávéháznak nagyon sok a külföldi vendége.” (Somogyi Hírlap, 1990. június 11.) Maga a kávéház egyébként 1987. november 5-én nyílt meg; a SÁÉV építette Rádóczy László építész tervei alapján. A fent idézett újságban fotómontázst is közöltek, hogy az olvasók jobban el tudják képzelni, miként mutatna a szobor az új helyén. És lőn…
Az áthelyezést hivatalosan kezdeményezte a kávéház bérlője, Gelencsér Ferenc, s az 1992. szeptember 11-én tartott rendkívüli kaposvári közgyűlés áldását adta a műveletre. (A döntést vélhetően megkönnyítette, hogy a parkból állítólag már megpróbálták ellopni a szóban forgó alkotást.) „A városra gondoltam, amikor ezt elterveztem – árulta el Gelencsér Ferenc, aki a költségeket is vállalta. – Legyen a városban minden a helyén. A Vaszary kávéház előtt, a Vaszary-szülőházzal szemben a Vaszary-szobor. Ausztriában minden háznak van története. A Vaszary kávéházat a szoborral együtt tartsák meg emlékezetükben a vendégek, a hazai és külföldi látogatók. Ez üzleti fogás is.” (Somogyi Hírlap, 1992. szeptember 29.)
Weeber Klára áttelepített szobrának második avatására 1992. október 4-én került sor. Az ünnepségen, amelyen a szobor alkotója is részt vett, a Kaposvári Ifjúsági Fúvószenekar ötvenhat tagja adott térzenét. A kávéház előtti mellvéden elhelyezett Vaszary-szobor azóta a festő Zárda utcai szülőházát szemléli. Így talán nem is látta, hogy 2016 elején – legalábbis ezen a néven – bezárt a Vaszary kávéház…