Díszpolgárunknak van min töprengenie…
A Kereskedelmi és Hitelbank kaposvári épülete előtt 1990. június 15-én avatták fel gróf Széchenyi István bronzszobrát, Borbás Tibor (1942–1995) alkotását. „A gondolkodó, a töprengő államférfit próbáltam megjeleníteni – mondta a művész. – Jelképnek szántam a két oroszlánfejet, ami a Lánchídra emlékeztet. Egyik keze, amit homlokához emel, géniuszára utal, nyugtalan másik keze a tett kifejezője.” (Somogyi Hírlap, 1990. június 16.)
Az ünnepségen Takáts Gyula költő felolvasta Ő szólít című, erre az alkalomra írt versét, avatóbeszédet pedig dr. Kanyar József történész, a levéltár nyugalmazott igazgatója mondott. Kanyar (aki Széchenyihez hasonlóan a város díszpolgára volt) emlékeztetett Berzsenyi Dániel és „a legnagyobb magyar” kapcsolatára, s arra is, hogy Kaposvár „főutcája nevének visszaállításával a város belső sugárútjának végére helyezte át a megszűnt Széchenyi teret, s így most az új főutca összeköti a magyar reformkor két kiválóságának a szobrát: a Kossuth téri régi Kossuth-szobrot a századelőről és az új Széchenyi téri új Széchenyi-szobrot a századvégről”. (Somogyi Hírlap, 1990. június 23.) A térnévcserék folyamata első pillanatra ugyan bonyolultnak tűnik, de az Olvasó megnyugodhat: a valóságban ennél is sokrétűbb a történet…
Gróf Széchenyi István és Kaposvár kapcsolatát az alapozta meg, hogy a polihisztor-politikus édesapja, gróf Széchényi Ferenc a főispáni tisztséget töltötte be a vármegyében, s a családnak Somogyban is voltak földbirtokai. A reformkor derekán, 1835-ben díszpolgárrá választott Széchenyi István mindig tiszteletnek örvendett az amúgy Kossuth Lajost is nagy becsben tartó megyeszékhelyen. Számos közintézményt is elneveztek róla: az ő nevét viselte Kaposvár második kávéháza, az 1853-ban megnyitott Széchenyi kávéház éppúgy, mint az 1912-ben alakult Kaposvári Széchenyi Társaskör, a felső kereskedelmi iskola ifjúsági egyesülete, a főgimnázium 1920-ban zászlót bontott cserkészcsapata, s a Kaposvári Népfőiskolai Széchenyi Szövetség is, amely 1925 elején alakult meg a Turul Szállóban. A vármegye ugyanebben az évben úgy határozott, hogy a megyei múzeumot és a megyei könyvtárat is magában foglaló kultúrpalotát a Magyar Tudományos Akadémia száz évvel azelőtti megalapítására emlékezve gróf Széchenyi Istvánról fogja elnevezni. A kultúrpalota terve ugyan nem valósult meg, de a múzeum 1947-től egy rövid ideig valóban Széchenyi gróf nevét viselte. Ugyancsak Széchenyiről keresztelték el a donneri strandfürdőt, az új megyeháza éttermét, 1987-ben a kereskedelmi és vendéglátóipari iskolát s az Európa park mellett 2011-ben megnyílt, a vállalkozók tájékoztatásával foglalkozó programirodát is.
Az 1860-as évektől fogva láthatóan figyeltek rá a kaposváriak, hogy a nemes gróf nevét mindig viselje a városban egy tér. Bár ez nem volt mindig egyszerű feladat… A főteret mintegy fél évszázadig nevezték Széchenyi térnek, 1911 szeptemberében azonban itt állították fel Kossuth Lajos szobrát, ami cserét tett szükségessé: a Kossuth név ide költözött, az 1848-as közlekedési miniszter nevét pedig a korábbi Szent János (majd Búza, később Kossuth) tér kapta meg. Ez a tér ott volt, ahol most a Berzsenyi és az Ady Endre utca kezdődik.
Végleges megoldásról azonban még 1911-ben sem lehetett szó: miután ez a tér az 1980-as években – a vasúti felüljáró építése miatt – megszűnt, az egykori Osztrák–Magyar Bank székháza melletti területre származott át a Széchenyi tér név. A kaposvári közterületek históriájának bonyolultságát mutatja, hogy ez utóbbi területet korábban Somssich Pál, majd Engels utcaként ismerték.
Az immáron harmadik Széchenyi tér keresztelője kapcsolódott össze a szoboravatással 1990 kora nyarán, most már erősen valószínűvé téve, hogy a név nem vándorol tovább…