Esztendőknek vándorútján

Egyre jobb a természetünk (Kaposvár 1982-ben)

Egyre jobb a természetünk (Kaposvár 1982-ben)

A Csiky Gergely Színház folytatta sikersorozatát Peter Weiss Marat halála című darabjával; szeptember végén bemutatta a belgrádi nemzetközi színházi fesztiválon – meg is nyerte vele mindhárom fődíjat. Arról már szóltunk, hogy a politikailag igen kényes előadás miképpen borzolta a pártállami idegeket, de a teátrum ez évben új lehetőségeket is talált az elvtársak – meg persze a közönség – szórakoztatására. Babarczy László rendezésében 1982. február 26-án vitték színre Kaposváron Shakespeare III. Richárd című drámáját, ami a néhány héttel korábban történt lengyelországi puccs miatt szintén aktuálpolitikai jelentőséget kapott. „A pártvezetés előtt sem maradt rejtve, hogy Richmond hercege, amint VII. Henrikként egy mai zöld katonai egyenruhában átvette a hatalmat, Jaruzelskit parodizálta.” (Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt”. Budapest, Napvilág, 1956-os Intézet Alapítvány, 2013. 86. o.)

Október 23-án zászlódíszben fogadtuk Rákosit (Kaposvár 1904-ben)

Október 23-án zászlódíszben fogadtuk Rákosit (Kaposvár 1904-ben)

Hálás dolog erről az időszakról írni, mert sok mindennel gyarapodott a város akkortájt. A polgármester kezdeményezésére például kettős hársfasort telepítettek a Meggyes utcában, az utóbb róla elnevezett Németh István fasorban, de a Kontrássy utcát is 1904-ben nyitották meg. (Mint tudjuk, a szép belvárosi utca a telkét Kaposvárra hagyó Kontrássy Ferenc nevét viseli.)

Így jutunk a csillagokig (Kaposvár 1981-ben)

Így jutunk a csillagokig (Kaposvár 1981-ben)

Az a kijelentés, miszerint „szeptember 1-jén megnyitották az átépített Széchenyi teret”, vélhetően csak akkor jelent érdemi információt a fiatalabb nemzedéknek, ha megmagyarázzuk, hol volt ez a tér 1981-ben. A Berzsenyi utca déli végénél – de már ne keresse senki, mert az újabb építkezések és átszervezések azóta felszívták a várostörténeti emlékek tárházába. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ma is van Széchenyi tér Kaposváron (az ülve tépelődő névadó gróf szobrával), és 1911-ig egy harmadik helyen is volt ilyen nevű közterület – mint korábban már említettük, hajdanán a főtér viselte ezt a nevet. 1981-ben mindenesetre hat hónap alatt végzett a munkálatokkal a Kaposvári Közúti Építő Vállalat, így vált lehetővé, hogy a Balatonról vagy Nagykanizsáról Szigetvárra tartó járművek elkerüljék a városközpontot. A téren még forgalomirányító jelzőlámpát is felszereltek.

Fedák Sári és a szabadságolt lovak (Kaposvár 1903-ban)

Fedák Sári és a szabadságolt lovak (Kaposvár 1903-ban)

Ekkor már a Németh István polgármester nevével fémjelzett korszak közepén jártunk, és látványosan fejlődött a város. A kaposváriak hajtottak, és nyeregben érezték magukat – tehát jelképnek sem utolsó, hogy 1903-ban alakult meg a Kaposvári Kerékpárosok Egyesülete.

Jurtalakó ovisok (Kaposvár 1980-ban)

Jurtalakó ovisok (Kaposvár 1980-ban)

Embere válogatja – és persze az egyéni sors meg az érdeklődés határozza meg –, hogy ki mit tart emlékezetesnek a szóban forgó év eseményei közül. Az egyre népesebb Kaposváron (már 72 ezernél is többen laktak itt!) 1980 tavaszán megalakult a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete; első összejöveteleiket későbbi elnökük, dr. Hegedűs Lajos lakásán tartották. Nyáron részlegesen üzembe helyezték a fonyód–kaposvári regionális vízvezetéket, s ősszel a városi tanácson ünnepelték meg, hogy elkészült a 61-es út kaposvári átkelő szakasza, a 9,5 km hosszú északi tehermentesítő út. Amúgy ez volt az ötödik ötéves terv legnagyobb közúti beruházása Somogyban. 1980. szeptember 23-án a néhány hónap alatt megépült Honvéd utcai aluljárót is megnyitották, december elején pedig az Északnyugati városrészben – amelyet hivatalosan már (és még…) Kalinyinnak neveztek – felavatták a Dózsa edzőcsarnokát.

Így lesz irodalom a porból (Kaposvár 1902-ben)

Így lesz irodalom a porból (Kaposvár 1902-ben)

Korábban már szóltunk az első automobilokról, de a közlekedés terén most „emeljük a tétet” – szó szerint, hiszen 1902. január 9-én léghajó szállt el Kaposvár közelében. A műszaki érzékkel megáldott és a repülés iránt szenvedélyesen érdeklődő Lipót Szalvátor főherceg (1863–1931) utazott rajta harmadmagával. A Bécsből indult léghajó Pécs mellett szállt le.

Dorottya kisasszony és a város szépüléséért (Kaposvár 1979-ben)

Dorottya kisasszony és a város szépüléséért (Kaposvár 1979-ben)

Talán leghelyesebb, ha krónikánk e fejezetében először a korábbra nyúló szálakat varrjuk el, tehát azokról a beruházásokról szólunk, amelyeket nem 1979-ben indítottak, de ekkor fejeztek be. Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter március 31-én avatta fel a keleti ipartelepen épült új tejüzemet, a Mező Imre utcában pedig június végén adták át a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyárát. Utóbbi üzemet három héttel azelőtt Lázár György (1924–2014) miniszterelnök is meglátogatta.

A sörházat bíróságra cseréltük (Kaposvár 1901-ben)

A sörházat bíróságra cseréltük (Kaposvár 1901-ben)

Mozgalmas idők voltak ezek! Az október 2-án tartott országgyűlési választások alkalmával például zavargásokra került sor Kaposváron; a tömeget a csendőrség és a katonaság szórta szét, a rendőrség többeket letartóztatott. (Amúgy a függetlenségi Matolcsy Józseffel szemben a szabadelvű párti Vörös László államtitkár nyert a kaposvári választókerületben.)

A pap, aki értette a tréfát (Kaposvár 1900-ban)

A pap, aki értette a tréfát (Kaposvár 1900-ban)

Ebben az évben már a tizennyolcezret is meghaladta a város népessége (1867-ben, amikor megkezdtük a krónikaírást, még harmadannyi volt…), és csaknem 2300 ház állt a településen. Bár az is igaz, hogy még mindig akadt 787 épület, amely vályogból vagy sárból készült…

Korábbi bejegyzések