Esztendőknek vándorútján

Kávéházunk Vaszary, utcánk meg sétáló (Kaposvár 1987-ben)

Kávéházunk Vaszary, utcánk meg sétáló (Kaposvár 1987-ben)

Ez évben jó idők jártak nálunk a víztornyokra: Toponáron felépült a 200 köbméter térfogatú „aquaglóbusz”, és a Kecel-hegyen egy jóval nagyobb kapacitású építmény kivitelezésébe is belefogtak augusztus 6-án. Sőt: a Compack Kereskedelmi Vállalat és a Ferroép kisszövetkezet szakemberei – éjjel-nappal dolgozva – 27-ére teljes, 27,5 méteres magasságában felhúzták a tölcsér alakú keceli víztornyot. A szerelési munkákkal persze még nem végeztek.

Egy adys vasárnap és egy adys hétfő (Kaposvár 1909-ben)

Egy adys vasárnap és egy adys hétfő (Kaposvár 1909-ben)

A városok művelődéstörténetének vannak csomópontjai, ahol életutak, művészeti pályák találkoznak, s ahol képzeletbeli kulturális útjelző táblákat is felfedezhet az utókor. Ilyen csomópont Kaposvár történetében 1909. november 7-e, amikor az irodalmi életbe időközben berobbant Ady Endre estjére gyülekezett a közönség a főtéri Korona Szálló nagytermében.

Egyetemesedünk (Kaposvár 1986-ban)

Egyetemesedünk (Kaposvár 1986-ban)

Krónikánkat azzal a bejelentéssel kezdjük, amelyet a főigazgató, dr. Horn Péter akadémikus tett Kaposvár agrár-felsőoktatási intézményének 1986. szeptember 1-jén tartott tanévnyitó ünnepségén: sikerült elérniük az egyetemi rangot! Ez konkrétan azt jelentette, hogy a mezőgazdasági főiskola a keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Karaként működött tovább. Tehát már jogilag is a legmagasabb szinten oktatta hallgatóit az elmúlt negyedszázadban tudományos kutatási központtá fejlődő, nemzetközileg is számontartott tanintézet. (Horn Péter egyébként ugyanez év márciusában tartotta meg akadémiai székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.)

Tisza eljött a Kaposhoz (Kaposvár 1908-ban)

Tisza eljött a Kaposhoz (Kaposvár 1908-ban)

Ezúttal nem is kellett volna az alcímben feltüntetnünk az évszámot. Hiszen ha csak annyit mondunk: arról az esztendőről lesz szó, amikor Borbély István megalapította Kaposvár első szikvízgyárát, továbbá selyemgubó-beváltó állomás létesült a városban, még közepesen tájékozott olvasóink is azonnal rábólintanak: igen, tudjuk, 1908 históriája kerül terítékre.

Micsoda tavasz: Iljics és Johanna! (Kaposvár 1985-ben)

Micsoda tavasz: Iljics és Johanna! (Kaposvár 1985-ben)

Ebben az évben készült el a Balaton vizét Fonyódról több mint félszáz kilométer hosszan Kaposvárra vezető, 600 mm átmérőjű regionális vezeték. A megyeszékhely még bő egy évtizedig vett át vizet erről a rendszerről. De ha már Fonyódot említettük: ott élt és diákoskodott a kaposvári születésű Molnár Csilla Andrea (1969–1986), akit október 5-én az ország szépének választottak az ötven év óta először megrendezett magyarországi szépségversenyen.

Piacsek bácsi nem a vízre esküdött (Kaposvár 1907-ben)

Piacsek bácsi nem a vízre esküdött (Kaposvár 1907-ben)

Van két középületünk, nem is messze egymástól, amelyeknek építését nagyrészt ebben az évben fejezték be. Ráadásul a kivitelezők is ugyanazok voltak: Fejér Lajos és Ritter Ignác építészek. Abban viszont már nem vagyunk biztosak, hogy a századelő polgárai belülről is olyan lelkesedéssel szemlélték-e mindkettőt…

Juan Gyenes figyelő tekintete előtt (Kaposvár 1984-ben)

Juan Gyenes figyelő tekintete előtt (Kaposvár 1984-ben)

Nagy formátumú személyek életpályájának jelentős állomásai egy egész közösség sorsát is befolyásolni szokták. Két példa 1984-ből: a donneri Szent Kereszt Plébánia plébánosává Péteri Pál igali papot, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójává pedig dr. Horn Péter főiskolai tanárt, az agrártudományok doktorát nevezték ki.

Kossuth fiának áldásával (Kaposvár 1906-ban)

Kossuth fiának áldásával (Kaposvár 1906-ban)

Ezúttal színes hírekkel indítjuk a krónikát, gondosan ügyelve rá, hogy igazán fajsúlyos, várostörténeti jelentőségű információ ne keveredjen közéjük. Ez volt az az esztendő, amikor pincérszakiskola és mérleggyártó üzem létesült Kaposváron, a városházán alakuló gyűlést tartott a baromfihizlaló részvénytársaság, a kórház pedig röntgenkészüléket rendelt a Siemens cégtől (de az csak a következő évben érkezett meg). És azon a tenyészállatvásáron, amelyet a Somogy Megyei Gazdasági Egyesület 1906. május 28-án rendezett a Honvéd téren (nagyjából ott, ahol most a Berzsenyi park található), Kaposvár város 200 koronás díját a göllei Fekete Árpád kapta meg kiváló üszőjéért. Igen, jól gondolják: ő a majdani író, Fekete István édesapja.

Egy hosszú mondat Illyés Gyuláról (Kaposvár 1983-ban)

Egy hosszú mondat Illyés Gyuláról (Kaposvár 1983-ban)

Néhány apró lépéssel megint közelebb került a belváros ahhoz, amilyennek ma ismerjük. Az év legelején tizennégy kisiparos és kiskereskedő költözött a Somogy Áruházzal szemben épült üzletsorra, s február 3-án megnyílt a Bizományi Áruház Ady Endre utcai üzlete.

Összetörték Ferenc Jóska szobrát (Kaposvár 1905-ben)

Összetörték Ferenc Jóska szobrát (Kaposvár 1905-ben)

Kedvcsinálónak mindjárt bele is fogunk kipróbált játékunkba: „Megvan-e még, ami akkor jött létre?” Betnár Nándor kaposvári vállalkozó ebben az évben alapította meg a cseri vasöntödét és gépgyárat – az épület létezik, a cég már nem annyira. 1905 tavaszán villanyvilágítás váltotta fel a petróleumlámpákat a kaposvári vasútállomáson – igen, ez még legutóbb is működött. Ha már a vasutat hoztuk szóba: november 17-én megindult a vasúti forgalom a kaposvár–barcsi vonalon – ezt a vaspályát viszont azóta elnyelte a történelem.

Korábbi bejegyzések