Egyetemesedünk (Kaposvár 1986-ban)
Krónikánkat azzal a bejelentéssel kezdjük, amelyet a főigazgató, dr. Horn Péter akadémikus tett Kaposvár agrár-felsőoktatási intézményének 1986. szeptember 1-jén tartott tanévnyitó ünnepségén: sikerült elérniük az egyetemi rangot! Ez konkrétan azt jelentette, hogy a mezőgazdasági főiskola a keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Karaként működött tovább. Tehát már jogilag is a legmagasabb szinten oktatta hallgatóit az elmúlt negyedszázadban tudományos kutatási központtá fejlődő, nemzetközileg is számontartott tanintézet. (Horn Péter egyébként ugyanez év márciusában tartotta meg akadémiai székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.)
De nem ez volt a helyi oktatástörténet egyetlen olyan eseménye 1986-ban, amelynek hatóköre átnyúlt a megye határain. A Munkácsy-gimnázium május végén rendezte meg először a Lóczy István igazgató világhírű rokonáról, dr. Lóczy Lajos földrajztudósról (1849–1920) elnevezett országos földrajzi tanulmányi verseny döntőjét. Fél évvel később fizikai értelemben is gyarapodott a középiskola, elkészült ugyanis az új épületszárnya.
Az építőipari szakközépiskola és szakmunkásképző megnyitását is bővítés és korszerűsítés előzte meg, hiszen az 512-es szakmunkásképzőből kinőtt tanintézetet a Gárdonyi Géza Általános Iskola régi, meglehetősen elhasználódott Cseri úti épületébe telepítették. Az ünnepélyes tanévnyitóra 1986. augusztus 31-én kerítettek sort. És még egy tanügyi esemény: ezen a nyáron nevezték ki a tanítóképző főigazgatójává dr. Leitner Sándor festőművészt.
A Kaposvári Tanítóképző Főiskola ekkortájt kedvelt úti célja volt az MSZMP vezetőinek is. Novemberben Berecz János KB-titkár kereste fel, áprilisban pedig Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára tartott itt közművelődési fórumot Kultúra és demokrácia címmel. Pozsgay már februárban is járt nálunk; akkor az értelmiség szerepéről beszélt A technika házában (a Bajcsy-Zsilinszky utcai volt kaszinóépületben) a Somogyi Tudósklub vendégeként.
Decemberben egy másik KB-titkár, Szűrös Mátyás ismerkedett a Kaposgép Vállalattal, július 8-án meg Armando Emilio Guebuza mozambiki miniszterelnök-helyettes jött el Kaposvárra. (Megjegyezzük, hogy ő tizenkilenc év múlva az ország – mármint Mozambik – elnöke lett.) 1986. szeptember 12-én Nicolas M. Salgót, az Egyesült Államok nagykövetét köszönthettük városunkban, aki hetvenkét évvel azelőtt még mint Salgó Miklós látta meg a napvilágot Budapesten. A neves diplomata, műgyűjtő és üzletember a kiépülőfélben levő sétálóutcát és a Rippl-Rónai Múzeumot is megnézte.
A múzeum névadójának (egyik) kaposvári emléktábláját, nevezetesen azt, amelyik Zárda utcai szülőházának helyét jelölte meg, ugyancsak 1986-ban, a festő születésének 125. évfordulóján – május 23-án – avatta fel dr. Mészáros Balázs megyei múzeumigazgató. Az utca akkor már (és még) persze nem a Zárda, hanem az Április 4. nevet viselte.
Néhány további változás, amellyel szintén 1986-ban találkozhattak először a járókelők: augusztus 4-én Nagy Ervin miniszterhelyettes átadta a forgalomnak a tüskevári közúti-vasúti felüljárót, szintén ez évben fejeződött be a Szent József-plébániatemplom építése, s a Munkásőr (a későbbi Nemzetőr) soron felállították a Panka-szökőkutat, Weeber Klára alkotását. Egy művészeti veszteségről sem feledkezhetünk azonban meg: Pécsen – április 10-én – elhunyt Martyn Ferenc Kossuth-díjas festő és szobrász. A kaposvári születésű művész 86 éves volt.
Császár Károly viszont 54 évesen hagyott itt bennünket. A kaposvári pilóta, a kaposújlaki MÉM Repülőgépes Szolgálat és a repülőtér parancsnoka 1986. július 6-án, a Budaörsön rendezett repülőnapon vesztette életét. Repülés közben szívinfarktust kapott, de a nézőket elkerülve még le tudott szállni a repülőtér közelében…
Szerencsére jó hírünk is van a technikai sportok világából. Az első somogyi motorcsónakversenyt 1986 októberében rendezték meg a Deseda-tavon, nem is akármilyen eredménnyel: ifj. Frölich József és Volentér László megdöntötte a világcsúcsot!
Márciusban a Kaposvári Rákóczi felnőtt női maratonifutó-csapata (Farkas Ágota, Csizmadia Gyuláné, Mátyás Ildikó) megnyerte Szegeden az országos bajnokságot, s májusban a klub új asztalitenisz-csarnokát is felavatták a városi sportcsarnok közelében. Az egykori Rákóczi-játékos, a kaposvári születésű Burcsa Győző pedig a mexikói labdarúgó-világbajnokságon lépett pályára. Mi tagadás, a magyar válogatottnak kevés babér termett ott, de Burcsa nem is játszott rosszul…