Összetörték Ferenc Jóska szobrát (Kaposvár 1905-ben)
Kedvcsinálónak mindjárt bele is fogunk kipróbált játékunkba: „Megvan-e még, ami akkor jött létre?” Betnár Nándor kaposvári vállalkozó ebben az évben alapította meg a cseri vasöntödét és gépgyárat – az épület létezik, a cég már nem annyira. 1905 tavaszán villanyvilágítás váltotta fel a petróleumlámpákat a kaposvári vasútállomáson – igen, ez még legutóbb is működött. Ha már a vasutat hoztuk szóba: november 17-én megindult a vasúti forgalom a kaposvár–barcsi vonalon – ezt a vaspályát viszont azóta elnyelte a történelem.
De ki gondolta volna, hogy már 1905. november 1-jén részben oktató jellegűvé vált a kaposvári kórház? Mert az intézmény e nappal kapta meg az engedélyt, hogy az egyévi kórházi gyakorlatra kötelezett orvosokat gyakorlati képzés céljából felveheti. Az „oktató kórház” fogalma nagyjából egy évszázad múlva aztán új életre kelt.
Az is idetartozik, hogy az év legelején immáron teljes egészében átadták rendeltetésének az Anna-iskola épületét – amely falak között azóta is lankadatlan buzgalommal okítják-nevelik az ifjúságot. Ugyanezekben a napokban költözött át a főtérre a néhány éve létrehozott polgári fiúiskola. És december 17-én – az év végi szünetet kihasználva – itt, „A haza kis polgárainak” ajánlott épületben nyílt meg Rippl-Rónai József első kaposvári gyűjteményes kiállítása is. A jótékony célú tárlatot tehát „a vénségében még egyszer megifjúdott és megszépült régi iskolaépület termei” fogadták be, ahol „most nem az ismeretek elemeit oktatják komoly, szigorú férfiak a zsenge, apró nemzedéknek, hanem a legváltozatosabb tárgyú s a legegységesebb kidolgozású művészi termékek hirdetik a felnőtt, értelmes közönségnek az igazi művészet csodás hatalmát”. (Somogyi Hírlap, 1905. december 19.)
Nem sokkal korábban – augusztus és szeptember folyamán – egy országos visszhangot kiváltó iparművészeti kiállítást is rendeztek Kaposváron, mégpedig a vármegyeházán. A szervezésben persze ezúttal is részt vett Rippl-Rónai. 1905 nyarán helyezték el az új városháza nagytermében Bacskay Béla festőművész Kossuth Lajost és Deák Ferencet ábrázoló képeit, ősszel pedig – Németh István polgármester elnökletével – megalakult a városszépítési bizottság, azzal a céllal, hogy a nagyobb építkezéseken a „tetszetősségre” is figyeljen. Eleinknek valóban lehetett érzékük az épületek esztétikája iránt; gondoljunk arra, hogy 1905 szeptemberében fogtak bele az Igazságügyi Palota (a törvényszék) alapozásába.
Decemberben sajnos elhunyt a művészi és várostörténeti fotóiról híres kaposvári fényképész, a hetvenes éveinek közepén járó Langsfeld Mór, aki több évtizeden át dolgozott a megyeszékhelyen. Nemcsak özvegye, három gyermeke és több unokája gyászolta a kortársai által szerénynek, magával szemben igénytelennek, munkájában viszont annál igényesebbnek tartott, sokat tapasztalt zsidó művész-iparost, hanem a jótékonyságát élvező helybeli szegények is, és mindazok, akik vele együtt látták felnőni ezt a várost.
A művészeti élet emlékezetes eseményei közül 1905-ben sem hiányzott a színészet: a róla elnevezett tyúkhúslevesről is híres Újházi Ede (1841–1915), a Nemzeti Színház művésze július 11-e és 16-a között vendégszerepelt a színkörben.
Nyilván más összetételű közönségre számított Gárdos Mariska (1885–1973), a híres szocialista agitátor, aki néhány héttel korábban szónokolt Kaposváron. A városban és környékén egyébként egymást érték a sztrájkok ebben a forró esztendőben, áprilisban általános munkabeszüntetésre is sor került. Augusztusban megalakult a helyi nőmunkások egyesülete.
A politikai élet amúgy sem volt egyhangúnak mondható. Januárban függetlenségi tüntetők zavartak meg – macskazenével és Kossuth-nóta-énekléssel – egy kormánypárti gyűlést, s a közelgő választásokra való tekintettel a főispán lovas karhatalom kirendeléséért folyamodott. (Január 26-án aztán a függetlenségi párti Thaly Lászlót, Thaly Kálmánnak, a kuruc kor kutatójának testvérét választották meg a kaposvári kerület országgyűlési képviselőjévé.) Június 1-jén újabb napilap indult Kaposváron Somogyvármegye címmel.
A hangulatra jellemző, hogy 1905. március 15-én éjjel ismeretlenek összetörték a király állítólag „megszólalásig hű” mellszobrát, mely az Irányi Dániel utcai Ferenc József Szálló bejáratát díszítette. (Az épületet azóta már lebontották.)
Derék őseink még a futballpályán is megmutatták harcosságukat: a Kaposvári Atlétikai Club labdarúgócsapata április 23-án 4:4-es döntetlent játszott a Ferencvárosi Torna Club együttesével az FTC budapesti pályáján, augusztus 20-án pedig 4:1-re páholta el a Fradit Kaposváron…