Amikor az élet filmje lepergett előttem

20 évente történik ilyen, hogy a tanárt kihívják óráról. Nagyképűen ez olyan, mintha az orvosnak azt mondanák: doktor úr, dobja el a szikét. Ilyen nincs!

Minden pozitív látásmód ellenére ilyenkor lepereg előtted az életed filmje. Rádőlt a focikapu, szörnyet halt a lépcsőn leesve, terrortámadás volt; nem tudsz jóra gondolni. Rohansz: gyalog, autóval és a gyomrod összeszorul, lélegzeted eláll, és fogadkozol és ígérsz mindent magadnak, hogy eztán minden más lesz, ha…, ha még élve látod.

Kiderült, hogy csak tetves a gyerek és ezért pellengérre állították az aulában. Minden alsós őrá mutogatott, hogy ott, azt a tetvest szúrta ki a védőnő. Álmomban még most is néha ott ülök a helyében és átérzem a megaláztatást.

Még egy felnőttnek is nehéz a kiközösítést feldolgozni, nemhogy egy kisiskolásnak. A tetveket kikezeltük, de a trauma megmaradt. Minden nap hasfájósan, gyomorideggel mentünk iskolába és éreztem, hogy ez nem tarthat sokáig, valamit tenni kell.

Szülőként nagyon nehéz arról dönteni, hogy mivel teszel jobbat egy gyermeknek. Ha megszünteted a pillanatnyi szorongást és kiemeled a megszokott környezetből, ezzel újabb stressznek teszed ki őt, hiszen ez mégis csak az Ő élete, amiről Te dönthetsz jól vagy rosszul.
Jártam az iskolákat EMBERT keresve, aki képes a sérült gyermeki lélek gyógyítására és ekkor találtam rá ÉVA NÉNIRE.

Gondolatok – 3 nap Alföld után!

1945 után aztán a polgárságot és a nemességet is megszabadították vagyonától: földesurakat, kulákokat, zsidó és keresztény polgárokat (lásd Faludy), no meg a svábságot is, és a cselédek és zsellérek a földosztás által megkapták a kiemelkedés lehetőségét.

Ez önként vagy csizmatalpak által, a sztálini kolhoz jellegű TSZ-ekbe vezetett, a hatvanas évek végére egyre tökéletesebb lett a kollektivizálás. Ami azért mégsem volt oly sikeres, s ami Kádárt a mezőgazdasági vezetők cseréjére és a „háztáji gazdaságok” engedélyezésére kényszerítette. Lett is azonnal termelékenység növekedés! A magyar paraszt kis földterületeken is csodákat csinált, lettek kockaházak, beléjük kevesebb gyerek, de kissé jobb bútorok.

De mire építjük a jövőt, ha nincs meg a múlt és a hagyományok ismerete. Akkor a jövő már nem magyar, s ki tudja, merre megy.

Csakhogy az ősi tulajdonviszonyok megváltoztatása, az erőltetett iparosítás és következményes elvándorlás felbontotta gazdaságunk ősi szerkezetét. (Mára aztán több és nagyobb nagybirtok keletkezett, mint volt a háború előtt!)

Hadd kérdezzem az olvasót! Vajon hányan lettek nyertesek 1938-tól, vagy 1944-től, mióta felborult az ősi rend? Igazságosabb a világ? Szebb a jövőkép ? És jobb magyarnak lenni?

Hadd idézzek néhány mondatot rövid hosszúpályi báli köszöntőmből: „Nem a múltat kell visszaállítani, hanem a jövőt építeni ! De mire építjük a jövőt, ha nincs meg a múlt és a hagyományok ismerete. Akkor a jövő már nem magyar, s ki tudja, merre megy. Erős jövőt csak akkor építhetünk, ha megismerjük és megerősítjük a múlt gyökereit, mely a jövő egyetlen táplálója lehet".

Dr. Áder János lett Magyarország köztársasági elnöke

Nem lenne persze Magyarország Magyarország, ha egy köztársasági elnökválasztáson is nem ordítana a politikai butaság. Hoztuk a formánkat, ordított. Az ellenzék három pártja – a Magyar Szocialista Párt, a Lehet Más a Politika és a Demokrata Koalíció – nem vett részt az elnökválasztáson.

Egy erkölcsileg bukott miniszterelnök hatalmi vergődése és egy ünnepélyes köztársasági elnökválasztás között azért legyen csak ég és föld a különbség.

Ezek a hölgyek-urak szégyelljék mélységesen magukat. Egységet várnak el, közben már az első pillanatban a széthúzást, az ellenségeskedést képviselik. Parlamentarizmus után kiáltanak, miközben a leghalványabb fogalmuk sincs a valódi parlamenti kultúráról. Hogy hogyan lehetséges ez, amikor közülük sokan évtizede, sok év óta politizálnak, fel nem foghatom. Nem látták például azt, hogy hogyan viselkedik az ellenzék egy elnökválasztáson a német parlamentben, a Bundestagban? Ha igen, akkor vegyenek példát róla.

Nem kell egyetérteni egy jelölttel ahhoz, hogy a parlamenti szabályok szerint éljen szavazatával egy képviselő.

A Császár és utána a sötétség

Hogy miért akarok most a fociról írni? Mert nemsokára kezdődik a foci-Eb Lengyelország és Ukrajna rendezésében. Természetesen nélkülünk. Szép kerek évfordulóhoz is kapcsolódik az idei Eb, ugyanis negyven éve, 1972-ben szerepeltünk utoljára ezen eseményen. Igaz, akkor negyedik helyezést értünk el.

Magyarországon köztudott, hogy mindenki ért a focihoz. Ezért - mint egy a sok "hozzáértő" közül - megpróbálok választ találni egy pár kérdésre. Természetesen a teljesség igénye nélkül. Koromnál fogva a hatvanas években kezdtem el a meccsekre járni. Először az édesapámmal, majd egyedül, vagy barátokkal közösen.

Az aranycsapatot nem láttam játszani, illetve csak egy-két utolsó mohikánt. Viszont ott voltam Bozsik, majd Albert Flórián búcsúmeccsén is. Abban az időben minden hétfőn a hétvégi labdarúgó események megtárgyalásával kezdődött a munkanap. A férfiak vérmérsékletük szerint - vagy hogy ki melyik klubnak szurkolt - vívták szócsatáikat.

Abban az időben még azért volt miről beszélni, de a hanyatlás előszele már jelentkezett.

Foglaljuk el a Wall Streetet?

Ha egy bűnöző védelmi pénzt szed, akkor legalább a többi bűnözőtől megvéd. Az állam bár szintén védelmi pénzt szed, még sem véd meg mindenkitől, persze érthető, hiszen saját védelmi pénzeit is a bankokon keresztül szedi be tőlünk, sőt arra készül, hogy minden pénzmozgásunkat oda csoportosítsa. A kígyó a farkába harapott, a mesének vége.

Csodálkozunk-e még, hogy nálunk az adóelkerülés nemzeti sport? A fentiekből levezethetjük, hogy jogos önvédelem. Ki szeret olyan maffiózónak védelmi pénzt fizetni, aki nem védi meg semmitől?

Most kedvem lenne belinkelni Kádár János utolsó 17 oldalas beszédét, mivel abban ide vonatkozólag semmilyen kijelentés nincs. Ám mégsem teszem, a lélek békéje fontosabb, mint a pénz, mert a pénzemet elvehetik tőlem, de az utálatomat soha.

Nem, ne  foglaljuk el a Wall Streetet, csak minden alkalommal, amikor bemegyünk egy bankba, fejezzük ki utálatunkat, megvetésünket. Miközben bankolunk, gondoljunk valami gusztustalan dologra, a többit megoldja az idő.

Angyalok

- Nézd, azt ott lent! Tudtam, hogy ha egy pillanatra nem figyelek oda, elszúrja! – zsörtölődött a Kisangyal.

Becsapódott az atombomba Süli Kriszti személyében

Casting volt a cégnél - mondhatnám, dolgozófelvétel. Kriszti a bizonyíték, hogy nem mutyis volt. Akkor öt dolgozót vettünk fel. A semmiből jött, ezt úgy értem, hogy senki nem szólt az érdekében és senki nem ismerte. Amikor belépett az ajtón, határozott lényével és csillogó szemével, talpraesettségével, megéreztük: ő kell nekünk! Mindenki így látta.

Akkor még nem tudtuk, hogy egy atombomba robbant be közénk húsz ember energiájával, tíz ember munkabírásával. Mindent azonnal megért, csak akkor kérdez, ha kell, és semmit nem fed el. Pofátlanul egyenes és mindig igaza van, és megmondja a tutit. Lehet szeretni, gyűlölni és néha sok belőle, amikor mi kevesek vagyunk hozzá képest.

Kicsi kezével agyon tapizza a monitort, ott mutatja, amit lát. Nincs olyan monoton munka, amit ne végezne lelkesen. Egy igazi csoda. Röpköd, és olyan sebességgel beszél, hogy ötödikbe kell kapcsolni, hogy megértsd. Sztereóban intézi angolul a dolgait telefonon, miközben emailt ír és honlapot szerkeszt, de közben jár a keze és vonalkódot ragaszt. Meg iktat és morzsolja a cigit, és a lábával kutyát simogat. Számára nincs lehetetlen, célokat tűz ki, közben levezet több ezer kilométert, és be nem áll a szája.

Egy kis zsáktelepülés világra szóló kultúrája

Meghitt, de annál jelentősebb kis ünnepség helyszíne volt múlt vasárnap a somogyi Zala. A megjelentek az egy éve, 93 évesen elhunyt Csicsery-Rónay Istvánra emlékeztek. Kevesen tudhatják ma, ez miért fontos. Vagy azért, mert fiatalok és nem hallottak róla, vagy azért, mert idősebbek, ám a kommunizmus idején nem volt ajánlatos foglalkozni vele.

Csicsery-Rónay Istvánt ugyanis a kommunisták ősellenségnek tekintették, saját szemszögükből nem kevés joggal. István mindkét diktatúra aktív és hatékony ősellensége volt. Korán bekapcsolódott a politikába, aktív részese volt a német megszállás során a Bajcsy-Zsilinszky féle ellenállásnak, majd a Kisgazda Párt külügyi osztályának vezetője lett. Több nyelven, köztük oroszul is beszélt.

EU, Franciaország, a németek és mi, magyarok

Nekünk sok hasznunk abból, hogy az apai ágon magyar származású Sárközy volt (lesz) a francia elnök, nem származott. Budapesti látogatása is elég furára sikeredett, és az Európai Unióban is megmaradt az immár évszázados francia-magyar hűvös viszony. Ezen sem Sárközy, sem Hollande esetleges elnöksége nem fog vélhetően változtatni.

Németországban pedig a májusi tartományi választások során az dőlhet el, hogy mi lesz az FDP, a német liberális párt sorsa. A Scheel, Genscher, Lambsdorff gróf idején fényes napokat látott párt lehet, hogy a valamikori SZDSZ sorsára jut. Ha a következő, 2013-as választásokkor nem jut be a Bundestagba, akkor ez nagy valószínűséggel Merkel kancellár-asszony bukását is jelentheti. Az FDP jelenleg Merkel koalíciós partnere. Az FDP nélkül pedig nincs más, akivel összefoghatnának. Vagy újra nagykoalícióra lépnek a szociáldemokratákkal. Hogy az utóbbi esetben ki lenne a kancellár, az legalábbis kétesélyessé válna.

Most még nehezen tudjuk elképzelni a Sárközy vagy Merkel nélküli európai politikai színpadot. Néhány EU-biztos nélkül azonban igencsak jól meglennénk.

ABC faktor!

Bejön a következő önjelölt. A nézőtéren kitör a kacaj. Valaki összetévesztette a címet. De lássuk a medvét! Végre az ének is teret nyer. Vélemény: csak így tovább, néhány év tanulás és még lehet tehetséges kezdő akkor is.

Ez persze nem így igaz. Pontosabban, nem teljesen így igaz.

Szerettem volna egy görbe tükröt tartani a műsor elé anélkül, hogy bárkit megsértenék. Hogy miért? Mert nem hiszem el, hogy minden fiatal énekes szeretne lenni. Nem hiszem, hogy ezeknek a fiataloknak nincs önkritikájuk. Vegyük már észre, hogy amit megpróbálunk utánozni, az műanyag emberek műanyag világa.

Az igazi tehetség nem itt születik, csupán a média sikerhajhászása ez. Két-három hónap és a SZTÁR mehet a levesbe. Nem tudok olyan történetet, hogy Janis Joplin, Chick Corea, vagy Isaac Stern az ABC faktorban kezdte volna karrierjét. Szeretném, ha a sok megtévedt fiatal rájönne, van más is. Az élet máshol tartogat nekik kitörési lehetőséget. Lehetnek kétkezi munkások, orvosok vagy feltalálók.