Amikor az élet filmje lepergett előttem
20 évente történik ilyen, hogy a tanárt kihívják óráról. Nagyképűen ez olyan, mintha az orvosnak azt mondanák: doktor úr, dobja el a szikét. Ilyen nincs!
Minden pozitív látásmód ellenére ilyenkor lepereg előtted az életed filmje. Rádőlt a focikapu, szörnyet halt a lépcsőn leesve, terrortámadás volt; nem tudsz jóra gondolni. Rohansz: gyalog, autóval és a gyomrod összeszorul, lélegzeted eláll, és fogadkozol és ígérsz mindent magadnak, hogy eztán minden más lesz, ha…, ha még élve látod.
Kiderült, hogy csak tetves a gyerek és ezért pellengérre állították az aulában. Minden alsós őrá mutogatott, hogy ott, azt a tetvest szúrta ki a védőnő. Álmomban még most is néha ott ülök a helyében és átérzem a megaláztatást.
Még egy felnőttnek is nehéz a kiközösítést feldolgozni, nemhogy egy kisiskolásnak. A tetveket kikezeltük, de a trauma megmaradt. Minden nap hasfájósan, gyomorideggel mentünk iskolába és éreztem, hogy ez nem tarthat sokáig, valamit tenni kell.
Szülőként nagyon nehéz arról dönteni, hogy mivel teszel jobbat egy gyermeknek. Ha megszünteted a pillanatnyi szorongást és kiemeled a megszokott környezetből, ezzel újabb stressznek teszed ki őt, hiszen ez mégis csak az Ő élete, amiről Te dönthetsz jól vagy rosszul.
Jártam az iskolákat EMBERT keresve, aki képes a sérült gyermeki lélek gyógyítására és ekkor találtam rá ÉVA NÉNIRE. Ő 180 éves, vagy inkább annál is több!
A művészek egyediek, érzékenyek és irányíthatatlanok, csakis terelni lehet őket. Na, ehhez nagyon értett. Velük nem lehet direkt módszerekkel bánni - rezonálni kell velük és ő ezt magas szinten művelte.
Nézz a szemébe és megérted - IGAZI TANÍTÓ! Nem a tárgyakra tanít, hanem az életre. Tudja a titkot. Megbocsátó, megértő és irányító. Amikor rá gondolok, nyugalom tölt el. Idegesnek sosem láttam.
Írtam a Facebookon néhány volt tanítványának, és azt jelezték nekem, hogy a mai napig nagyon fontos ezeknek a huszonéves fiataloknak az indíttatás, amit ő adott. Mindannyian arról nyilatkoztak, hogy amikor rosszak voltak, akkor Éva néni megsimogatta a fejüket és megkérdezte: miért?
| Éva néni írta… |
|
Nem tudtam megnyitni az email csatolmányát, mert régi word programom van, de megbízom Benned és nagyon szeretem a meglepetéseket, mert örök gyermek vagyok. |
Ezt mindenkinek meg kell tanulnia: KÉRDEZNI. Éva néni kérdezett és meghallgatott, megértett és segített, de sosem ártott. Támogatott és épített. Éva néni igazi MŰVÉSZTERELŐ volt. A művészek egyediek, érzékenyek és irányíthatatlanok, csakis terelni lehet őket. Na, ehhez nagyon értett. Velük nem lehet direkt módszerekkel bánni - rezonálni kell velük és ő ezt magas szinten művelte.
Tanítványai a mai napig visszajárnak hozzá, de elmondható, hogy ő sem hagyja soha el őket. Megtanulta a modern technikákat, a facebookon lájkolja őket és figyeli óvóan a távolból nagy szeretettel egykori tanítványait.
Az emberek sokszor beszélnek lekicsinylően a tanítókról, pedig ők azok, akik vagy levágják, vagy adják a szárnyakat. Itt dől el minden. A későbbiek már csak erősíthetik vagy gyengíthetik ezt. Ha miniszter lennék, akkor nekik adnám a legmagasabb megérdemelt bért.
Ők azok, akiket hamar elfelejtünk, pedig a legtöbbet adhatják. Most mindenki tegye a kezét a szívére és vallja be, hogy talán már nem is emlékszik arra, hogy ki volt az alsós tanító nénije. Egy biztos: akit ÉVA NÉNI tanított, az emlékezni fog. És pontosan ez a LÉNYEG.
Éva néni kedvenc étele, ő írta
Akkor írom, amit ma ettem volna! Majd, ha több időm lesz, el is készül! Szóval mindenféle grill husikhoz nagyon fini. Szép méretes krumplikat megfőzök héjában. Félbe vágom, de úgy, hogy ne essen kétfelé, csak szétnyíljon. A vágatba a következő ragu kerül: szalonna apróra kockázva, pirítva, tejföl egy kis joghurttal, snidlinggel, zöld fűszerekkel megbolondítva. Általában akkor készítjük, amikor már kint lehet husit sütögetni. Még kerül mellé mindenféle zöldség - hagyma, répa, paprika, padlizsán... stb, esetleg egy kis alma - szintén grillezve. Most, hogy így leírtam a hétvégén biztosan elkészül!
| Lássuk a mai feladványt! |
|
Erre én is nagyon kíváncsi vagyok, mert nem tudom megoldani. Kubatov Antal Tanár Úr (Táncsics Mihály Gimnázium) küldte, remélem, hogy Ő tudja a megoldást, mert különben szorulunk. A megfejtéseket a farkaseva1955@gmail.com címre várom május 10-ig. A helyes megfejtő a következő képet nyeri: A falu vége, 20x30 cm, vízfesték. |
| A múlt heti feladvány nyertese: Schmidt János. Gratulálok! |
