Gazdagodj meg örökre!

Gazdagodj meg velem, légy a leggazdagabb örökre, keress milliókat, és sorolhatnám. Ilyen, és ehhez hasonló feliratokkal várják a pénzre éhező embereket azok a cégek, amelyek tudják, hogy sokan még nem ismerték fel, mi az, ami valóban sikerre vezet. Ezért átveszik ezt a feladatot. Vagy legalábbis úgy tesznek, az elkápráztatás érdekében! Mert nincs egyetlen cégtulajdonos, vagy multi level marketinges, de még egy jó ötlet sem, ami sikert sikerre halmozhat pont Neked. Aki ezt állítja, az hazudik. Csak és kizárólag egy dolog vihet Téged előre, oda ahová szeretnél érkezni. Egy módon lehetsz nagyon gazdag! A leggazdagabb! Ha TE benne vagy.

Képek az esőben

Ömlik az arany, elvégre május van. Az idén összegyűjtöm, aztán beváltom. Jó gondolat, de a világ láthatóan nem vevő a néha a lehetőségeken és a beláthatón túlburjánzó ötleteimre, sebaj.

Körülnézek az interneten, mi is lehetne a mai téma. Nagydíjas lett Nemes László filmje Cannes-ban. Lehet, egyszer én is megnézem a Saul fiát. Persze nem a moziban, ott utoljára akkor jártam, amikor a most elhunyt John Nash éltéről szóló filmet vetítették. Az volt az utolsó moziélményem, előtte sem gyakran jártam, utolsó élménynek jó volt. A film, mint olyan, alapvetően nem az én műfajom, egy óra után általában elunom, kevés az olyan film, amiben megvan az a spiritusz, amiért én végignézem, de ez legyen az én bajom.

Mint ahogyan az is az én bajom, hogy a díjnyertes filmről elsőre azt gondoltam, megint a holokauszt. Aztán olvastam róla egy rövid ismertetőt, és lehet, egyszer, ha otthonról is nézhető lesz, ez lesz az első holokausztfilm, amit végignézek.

Értéked egyenlő önértékeléseddel

Mindig tartozni szeretnénk valahova, valakik közé. Szeretnénk párt, családod, barátokat, közösségeket és minket szerető hazát is. Nem akarunk csak úgy lenni, csak úgy lenni és elmúlni. Akarunk, és akarjuk, hogy elfogadjanak, befogadjanak. Néha olyat is megteszünk ennek érdekében, mi egyébként nem is jellemez minket. Értékelnünk kell magunkat, a hovatartozásunk, mérleget kell vonnunk, hogy mit tettünk és mit tettek értünk.

Az ember megfelelési vágya harcol a személy önértékelésével, nem az egóval, hanem az ember valódi értékével. Azért, hogy valahová tartozzunk, jobban érdekel, mit gondolnak rólunk. Pedig igazából az a fontos, hogy mi magunk mit gondolunk saját magunkról. Az emberek túlnyomó többsége önértékelési zavarral küzd, elveszítette a realitásérzékelését önmagával szemben. Vannak, kik túlbecsülve túlértékelik önmaguk, téveszméket gondolva törtetnek előre nem ismerve se Istent, se Embert.

Elég volt a szemét pasikból? Akkor változtass a gondolataidon!

Az életedben az egyik férfi pont olyan, mint a másik? Nincs különbség köztük? Hát akkor el kell gondolkodnod, hogy benned van a hiba. Ha meggyőződésed, hogy a pasik disznók, hogy egyik sem hűséges, hogy szemét az összes, és sorolhatnánk, akkor ne csodálkozz, hogy csak és kizárólag ezt a fajtát kapod. Ugyanis belülről kell változtatnunk saját magunkon ahhoz, hogy megváltozzon a világ körülöttünk. És ez igaz a párválasztásra is.

A vonzás törvényének megfelelően a gondolataid határozzák meg a körülötted alakuló világot. Minden gondolat amilyen rezgést bocsát ki, olyan szintű teremtő ereje van. Tehát hiszed vagy sem, amit kérsz, az megadatik. Vagyis, ha a Te gondolataidban az uralkodik, hogy még ha vannak is normális pasik, Te kizárólag mindig csak a nőcsábász, szemétláda típusú pasikat vonzod, akik egytől egyig csak „azt” akarják, hát akkor vedd úgy, hogy ezt kérted. Ezt is fogod kapni. Mert ha elhiszed, hogy ez így van, ezzel megerősíted azt, hogy Te valóban így képzeled el a világot.

Virágnyelv

A virágok üzenete Keletről indult, leginkább a virág tulajdonságai alapján alakult ki, tájegységenként és koronként változott, de persze sokban meg is egyezett. Kicsit belelapoztam egy-két virágnyelvszótárba, és kiválogattam a lelkemhez leginkább közelállókat:

A legtöbb jelentése talán a rózsáknak van. A csodálatos színekben és illatban pompázó virágokkal sok szép mosolyt lehet előcsalogatni. A vörös rózsa például szinte minden virágnyelvben forró, lángoló szerelmet üzen annak, aki érti, míg a piros rózsa jelentése az, hogy „meghódítottad szívemet”.

Valami szépül, valami alakul

Sokat járom az országot, lehetőleg új utakat is választva. Vezetés közben mindig figyelem a tájat, a településeket és az ott élő embereket. Ahol újra megfordulok, nézem a változásokat. Mostanában örömmel. Mióta kitavaszodott, minden jobban megmutatja magát.

Beszélnek például a házak előtti virágoskertek. A háztetőkön megjelentek az ácsok. Egyre több új házat látok ott, ahol néhány évvel ezelőtt még egy sem épült. Egyre több házat hoznak ismét rendbe, jelezve, hogy lakója nem akar elköltözni.

A falvak is rendezettebbek. Az oly sokat szidott közmunka hatására karban vannak tartva a parkok és az árkok. Még a közmunkások is mintha alakultak volna. Igaz, órabérük csak kissé gyarapodott, de mégiscsak az inflációt meghaladó mértékben. És sok helyen értéket termelnek.

Hallgatás magyar módra

Most lenne itt az ideje kedves ellenzék, hogy az utcára vonuljanak és tiltakozzanak a szocialista Simon Gábor felmentése ellen. Persze csak akkor, ha igaz a hír, hogy az MSZP volt alelnöke, ex-államtitkára, Simon büntetés nélkül megúszhatja, amit tett. Tudniillik, hogy százmilliókat tart osztrák bankban, és nem hajlandó közölni senkivel, hogy honnan van ennyi pénze. Nehezen hiszem ezt az egészet. Azt is tudom, hogy máshol az ilyesmit másképp intézik.

Emlékeznek kedves olvasóim arra, hogy a Bayern München focicsapat legendás elnökének, a klubot az európai futball élvonalába menedzselő Ulli Hoeneßnek szintén sok-sok bevallatlan pénze akadt Svájcban. Kényszerű önkéntességgel beismerte, hogy nem adózott utána, ahogy Simon sem. Utólagosan befizette az adót, ahogy Simon is. Aztán bevonult három és fél évre a börtönbe, mert ettől függetlenül még adócsalást követett el, és elítélték.

Hogyan érd el az álmaidat?

Álmodozni olyan jó. A lelkedet megtölti csodás érzésekkel, úgy érzed, szárnyalsz, és ha eléggé beleéled magad, felfedezed, hogy pont úgy érzel, mintha már megkaptad volna, amit szeretnél. Aztán kinyitod a szemed és rájössz arra, hogy mindent megtenni azért, hogy meg is valósuljon, hogy az álmaidat elérjed, hát az nem egyszerű.

Sokszor harcolnod kell, néha elbotlasz, egyszer örömmel nyugtázod a sikereidet, máskor meg ordítva toporzékolsz azt kiabálva, hogy miért ilyen nehéz az élet. És bizony, van, hogy nagyon mélyre sodor a sors. A pokol legmélyebb bugyrába is letaszíthat, ha egy pillanatra nem figyelsz. Igen, néha a sors kezéből is kiesik a gyeplő, de ekkor ne csüggedj és főként NE keseredj el!

BBB

A cím, nem a valamikori bombázó Brigitte Bardot-ra utal, nem is a Boglári Borkombinát borára, sajnos, ma ennél kellemetlenebb témája van írásomnak. Nos, a cím Biszku Béla bára utal. A vén gazemberre, aki mostanra, kilencvenes éveiben is képes az újságok címlapjára kerülni és tevékenységével, illetve a puszta létével vitát kiváltani.

Nevezettet három vádpont miatt citálták bíróság elé, ebből a legerősebb az 56-os forradalom leverése utáni megtorlásokban és sortüzekben való aktív közreműködése az, ami a pert szimbolikussá teszi.

Valójában ennek az öregembernek a vádlottak padjára ültetése azt üzeni, hogy nem lehet megúszni, hogy előbb-utóbb, akár 60 év után is a bűnökért felelni kell.

Fagyi a mindenem

Csütörtökön mondtam csütörtököt, hogy megértsek valamit. A fagyi lélektana is lehetne ennek az írásnak a címe, vagy épp Newton fagylaltja, dehát a fagyi a mindenünk. Csütörtökön várakozó álláspontot töltöttem be egy sétálóutcai kávézó teraszán, ahonnan sztájlisztkodással egybekötött fagyimustrára vetemedtem.

Aki emlékszik a csütörtöki verőfényesen esős délutánra, az arra is emlékszik, hogy a délután levegőjének páratartalma elérte a száz százalékot. Azaz esett, meg nem is esett, majd öt óra magasságában egy "lezser" jégeső formájában koronázta meg a napot.

De hova is rohanok ennyire előre?