Virágnyelv

A virágok üzenete Keletről indult, leginkább a virág tulajdonságai alapján alakult ki, tájegységenként és koronként változott, de persze sokban meg is egyezett. Kicsit belelapoztam egy-két virágnyelvszótárba, és kiválogattam a lelkemhez leginkább közelállókat:

A legtöbb jelentése talán a rózsáknak van. A csodálatos színekben és illatban pompázó virágokkal sok szép mosolyt lehet előcsalogatni. A vörös rózsa például szinte minden virágnyelvben forró, lángoló szerelmet üzen annak, aki érti, míg a piros rózsa jelentése az, hogy „meghódítottad szívemet”.

Valami szépül, valami alakul

Sokat járom az országot, lehetőleg új utakat is választva. Vezetés közben mindig figyelem a tájat, a településeket és az ott élő embereket. Ahol újra megfordulok, nézem a változásokat. Mostanában örömmel. Mióta kitavaszodott, minden jobban megmutatja magát.

Beszélnek például a házak előtti virágoskertek. A háztetőkön megjelentek az ácsok. Egyre több új házat látok ott, ahol néhány évvel ezelőtt még egy sem épült. Egyre több házat hoznak ismét rendbe, jelezve, hogy lakója nem akar elköltözni.

A falvak is rendezettebbek. Az oly sokat szidott közmunka hatására karban vannak tartva a parkok és az árkok. Még a közmunkások is mintha alakultak volna. Igaz, órabérük csak kissé gyarapodott, de mégiscsak az inflációt meghaladó mértékben. És sok helyen értéket termelnek.

Hallgatás magyar módra

Most lenne itt az ideje kedves ellenzék, hogy az utcára vonuljanak és tiltakozzanak a szocialista Simon Gábor felmentése ellen. Persze csak akkor, ha igaz a hír, hogy az MSZP volt alelnöke, ex-államtitkára, Simon büntetés nélkül megúszhatja, amit tett. Tudniillik, hogy százmilliókat tart osztrák bankban, és nem hajlandó közölni senkivel, hogy honnan van ennyi pénze. Nehezen hiszem ezt az egészet. Azt is tudom, hogy máshol az ilyesmit másképp intézik.

Emlékeznek kedves olvasóim arra, hogy a Bayern München focicsapat legendás elnökének, a klubot az európai futball élvonalába menedzselő Ulli Hoeneßnek szintén sok-sok bevallatlan pénze akadt Svájcban. Kényszerű önkéntességgel beismerte, hogy nem adózott utána, ahogy Simon sem. Utólagosan befizette az adót, ahogy Simon is. Aztán bevonult három és fél évre a börtönbe, mert ettől függetlenül még adócsalást követett el, és elítélték.

Hogyan érd el az álmaidat?

Álmodozni olyan jó. A lelkedet megtölti csodás érzésekkel, úgy érzed, szárnyalsz, és ha eléggé beleéled magad, felfedezed, hogy pont úgy érzel, mintha már megkaptad volna, amit szeretnél. Aztán kinyitod a szemed és rájössz arra, hogy mindent megtenni azért, hogy meg is valósuljon, hogy az álmaidat elérjed, hát az nem egyszerű.

Sokszor harcolnod kell, néha elbotlasz, egyszer örömmel nyugtázod a sikereidet, máskor meg ordítva toporzékolsz azt kiabálva, hogy miért ilyen nehéz az élet. És bizony, van, hogy nagyon mélyre sodor a sors. A pokol legmélyebb bugyrába is letaszíthat, ha egy pillanatra nem figyelsz. Igen, néha a sors kezéből is kiesik a gyeplő, de ekkor ne csüggedj és főként NE keseredj el!

BBB

A cím, nem a valamikori bombázó Brigitte Bardot-ra utal, nem is a Boglári Borkombinát borára, sajnos, ma ennél kellemetlenebb témája van írásomnak. Nos, a cím Biszku Béla bára utal. A vén gazemberre, aki mostanra, kilencvenes éveiben is képes az újságok címlapjára kerülni és tevékenységével, illetve a puszta létével vitát kiváltani.

Nevezettet három vádpont miatt citálták bíróság elé, ebből a legerősebb az 56-os forradalom leverése utáni megtorlásokban és sortüzekben való aktív közreműködése az, ami a pert szimbolikussá teszi.

Valójában ennek az öregembernek a vádlottak padjára ültetése azt üzeni, hogy nem lehet megúszni, hogy előbb-utóbb, akár 60 év után is a bűnökért felelni kell.

Fagyi a mindenem

Csütörtökön mondtam csütörtököt, hogy megértsek valamit. A fagyi lélektana is lehetne ennek az írásnak a címe, vagy épp Newton fagylaltja, dehát a fagyi a mindenünk. Csütörtökön várakozó álláspontot töltöttem be egy sétálóutcai kávézó teraszán, ahonnan sztájlisztkodással egybekötött fagyimustrára vetemedtem.

Aki emlékszik a csütörtöki verőfényesen esős délutánra, az arra is emlékszik, hogy a délután levegőjének páratartalma elérte a száz százalékot. Azaz esett, meg nem is esett, majd öt óra magasságában egy "lezser" jégeső formájában koronázta meg a napot.

De hova is rohanok ennyire előre?

A kapcsolatok „világvégéje”

Vajon mikor jön el egy kapcsolatban a világvége? Talán akkor, amikor már nem beszél egymással a nő és a férfi? Vagy ennél sokkal előbb megkezdődik a vég, és hosszú ideig tartó folyamatot élünk meg, mire eljutunk a végső állomáshoz? Vajon észre vesszük mi, akik benne vagyunk, hogy pontot kéne tenni rá? Vagy csak vergődünk és szenvedünk? Esetleg a sors vagy a szürke hétköznapok hozzák el azt a bizonyos pontot helyettünk?

Ahogy itt ülök, és ezekre a kérdésekre keresem a választ, felötlik bennem egy újabb megfejtendő kérdés, bár talán ez inkább költői: tudjuk- e már a kapcsolat elején, akár az első napokban-hetekben azt, hogy ennek egyszer vége lesz? Talán érezzük már akkor, hogy csak a szerelem hajt minket előre, és engedi, hogy tovább lépkedjünk az úton kettesben. Mi van, ha már az első pillanattól kezdve tudjuk, hogy nem lesz közös a jövő, és mi mégis megyünk előre, hisz mindannyian tudjuk, a remény hal meg utoljára!

Cseppenként

Néha nem nagy mennyiségben kapjuk a dolgokat. Csak cseppenként. Mielőtt még elégedetlenkedni kezdenénk, nézzük meg jobban azt a cseppet…

Egy csepp tartalmazza az egésznek az összes tulajdonságát. Egy csepp vízben ott van a víz minden alkotóeleme. Egy csepp tengerben ott van a tenger sója, ásványi anyagainak oldata, egy esőcseppben a felhő könnyedsége, egy csepp gyümölcslében a gyümölcs zamata, egy csepp mézben az egész kaptár édes íze, egy könnycseppben az összes érzés, ami kiváltotta.

Egy tini tragédiájának furcsa utórezgései

Sok év tapasztalata általában nyugalomra és gondolkodásra int. Vannak azonban pillanatok, amikor elég. Talán 10 nappal ezelőtt értesültünk a sajtó útján, hogy az Akácfa utcában megöltek egy 19 éves lányt. Aztán jöttek a részletek és álrészletek. A lány állítólag feltűnően csinos volt, és az interneten árulta bájait. Egybecsengő hírek szerint leginkább a kínai közösségben, s támadójaként is ázsiait keresnek.

Nyilatkozott az áldozat anyja, ki ez időben kutyát sétáltatott, általa kimondva, hogy ne legyen útban. Az ATV-ben bemutatott anya maga sem tagadta az igazságot, lánya pénzkeresését és a kínai vevőkört. Azt mondta, nem kevés bevétel volt, de elfolyt a pénz. (Aligha kétséges: alkohol formájában, a gondos szülő nyakán.) Egykor apa is volt hírek szerint.

Családtragédia felsőfokon – bár lenne ritka Magyarországon.

Témák, tematizálások

Mostanság igencsak szenvednek a politikai újságírók, különösen a publicisták. Témagondjaik vannak. Komolyan vehető ellenzék nélkül ugyanis semmi más téma nincs, csak az, amit a kormány vagy a Fidesz generál. Így olyan nem igazán húsba vágó kérdésekről írogatunk, mint például arról, hogy lesz-e népszavazás a Normafa ügyében vagy költözhet-e a Várba a miniszterelnök. Miközben mindenki tudja, hogy a Kádár-kort leszámítva, mindig ott volt a magyar miniszterelnök székhelye.

De hasonlóképpen lehetnek a választópolgárok is: semmi másról nem tudnak egy jót vitatkozni, csak a Fideszről és az Orbán-kormány lépéseiről. Mert mit kezdjen az ember például az MSZP választmányán elhangzottakkal? Lehet-e komolyan reagálni arra, hogy Botka László választmányi elnök kijelenti, hogy a Fidesz az elmúlt évben megbukott? Miközben Orbán Viktor és pártja döntő fölénnyel bír a Parlamentben, és az Orbán-kormány olyan stabil, hogy még egy minisztere sem volt kénytelen megválni a posztjától. Miről beszél Botka?