A múlt héten izgatottan számoltam vissza a napokat, a visegrádi ZONA edzőtábor eljöveteléig. Biztosan tudjátok már nagy örömömet, hogy Péntek Enikő kiválasztott csapatába májusban, és hivatalos ZONA edzője lettem. Kaposváron is heti rendszerességgel tornázhattok velem, a TRX, Intervall aerobik mellett már ZONÁN is. Beszámoló.
Ne feledd, hogy csak a saját szemüvegeden át láthatod a világot és önmagadat is. Így addig ítélkezel csupán mások felett, amíg mély önismerettel és a hibáid meglátásával rá nem jössz, hogy te sem vagy tökéletes és (főként) nem is kell annak lenned.
A nyár talán, vagy biztosan, a legveszélyesebb évszak. Szinte állandóan riasztás van. Riasztanak, ha meleg van, ez nyáron mondjuk tényleg nagy meglepetés és meglehetősen ijesztő. Riasztanak, ha vihar várható, riasztanak, ha eső, ha jég jön, vagy ha csak beborul, aztán persze kiderül és jön a hőség, jujuj.
Szóval a nyárral vigyázni kell, havazás és ónos eső kivételével bármi jöhet.
A világ évtizedekig leggazdagabbnak számító embere, a Microsoft tulajdonosa megszólalt Európa sorsáról és a migránskérdésről. Szava súlyos és igen lesújtó volt. Egyszerűen azt mondta, hogy ha nem állítja le Európa a migrációt, az később már lehetetlen lesz, gyakorlatilag megsemmisül az európai kultúra, de Európa szerkezete is szétesik. Magyarul Európa alkonyát, várható megsemmisülését mondta ki. Kemény vélemény, sajnos aligha támaszthatunk vele szemben komoly érveket.
Nyári, perzselő, szinte afrikai forró napokat tudhatunk magunk mögött. A munkahelyeken számoljuk vissza a perceket mikor szabadulunk, és csobbanhatunk végre valamelyik strand hullámai közé. Mindenki próbálja ezt az elképesztő meleget átvészelni, egy jó hideg sörrel vagy, ahogy sokan tettétek, egy zúzós edzéssel.
Csak hisszük, hogy mindent megpróbáltunk, hogy jó legyen, hogy megjavuljon a helyzet. Csak hisszük, hogy ismerjük a másikat. De amíg benne vagyunk a kapcsolatban, addig kezeljük tényként azt, hogy ketten csak akkor tudunk valódi változást létrehozni, ha az egónkon teljesen kívülre merünk helyezkedni (tudod, mint pók a sarokban).
Kata vagy Katinka lennél szívesebben, kérdezzük a kis Katalint, még csak öt éves, láthatóan nem érti. Én kicsit több vagyok, még sem értem.
A híroldalakon igen gyakran tűnik fel egy név, bizonyos Sarka Kata neve. Idáig nem kattintottam rá, eztán sem teszem, de most muszáj tájékozódnom, ha már itt megemlítem. A lényeg, hogy az olimpia és a mostani vizes vb időszakát leszámítva, a google szerint, többen keresnek rá Sarka Kata nevére, mint Hosszú Katinkáéra.
Múlt hét végén kisebb, de sok esővel kísért vihar volt Nágocs környékén. Villámlott is, de számításaim szerint közel 2 km távolságban, innen-onnan. Aztán szólt egy jó nagyot, kialudt a villany, sötét volt reggelig. Akkor végigjártam a kapcsolókat. A főkapcsoló kioldott, s utána még néhány. Sorra járva végül mindenütt helyre állt a rend. Kivéve az internet-csatlakozást. Ilyenkor jön a lépésenkénti diagnosztika. Átkötöttem a telefoncsatlakozásra a vonalas telefont. Működött. Tehát addig elért a jel, de a D-Link az internetes csatlakozódoboz nem villogott, sőt ki sem gyulladt.
Nézem a nagyszerű úszó világbajnokságot, és büszkén hallgatom, amint a német riporterek a legszebb szavakkal dicsérik a rendezvényt. A tehetséges magyarokat. Ilyen rövid idő alatt egy ekkora rendezvényt sikeresen megrendezni úgy, hogy a vállaláskor még a fő helyszín, a Duna Aréna is csak ígéretként létezett, nem kis teljesítmény. Az pedig, ahogy az első magyar aranyérmet, Hosszú Katinka győzelmét milyen szeretettel ünnepelte a közönség, felejthetetlen. „Nemcsak a magyaroknak, még nekem is elszorult a torkom” – mondja a riporter. A német riporter.
Vajon hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a válásunk nem egy rosszul sikerült életszakaszunk eredménye, hanem egy ketten megélt csodás utazás utolsó állomása csupán? Van, hogy csak azért ragadunk benne egy házasságban, mert tartunk mások véleményétől. De kit érdekel mit szólnak mások, ha én nem vagyok boldog?