Európai- és migránsgondok
A magyar ellenzék azt próbálja sulykolni, hogy az Orbán-kormány ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból, és helyette a Putyin-féle Oroszország felé orientálódik. Ennek ékes bizonyítéka szerintük az oroszokkal közös új paksi beruházás, és a Putyin-Orbán találkozók gyakorisága. Azt ugyan még senki nem hallotta – nem is hallhatta –, hogy az Orbán-kormány kinyilatkozta, hogy ki kíván lépni az Európai Unióból. Azt ellenben annál többször, hogy a Fidesz-KDNP szerint is Magyarország helye az Európai Unióban van. Orbán Viktor és vezető társai pontosan úgy tekintenek az Európai Unióra, mint a magyar nép döntő többsége: az EU-ban van a helyünk, ha a bürokratáit nem is igazán kedveljük.
Az ellenzéknek ez a régi – akkoriban igencsak jogos – szovjetutálatra való rájátszása, mármint hogy „visszahozza a Fidesz a szovjet befolyást“, a legnagyobb bugyutaság. Egyrészt a mai Oroszország nem a Szovjetunió kicsiben. Messze nem az. Sem államberendezkedésében, sem a világban elfoglalt helyében. Ott is múlté a szocializmus, és elmúlt a szocialista csatlós országok feletti – amúgy annak idején a nyugat teljes egyetértésével kialakított – politikai és katonai hatalma.
Putyin egy erős ország vezetője ma is, de semmiféle uralkodói státusza nincs a volt szocialista tábor országai fölött. Mi is csak annyiban vagyunk függőben tőle, mint a többi európai ország, élén a németekkel: rá vagyunk szorulva az orosz kőolajra és földgázra. Ha pedig atomerőművet akarunk építeni, akkor azt az utat követjük, mint például Finnország: a már orosz technológiával működő erőművünk mellé logikusan az oroszokat hívjuk meg, ha bővíteni szeretnénk annak kapacitását. Hogy ettől miért kerülnénk mi is és a finnek is orosz befolyás alá, az az ellenzék titka marad.
Hogy mennyire hibás ez az orosz ijesztgetés, azt az amerikai választás mutatta meg. A Clinton-klán éppen ezzel riogatta a választókat: Trump visszahozza a szovjet-orosz veszélyt. Az amerikaiakat ez érdekelte a legkevésbé. Ahogy elnézem a magyar közvélemény-kutatások eredményeit, a magyar választók sem hiszik el egy percre sem azt, hogy az Orbán-kormány bármit is vissza szeretne hozni a szovjet időkből. Ráadásul ennek érdekében, ha kell, még az EU-ból is kiléptetné Magyarországot.
Uszíthat orosz viszállyal Botkától Széll Bernadetten keresztül a Momentumosokig mindenki, a választókat ez a gyatra vádaskodás – helyesen – nem érdekli.
A másik ellenzéki hepp az, hogy nincs is migránskérdés, azt csak a Fidesz pumpálja fel. Ez is nagy tévedés. A mostani német választásokon is a központi kérdés a választópolgárok között a migránsügy. (A média elhallgatja ezt.) Még Merkel is azt mondja, hogy „többet ez nem ismétlődhet meg“. Az ellenfele, a szocdem Schulz, nagy migránspárti – meg is kapja érte a számlát. A magyar választásoknak is sokkal inkább a migránskérdés lesz a témája, mint az a nem létező probléma, hogy Orbán Viktor miért tárgyal Putyinnal. Érdekes, hogy az ellenzék képtelen ezt (is) felismerni.