Fifu

Fifu, alias Némedi Árpád filmszínész. Egy sokoldalú ember és művész. Egész élete Kaposvárhoz köti, ezért talán kevesen tudják róla, hogy berzencei. A kaposvári színház nemcsak a somogyisága miatt volt számára jó választás. Karakterének, manírmentes közvetlenségének, csapatszellemének is ez áll jól. Kora ellenére hosszú a szerepeinek listája, alakításaira évek múltán is jó szívvel emlékeznek a nézők. 2007-ben megkapta a Kölnben élő író-publicista, Bezerédj Zoltán által alapított díjat.

1984-et írtunk, amikor a tisztviselőtelepi ház teraszán éjt nappallá téve matekoztunk a Fifuval. Iszonyodott tőle, pedig tudott gondolkodni. Ez olyasféle iszonyat, mint amikor a kisgyerek ösztönösen fél a kígyótól meg az egértől, mert beleégették génjeibe a félelmet és az undort, pedig mindegyik békés állat. Ennek túllépéséhez emberfeletti erő kell, amivel főhősünk rendelkezik, mondhatom. Állíthatom azt is, hogy színészi életét is nagyban segítette ez a heroikus küzdelem, hiszen megtanulta és gyakorolta az önlegyőzés mesterségét.

A baloldal tényleg feladta?

Furcsa elemzés jelent meg egy hete a Magyar Nemzetben. Szerzője azt állítja, azért nem épül a baloldalon – Mesterházy ás Bajnai között - közös stratégia, mivel semmi esélyt sem látnak a győzelemre, sokkal fontosabbak számukra a parlamenti helyek.

Gyurcsány Ferenc - úgy tűnik - már egyikük számára sem tényező, legfeljebb teher. Fletó persze a showműsorok nagy szervezője, ebben veri mindkettőjüket. Nem előnyükre. Furcsa elosztás: az MSZP-nél a rutin és a jelentős infrastruktúra, az Együtt 2014 mögött az amerikai támogatás, Gyurcsánynál a kommunikációs képesség.

Közvéleménykutatók között a FIDESZ-KDNP szövetség egyértelműen nyerésre áll, sokuknál nagyobb arányban az elmúlt választás 2/3-ánál.

Újabb nekifeszülés az Európai Unió és Magyarország között

Valami nem megy jól az EU-ban. Ezt én az elnök, Barroso és csapata rovására írom. Az általa vezetett „EU-kormány” sehol nem arat sikert. Rég le kellett volna állítania a Magyarország ellen felkorbácsolt balliberális indulatokat is. Nem ezt teszi, hanem felkarolja a felkarolhatatlan támadásokat.

Nem véletlen, hogy Európa-szerte nő az elégedetlenség az EU-val szemben. De nemcsak a megtámadottak, pénzügyileg kizsigereltek körében. Németországban megtartotta első konferenciáját az Alternative für Deutschland nevű párt. Az alapkövetelésük, hogy vissza kell hozni a márkát az euró helyett, vagy pedig külön legyen egy északi euró és egy déli euró. Nagyon komoly emberek álltak az élére, és állítólag van esélyük szeptemberben a Bundestagba való bejutásra.

Barroso úr jobban tenné, ha erre figyelne a mi alaptörvényünk helyett.

Ló tircách! - Mózes 20:1-14

Régi történet a benzinkútrablóé. Ugye, még emlékszünk rá? Aki Dacia autóval száguldott el, és ezen bukott le. Mert a Dacia mindenre jó, szétesik, szétrohad, csak száguldani nem tud. A másik rabló. Elvesztettem az R Go’ s lemezemet meg anyámnak az Ergamos üvegét. Otthon mindenem megvolt, van Hi-Fi-m meg videóm, izgalomra vágytam.

No, Pubi, ha legközelebb izgalomra vágysz, ott van a jobb kezed! Nem mondom, babra munka… Aztán jöhet az alsó madárfogás és szakítani nem kell! Hofi Géza örökzöldje jutott eszembe. A hírekben hallgatom, hogy a lövészklubban történt gyilkosság egyik elkövetője interjút adott. Szintén jó családi körülmények között élt és szépen mondta a kamerába: izgalomra vágyott.

Ilyenkor az agyam leblokkol. Mi az, hogy izgalomra vágytam? Tényleg azért ölünk, rabolunk, lopunk, mert izgalomra vágyunk?

Ünnep utánérzések nélkül

Április 11-én gurulok Balatonszárszó felé, mint annyiszor már az utóbbi húsz évben. Csupán tavaly esett meg, hogy nem tudtam elmenni, ennek tanúi lehettek e blog olvasói is. Szárszóra menni nekem egyfajta zarándoklat, spirituális utazás egy világba, ami van, de valahogy mégsincs.

A ma divatos kifejezéssel mondhatnám, feltöltődni megyek, de ez nem lenne igaz, ide inkább a levezetés szó illik. Igen, ebben a zarándoklatban levezetem egy-egy költőietlen év összes érdemtelen történését, leföldelem magam.

Minden a szokásos mederben folyik, talán nem is lenne belőle blog téma, ám elhangzik egy mondat Szárszó polgármesterének szájából, mely tovább lendíti az évi rutinon: "A szárszóiak magukénak érzik az ünnepséget és a József Attila-kultuszt, és annak, hogy nem jelentek meg itt többen, csupán az az oka, hogy munkanap van.” Munkanap, milyen szép szó ez, és mennyi mindent felvet. Igen, a kérdés: a költészet napja miért nem állami ünnep?

Mondd meg, amíg teheted!

Az idő, a kor, az előző életek, az elmúlás. Ezek a dolgok a héten többször és többféle megvilágításban is előkerültek.  Van, aki 30 éves múlt és van, aki 60. Nem tudjuk, ki meddig marad velünk. Aki 30 múlt, az úgy érzi, már ennyi, és még mennyi mindent nem tettem meg. Le vagyok maradva? Jól csináltam eddig? Jó úton haladok?

Aki 60 múlt, arról nem tudom, hogyan érez. Csak megrémít, hogy vajon meddig fogja még a kezemet? Meddig segít fel, simogat meg, fordít a jó irányba? Meddig lesz még az Édesanyám?

Egy barátom mondott ezzel kapcsolatban egy megrendítő történetet a héten. Mert mondhatom annak, bár nem olyan rég ismerjük egymást, de feltétel nélkül bízom benne. Kevés az olyan bölcs és jó ember, mint ő.

A nagyprior

A Szent György Lovagrend Nagypriorját jól ismerem. Polgári neve: Sárdi János. Önmagát szerényen kisnyugdíjas kisállatgondozónak nevezi ugyan, de én ismerem az igazi értékeit. Három felnőtt gyermeke van és két gyönyörű unokája, ami még nem a végeredmény.

Leírhatnám az összes titulusát, hogy statikus mérnök, építész tervező, szakértő, műszaki ellenőr, stb, de ezek csak végzettségek és mögöttük egy pozitív, életet igenlő, mélyen vallásos, mellette sajátos humorú, jótékonykodó lovagi jellem lakozik benne. Igazi magyar ember.

A családjáért folytatott küzdelem ugyan elvitte pár évre hazájából, de a honvágy hazahozta még akkor is, ha külföldön milliókat kereshetett volna. Egy hatgyermekes történelmi család negyedik leányát vette nőül és ebből eredően a legkisebb családi ünnepség is 50 főnél kezdődik náluk.

Jani bácsit, aki lélekben 20 éves, lassan 15 éve ismerem.  Megcsodáltam az általa tervezett házakat és állíthatom, boldogságra tervezi ezeket. Tudja, hogy milyen a közösségi élettér, ami mégis minden családtagnak privát szférát nyújt. Több éven át kollégák voltunk, amit együttműködve nagy nyugalommal éltünk meg még akkor is, amikor a körülmények ezt igyekeztek megzavarni.

Embertelenség, otromba butaság...

Mert keresztényi nem, s természetesen nem magyar, s nem nemzeti. Mondhatnám minden nemzeti és magyar arcul köpése, s mi rosszabb: kiszolgáltatása.

Kit is szolgál a „Magyar Motorosok Menete” avagy a „Nemzeti Érzelmű Motorosok” csapata? Két dolog legyen bizonyos: sem a magyarságot nem, sem a nemzetet. Ez a csapat az érzelmekkel és a magyarsággal súlyosan szembenálló tevékenységet folytat. Lehet, hogy saját fanatizmusból, bár ami valószínűbbnek tűnik, inkább megrendelésre. Az alapkérdéseket - remélem - nem ők döntik el. Ennek a showműsornak is egyszerre vége szakad. De addig is lényeges felismernünk, mivel is etetnek, mert mérgezett holmi nem kevés akad. Főleg választások előtt!

A liberálisok már újra a spájzban vannak

Konrád György, az egykori SZDSZ vezető köreihez szorosan kötődő író-politikus arra használta fel a vele készült születésnapi interjút, hogy elemezze a mai politikai helyzetet. Konrád a magyar liberális köröknek, a nyugati - elsősorban német médiaértelmiségnek -, máig a meghatározó véleményformálója. Nem cifrázta a dolgokat. A Fidesz-kormány, vele Orbán Viktor esküdt ellensége, ezt eddig is tudtuk. Azt már kevésbé, hogy a Fidesz szavazóiról ő, egy ízig-vérig liberális ember, hogy vélekedik. „Felemás lelkek“, „kialakulatlan emberek“, akik nem tudják, hogy mit gondoljanak - nyilatkozta a Fidesz választóiról.

Így Kaposvár szavazó polgárainak jelentős része - miután ebben a városban egyértelműen többségben vannak a Fidesz-szavazók -, Konrád szerint felemás lélek, vagy éppen kialakulatlan ember. Hogy milyen egy kialakulatlan ember, azt sejtjük. Hogy mit ért felemás lelkületű emberen, azon csak morfondírozhatunk. Egy biztos: Konrád György szavai több mint kétmillió magyar választópolgárt sértenek, nem is kis mértékben. Az ilyen mondatok után egyértelmű, hogy a legnagyobb „árokásók“ éppen ezek a liberális körök. Aki így vélekedik a politikai ellenfeleiről, az képtelen a párbeszédre.

Agresszió

Éppen a héten hozta meg a bíróság a másik ügyben az ítéletet, és tessék, itt az újabb erőszakos cselekmény. Az áldozat egy nagyvárosunk prominens személyének lánya volt. Csodálattal olvastam a fájdalomtól szenvedő apa nyilatkozatát. Ilyen körülmények között is ember tudott maradni és nyugalomra intett mindenkit. A rendőrség és majdan a bíróság asztalára téve le a gyermeke fájdalmát. Remélem, hamar bekövetkezik, sőt talán már be is következett a keresett személy elfogása. És majd a törvény kellő szigorral sújt le rá.

Viszont van még bennem egy pár gondolat és én nem tudok rá választ adni. Ebben a gyönyörű szép városban - ha az információim nem hamisak - az emberek nem érzik magukat biztonságban. Nagyon megszaporodtak az erőszakos bűncselekmények. Szinte minden napra jut egy verekedés, rablás és más ilyen cselekmény. Mélységesen egyetértek azzal a nővel, aki tiltakozást szervez a hasonló cselekmények megszüntetése ellen.

Persze, tudom, hogy nem csak itt történnek ilyen esetek. A múltkor olvastam hazánk megyéinek bűnügyi fertőzöttségéről. Sajnos van több város is, ahol a különleges rendőri egységek jelenléte fontos a biztonság érdekében.