A géppuskalábú ellenőr, avagy Bogdán - de Juhos - Geri
Évente legalább egy céges buli van, ami általában tánccal végződik. Csodálatos érzés, amikor egy profi táncos úgy, de úgy megpörget, hogy azt érzed, csodálatosan mozogsz, pedig csak Ő vezet és te hagyod, hogy vezessen és kihozza belőled a maximumot. Nem érezteti, hogy topa és görcsös vagy, hanem repít és felemel és dicsér. Aki egyszer is táncolt Gergővel, az tudja, miről beszélek.
Bogdán Gergely az anyatejjel szívta magába a tánc és a zene szeretetét. Németh Áginál kezdte és Merczel Istvánnál folytatta a Somogy Táncegyüttesben. Táncos barátaival megalakították a Juhos Együttest a moldvai csángó magyarok hagyományos zenei kultúrájának őrzése, ápolása céljából. A zenekarban furulyákon, kavalon játszik. Polgári életében pedig szigorú MVH-s helyszíni ellenőr.
Szinte törvényszerű, hogy mindenki beleszeret táncpartnerébe - erről több amerikai szappanopera is beszámol. A sorsa elől Gergő sem menekülhetett, és most már igazi házas férfiúként Dr. Merczel Sára oldalán tologatja Berci fiát.
A színházban is többször láttam táncosként fellépni. Számomra ő egy példakép, és ha még egyszer kezdeném, akkor saját gyermekeimet is jobban és erőszakosabban terelném a tánc felé, mert a zenével együtt ez egy olyan kifejezésmód, amit mindenki képes tisztelni és megérteni.
A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be.
Cezare Negri
Gergő munkásságát ajánlom minden olvasó figyelmébe és várom a pozitív hozzászólásokat. Egy biztos, ő a legjobban táncoló ellenőr és a legjobb ellenőr a táncosok között. Idézem a nagy közmondást, amit ő teljes mértékben beteljesít:
Az élet nem azt jelenti, hogy túléljünk egy vihart, hanem hogy tudjunk táncolni az esőben.