Szeretni…

Nem szeretsz kétszer ugyanúgy. Mert minden embert másképp szeretsz. Mert minden emberrel más okból találkozol, s mert ő is másképp, más miatt szeret.

Van, akit azért, mert sohasem kaphatod meg.
Van, akit azért, mert olyan, mint Te, vagy épp hogy teljesen más.
Van, akit azért szeretsz, mert kell.
Van akit, azért, mert nincs jobb.
Van, akit azért, mert azt hiszed, Ő az.
Van, akit azért, mert tudod, hogy Ő az.
Van, akit azért, amilyen mellette lehetsz.
Van, akit azért, mert szereted azt, aki melletted lett.
Van, akit azért, mert mellette szárnyalhatsz.
Van, akit azért, mert leláncol, megkötöz.
Van, akit a hormonjaid szeretnek, van, akit a gondolataid, s van, akit a szíved.
Van, akit azért, mert épp jókor van ott, s van, akit azért, mert épp rosszkor jött az életedbe.
Van, akit egy mondata miatt, s van, akit a csöndje miatt.
Van, akit a titka miatt, s van, akit a nyitott szíve miatt.
Van, akit azért, mert tanít, s van, akit, azért mert taníthatod.
S van, amikor nem tudod, miért…

Lehet, hogy Önből ismét hülyét akarnak csinálni?

Talán még sokan emlékeznek arra, hogy 2002-ben Mécs Imre SZDSZ-es képviselő a közlekedési STOP táblához megtévesztésig hasonló „Lop STOP” táblával a kezében hirdette, hogy meg kell akadályozni a Fideszt további garázdálkodásában. Aztán másfél év múlva Medgyessy miniszterelnök Csillag miniszter leváltásakor azt mondta, az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. 2010-ben valóban korrupciós ügyek tömege derült ki, nemcsak az SZDSZ, de az MSZP köreiben is.

Úgy tűnik, ügyek valóban ügyek, csak más az elkövető!

Most Horváth András volt NAV-os alkalmazott azt állítja, ezer milliárd forintban mérhető „bizonyos körök” adóeltitkolása. Bizonyítékokkal is rendelkezik, de nem vitte be a meghallgatásra. Orbán Viktor válasza nagyon egyszerű volt: Ha valaki adót csal, börtönben a helye.

Nálunk talán ez nem természetes, az Amerikai Egyesült Államokban viszont az adócsalók a társadalom megvetettjei. Persze érthető. 45 éven keresztül – s ezt tények bizonyítják – a kommunista államhatalom volt a legnagyobb csaló és eltulajdonító „az osztályharc” nevében.

Lassan kialakul a jövő évi választások mezőnye

A héten megnevezte a Fidesz az egyéni indulóit a jövő évi választásokra. Somogy megyében négy körzet lesz. Az indulók: Kaposvár – Gelencsér Attila, Barcs – Szászfalvi László, Marcali – Móring József Attila, Siófok – Witzmann Mihály. Ha a választások április 6-án lesznek, akkor előtte ötven nappal indulhat el hivatalosan a kampány, azaz február közepén. Addigra illik minden pártnak már tudnia, hogy egyedül vagy mással indul, hány jelöltet állít, hogyan néz ki a listája. Amelyik erre az időpontra nem tudja ezt produkálni, esélye sincs a Parlamentbe kerülésre.

Amúgy is sok az újdonság a 2014-es választásokon. Az új választási rendszerben az Országgyűlés létszáma majd kettőszáz fővel csökken, 386-ról 199-re. Elég is ez egy ekkora országnak. Mindig el vagyok szörnyedve, amikor az Európai Parlament hatalmas üléstermét, és a sok képviselőt látom. Ott is elég lenne a fele. A pártoknak persze nem kedvező a felezés. Megszűnnek a megyei pártlisták is, megnőttek a választási körzetek. Csak 106 egyéni képviselő lesz. Mellettük az országos listákról kerülhet be 93 fő. Az országos listákat szokták a legkésőbben közzé tenni a pártok. Eddig még csak az MSZP jelentette meg ezt a névsort.

Az ünnep velünk változik

Más az ünnep a kisgyermeknek. Más a nagynak. Más egyedülálló felnőttként, és megint más szülőként. Nagyszülőként is más. De nem baj, hogy más. Legyen más, hogy sokféleképpen élhessük meg az ünnepet. Így mindig megújul – s vele együtt mi is újulunk. Hiszen az ünnepnek pont így lesz értelme: ha ADNI TUD.

Emlékszem, kisgyermekként a karácsony igaz családi ünnep volt. Nagyszülőkkel, süteményekkel, ajándékokkal. Varázslatos volt. Édesapámmal, mi gyermekek esti sétára mentünk, amíg édesanyám a nagyikkal sütött-főzött, fát díszített, ajándékokat csomagolt. Amikor megérkeztünk, megszólalt a kis csengő, és a nappaliban együtt örültünk a fának, az Angyalka ajándékainak, a játékoknak, és egymásnak. Nagyon jó volt együtt lenni.

Később már nem az Angyalka volt a karácsonyi ajándékhozó, hanem egymásnak választottunk, titokban. Olyan izgalommal keresgéltünk, és úgy örültünk egymás örömének! Együtt díszítettük a fát, műsorral is készültünk: verssel, énekkel.

96 (Vigyázat, felnőtt tartalom)

A 69, tudjuk, egy szimbolikus szám, egy olyan szám, mely többet is jelenthet önmagánál. Amennyiben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy legnagyobb osztója a 23, ami prímszám, miként az osztás eredménye a 3 is az, és a legérdekesebb, hogy a rejtett jelentés két résztvevőt feltételez, ami szintén prím. Ily módon tehát a 69 matematikailag két prímszám szorzata, erotikailag pedig két egyes összege, ám ez az összeg nem matematikailag, hanem technikailag képződik.

Ezzel a felvezetéssel máris elérkeztünk a címhez, vagyis a 96-hoz. Felületesen lehetne ugyan a 69 tükörképe, ám még véletlenül sem az. A 96 önmagában csupán egy szám, méghozzá páros szám, ami meglehetősen banális helyet biztosít neki a számok között. Amennyiben a 69 mögöttes jelentésének fényében szemléljük, megállapíthatjuk, hogy még a legleleményesebb szeretők, forgolódjanak bárhogy, sem képesek 96-os pozitúrába helyezkedni, vagyis, ha kezdeni akarok valamit ezzel a számmal, akkor búcsút kell intsek a sikamlós gondolatoknak, és a 96-ot immár önmagában, minden áttételes tartalomtól megfosztottan kell felruháznom valamilyen jelentéssel.

Ilyen jelentés azonban nem létezik.

A Barbárság kora

Rothadás terjed a világban. A lelkek rothadása.

Rettegésben tartotta, megalázta. Megerőszakolta, megfojtotta. Lelőtte, felgyújtotta.

Az ember teszi ezt az emberrel. Miért?

Pénzért, birtoklásért, hatalomért. Bánatában, örömében, vagy „csak úgy”.

A történelem kezdete óta tudjuk: ember embernek farkasa.

A „Ne ölj!” parancsa soha nem tartotta vissza az élet parazitáit.

A móriczi világ víziója: Barbárok.

Megszülte, megfojtotta. Feldarabolta, elrejtette. Megverte, éheztette. Késsel támadt rá, míg ő angyalokkal álmodott. Autóval fának rohant, míg ő a hátsó ülésen kiflit majszolt. Erőszakot követett el rajta, míg ő azt hitte, ez a szeretet. Élve elásta, míg ő utolsó erejével még az életéért könyörgött.

A nő

Elmesélek egy rövid történetet. Táncoltam egyszer, hajdanán, az Üveghegyen is túl egy Férfival, s a tánc végén az egyik barátnőm elképedt arccal mondta, még sosem látott olyan szépnek, mint abban a pár percben. Megváltoztam, mert vezettek, mert tartottak, mert kívántak. Ez ennyire egyszerű.

A nő tud lenni egy stabil, erős vár, ahova jó megérkezni. Ahol melegség és megértés fogad. Egy puha öl, amelyben el/be lehet bújni.

Ösztönlény, aki követeli, hogy falhoz nyomják, most és azonnal. Harap, elvesz, utasít, elvár.

Szende szűz, aki nem mer ránézni, lesüti a szemét, pirul, zavarban van, kacag, elfut és visszaszalad.

Kislány, aki elveszett emberként áll a világ közepén, és egy erős, biztonságos karra vágyik. 

Kétségbe esett fruska, akinek a hajába belekap a szél és az arcába csapja, s nem látja a helyes utat. Fogni kell a kezét és vezetni.

Közeleg a vizsgaidőszak

Napokkal ezelőtt olvastam egy viccet, amiben az egyetemista örömmel nyugtázza még december elején, hogy karácsonyig már csak kettőt alszik… Mert ugye tárgyak, vizsgák, tanegységek jönnek-mennek, de az egyetemista legjobb barátja akkor is a kávé, az energiaital és a gyorsan elkészíthető, műanyag kaja.

Felvettem-e, van-e még hely, remélem, nem lesz nehéz, ugye csak beadandót kell írni, nem lesz szóbeli? Az ELTE-n és feltételezem még sok más egyetemen is, napok óta ezeket a kérdéseket duruzsolják a diákok, amikor kezemben a füzetemmel (a BKV-n is tanulunk, kérem szépen!) belépek a kapun. Van, aki karikás szemmel árulja el magáról, hogy ő bizony az utolsó napra hagyta a beadandó írást, van, aki zavaróan nyugodt a legnehezebb ZH előtt is és vannak, akik csokiért, cigiért, sörért, borért vásárolnak jegyzeteket a félévközi elfoglaltságuk miatt. A vizsgaidőszak és az az előtti pánikszerű tanulás-magolás megindult, brace yourself.

Na, ilyenkor bánod meg az összes bulit. Az összes kicsit sem egyenes estét, a söröket, azt az olcsó vodkát, a baráti mozis estéket, amikor inkább tovább aludtál, mintsem bemenj a hajnali 8-as órádra.

Mi is történik itt?

Az ember mindig szeretné tudni a jövőt, s mivel ez általában nem adatik meg neki, hát hallgatja a jósok, a bölcsek, az álpróféták és ámító haszonlesők szavait.

Egyszer Nógrádban, ahol egykor akadt néhány hektár földem, egy helyi gazdával szántattam. Bíztam a tudásában, s bízhattam is. Nemcsak azért, mert mindenki becsülte, de tudtam, mögöttük sok generáció gazdálkodás állt. Ősi, igazi kisnemesi családból származott (állítólag a falu többsége kisnemes volt). Egyszerű ember , de abból valami igen nagyszerű. Megkérdeztem, elkezdjünk-e szántani. „Laci! Ahogy maga akarja!” Igen, de én nem értek hozzá, válaszoltam. Jobb lenne, ha ön mondaná meg. S ekkor felállt a konyhai hokedliről, kiment a konyhából, s ház mögött körbekémlelt eget és földet. Aztán visszajött: Laci, én az enyémet még nem szántanám.

Nem tudom miből ítélt: felhőkből, párából, a természet színeiből?
S annyit mondtam:  amint elkezdené a sajátját, kezdje el az enyémet is.

Persze, Tisztelt Olvasóm! Önnek is nyilván vannak megérzései.

Kritikusok Budapesttől Bécsen, Berlinen át Londonig

Paul Lendvai igyekszik újabban moderáltabban beszélni a magyar helyzetről. Mint aki tudja, hogy korábbi ítéleteivel igencsak melléfogott. Vagy Schiff András, a kiváló zongoraművész, aki 1979 óta nem él Magyarországon, de az ügyek egy részét reálisan látja. Nála is előjön persze a „félek” és a „ha”. „Ha” a következő választáson a Fidesz kénytelen lesz a Jobbikkal együtt kormányozni. „Ha” a médiatörvény büntetne, „ha” Áder így döntene, „ha” akarnák, „ha” betiltanák, „ha” Orbán ezt meg ezt tenné - és így tovább. Az sem zavarja őket, hogy több mint három év alatt nem jöttek be ezek a „ha” felvetések. Azért csak mondják, bele a nagyvilágba. Azt is jól tudják - bár tiltakoznak ellene -, hogy ezzel igen sokat ártanak Magyarországnak.

Azt mindegyikük elismeri már, hogy a szürke és semmitmondó baloldal nem tud érdemben fellépni a Fidesz ellen. Látják, hogy nem elég azt szajkózni, hogy Orbán Viktort le kell váltani. Mert Mesterházy és Bajnai fellépése óta csak ennyi a mondanivaló. Talán még a választási videózást hozták be mint új jelenséget.

A gond a külföldi (és belföldi) kritikusoknál, hogy a kiindulópontjuk hibás. Ugyanis semmi ok nincs arra, hogy a szavazók Orbán Viktor kormánya ellen voksoljanak. Különösen nem azok javára, akik a magyar politikai életben erre mostanság bejelentkeztek.