Mi is történik itt?

Az ember mindig szeretné tudni a jövőt, s mivel ez általában nem adatik meg neki, hát hallgatja a jósok, a bölcsek, az álpróféták és ámító haszonlesők szavait.

szántásEgyszer Nógrádban, ahol egykor akadt néhány hektár földem, egy helyi gazdával szántattam. Bíztam a tudásában, s bízhattam is. Nemcsak azért, mert mindenki becsülte, de tudtam, mögöttük sok generáció gazdálkodás állt. Ősi, igazi kisnemesi családból származott (állítólag a falu többsége kisnemes volt). Egyszerű ember , de abból valami igen nagyszerű. Megkérdeztem, elkezdjünk-e szántani. „Laci! Ahogy maga akarja!” Igen, de én nem értek hozzá, válaszoltam. Jobb lenne, ha ön mondaná meg. S ekkor felállt a konyhai hokedliről, kiment a konyhából, s ház mögött körbekémlelt eget és földet. Aztán visszajött: Laci, én az enyémet még nem szántanám.

Nem tudom miből ítélt: felhőkből, párából, a természet színeiből?
S annyit mondtam:  amint elkezdené a sajátját, kezdje el az enyémet is.

Persze, Tisztelt Olvasóm! Önnek is nyilván vannak megérzései. Amikor nyáron a strandon azt érzi az ember augusztusban, hogy „ez a napsütés már nem az a napsütés”, és már soha nem is lesz olyan. Vagy amikor kora ősszel még minden zöldell, de megjelenik néhány sárság-barnás vagy éppen vöröses árnyalat, s tudjuk, hogy az egész természet még egyszer színes díszruhát ölt, de zöld az évben már nem lesz soha. Aztán egyre jobban elfogy a Nap, de tudjuk, egyszer ismét megerősödik, aztán jön a tél, és a hó szikrázó, melyben a Napnak fénye már van, de ereje, hője még kevés.

És aztán a kemény tél végén a vastag hóréteg egyszer csak alig láthatóan megroppan. 
Még nem érezzük, hogy csökken a vastagsága, de megváltozik a csillogása, a fehér kissé szürkésebb árnyalatú lesz.

Amiről beszélek, az az „intuíció”, ösztönös ráérzés, de inkább mondhatnám: apró jelek összegzése, melyből, miközben külön-külön egyik apró változásból sem tudnánk sokat bizonyítani, mégis összkövetkeztetésként előáll egy sejtés, hogy holnaptól már semmi nem lesz úgy, mint eddig.

A  vérbeli horgász is gyakran megérzi, mikor érdemes horgászni és mivel, de azt is, mikor kell a vihar elől hazaindulni.

Persze lehetnek szkeptikusok, kik azt mondják, ez nem tudományos. Hadd vitatkozzak! A matematikában vannak tételek, képletek és számítások. De az igazi elméleti matematikában a „sejtés” fogalma éppen olyan jogú fogalom, mint az előbbiek. Ilyen általában akkor keletkezik, ha egy sokoldalú és jól képzett matematikus ráérez egy összefüggésre, de nincs még elég eszköze a pontos bizonyításra. Nem tudom, egyetemi tanulmányaim során és képzett matematikus barátaimtól hány híres „sejtés”-ről hallottam, szinte bűvkörként megjelölve.

Holnaptól már semmi nem lesz úgy, mint eddig.

Az elmúlt évtizedben annyi összeesküvés-elméletet hallottam, hogy tele van a ház eleje tőle!
Ezek olyan előítéletek, melyeket én csak „abroncs az agyunkon” szóval jellemeznék. Persze lehetnek összeesküvések, valódi és jól szervezett ármányok, titkos társaságok, hatalmi rejtett hálózatok. S persze hatalmi mechanizmusok. Illő és célszerű megértenünk!

Bármily furcsa, de hazánk a nagy nemzetközi lelepleződésekben meghatározó szerepet játszik 2010 óta. Magyar szociológus barátom mondta múlt év őszén egy lengyelországi konferencia után ottani kollégáik véleményét: „Ma már egészen másképp látjuk, mint egy évvel ezelőtt.” S bizony az Orbán-kormány „non-konform” vagy ahogy hívták, „Robin Hood” működése nemcsak felborította a nagytőke láthatatlan hálózatának hazánkat kiszipolyozó mechanizmusát, de nemzetközi méretekben le is leplezte azt.

Hadd legyek gonosz: amit Marx tanai részben jogosan megfogalmaztak, azt Orbánék egy „hatalmas bili borítással” megértették emberek és nemzetek tömegével. Hívő és jó nevű baloldali kutató ismerősöm mondta Gyurcsány regnálásának idején: „Laci! Ez a legrohadtabb fináncimperializmus!”

De most nem nagypolitikáról szeretnék beszélni! Máskor igyekszem szinte matematikai pontossággal összevetni az apróbb-nagyobb jelenségeket. Elemezni a szociológia, a szociometria és a pszichológia oldaláról. Ebben a blogban is számos alkalommal igyekeztem minél tisztább képet adni, melyet érthet, továbbgondolhat nemcsak nemzeti elkötelezett, de más oldalon álló is. Mondhatni, sokszor megkíséreltem pro és kontra, s néha több szemszögből megmutatni, mit látok és és mit lehet látni.

Ez a mai blog azért másról szól. Valami olyanról, amikor elszínesedik a levél, s gyönyörű lesz, de már sohasem zöld. Arról, amikor a hó színe és fénytörése megváltozik. Azaz a mikroszerkezet átalakul: levélben, hókristályokban és társadalomban egyaránt.

sejtésNo, valami ilyesmi történik mindennapjainkban. S ennek csak makroszintje, hogy pártok hasadnak, most már nemcsak baloldalon, de szélsőjobbra is, és aprócska pártok keletkeznek. És persze megy a bunyó az egyre kisebb koncért – merthogy a parlamenti helyeket, nemzet szempontjából  is jogosan, logikusan, drasztikusan beszűkítették. De a háttérben sokkal nagyobb erők: be tudják-e csempészni a multik és a bankok, s leginkább a nemzetközi finánctőke saját érdekrendszerét. Bajnai nyíltan hirdeti ezt, háttérben Clintonnal és csapatával.

Gyurcsány is errefelé hajaz, más intézkedési tervekkel, de nála eddig Putyin volt a háttér.
Mesterházy még szeretné felépíteni magát az MSZP elrozsdásodott hálózatán és romjain.
Ezt nevezhetnénk akár egyszerű marakodásnak, rivalizációnak, helyezkedésnek.

Hegedűs Zsuzsa, a nemzetközi tapasztalattal rendelkező szürke eminenciás mondata a Heti Válasz címlapján szinte bombát robbant, jelezve, a FIDESZ átvette a valódi szociáldemokrata vonalat.

No, akkor miről beszélnek az atomizált „baloldal” szereplői? Minimálbércsökkentésről? A rezsicsökkentés csökkentéséről? A családi adókedvezmények újragondolásáról? A válasz az öné kedves Olvasó! Az én feladatom nem a meggyőzés, hanem a gondolatok megszületésének segítése. Ez meg akár lehet pártsemleges. Sőt, minél nagyobb – és minél több kisebb – körben gondolkodunk, annál teljesebb a szabadságunk és a demokrácia. Idézhetnénk  Bibó István „a szabadság kis körei” gondolatát. Pedig hát ő igazán nem volt jobboldali, csak demokrata.

Valami terjed ebben az országban! Buszon, boltban vagy akár kocsmában egyre kevesebb hőzöngőt, saját indulatát üvöltő embert hallok. S egy értelmes visszakérdezésre egyre több nyitott embert és főleg elgondolkodót. Nem ugatják le az embert az első mondat után, sőt ők kérdeznek vissza.

Saját szubjektív élményem szerint elszaporodtak a gondolkodó társalgások és gondolkodó csoportok.

Minap nyert nemzetközi kitüntetést egy Hernád menti kis falu, mely 50% feletti munkanélküliségből indulva néhány év alatt megteremtette önfenntartását, sőt ma piacra is termel. De Somogyban pl. Zicsen hatékony a zöldségtermesztés és állattenyésztés, közmunka szinten.

Hadd ugorjak: két hete Budapesten tartottam előadást egy magánlakáson, színes résztvevőknek. S alig előtte Krakkóból hazafelé egy fél éjszakát ültem egy autóbusz lépcsőjén, az autóbusz sofőrrel beszélgetve. S bizony sokat tanultam.

Az agybiológiában azt mondják, a szinapszisok száma, tehát a neuronok közti átcsatolódások gyakorisága meghatározó az agy teljesítménye szempontjából. Jelentem: „matematikai sejtés szerint”. Saját szubjektív élményem szerint elszaporodtak a gondolkodó társalgások és gondolkodó csoportok.

Ez még csak sejtés és nem a tételszerű igazság. De a jelek ezen a szinten sem rosszak, és európai értékűek a gazdasági makromutatók. Alakul a jövő! Lehet akár még Ön is a jövő alakítója?