Közeleg a vizsgaidőszak
Napokkal ezelőtt olvastam egy viccet, amiben az egyetemista örömmel nyugtázza még december elején, hogy karácsonyig már csak kettőt alszik… Mert ugye tárgyak, vizsgák, tanegységek jönnek-mennek, de az egyetemista legjobb barátja akkor is a kávé, az energiaital és a gyorsan elkészíthető, műanyag kaja.
Felvettem-e, van-e még hely, remélem, nem lesz nehéz, ugye csak beadandót kell írni, nem lesz szóbeli? Az ELTE-n és feltételezem még sok más egyetemen is, napok óta ezeket a kérdéseket duruzsolják a diákok, amikor kezemben a füzetemmel (a BKV-n is tanulunk, kérem szépen!) belépek a kapun. Van, aki karikás szemmel árulja el magáról, hogy ő bizony az utolsó napra hagyta a beadandó írást, van, aki zavaróan nyugodt a legnehezebb ZH előtt is és vannak, akik csokiért, cigiért, sörért, borért vásárolnak jegyzeteket a félévközi elfoglaltságuk miatt. A vizsgaidőszak és az az előtti pánikszerű tanulás-magolás megindult, brace yourself.
Na, ilyenkor bánod meg az összes bulit. Az összes kicsit sem egyenes estét, a söröket, azt az olcsó vodkát, a baráti mozis estéket, amikor inkább tovább aludtál, mintsem bemenj a hajnali 8-as órádra. Ezzel egy időben, miután megbántad azt is, hogy egyetemre jöttél, főleg, hogy pont erre, sűrűn szidod a Facebookot, az Instagramot, a YouTube-ot, hogy a drága idődet a statisztika, a biológia és valószínűségszámítás helyett ezeken az oldalakon töltöd.
Karácsonyi ajándék gyanánt majd az egyetemi kézműves vásáron talált cuki fülbevalót és mobiltartót viszed, a buszon, metrón, villamoson alszol reggelenként és két vizsga között, és a gyomrod már nem lesz képes mást befogadni, csak a 3 az 1-bent és a mekis sajtburger menüt.
Szentestén majd elraktározod az otthoni finom kajákat, hogy az ínséges időkben se halj éhen, és marokszám rejted el a szaloncukrot a bőröndödbe. Áldod a szénszünetet (már ahol van…) és még egyet utoljára bulizol szilveszterkor. Másodikán összegereblyézed a megmaradt agysejteket, és tanulsz tovább szorgosan.
Van, aki karikás szemmel árulja el magáról, hogy ő bizony az utolsó napra hagyta a beadandó írást, van, aki zavaróan nyugodt a legnehezebb ZH előtt is.
Fájni fog, rossz lesz, utálni fogod, és nagyon keveset fogsz aludni. Rengeteg és változó követelmény, reménytelenül sok tétel és szubjektív osztályzás. Igen, ez már ízig-vérig vizsgaidősuck. De még mindig ott a remény, hogy megéri, és megérte ezt választani.
Szóval komolyan mondom, készülj, én szóltam.
(Innen kívánok minden csoporttársamnak, barátomnak, ismerősömnek, pécsinek, pestinek, kaposvárinak, egyébnek eredményes vizsgaidőszakot!)
