Virágnyelv
Sokszor valamilyen okból nem könnyű kimondani a dolgokat, könnyebb – és talán romantikusabb is – valami más módon kifejezni kívánságainkat, vágyainkat, de főleg érzéseinket.
Így volt ez a régi korokban is, amikor még nem volt internet, számítógép, mobiltelefon és egyéb modern társaik, az emberek (főleg a szerelmesek) már akkor is szerettek egymásnak üzenni. Abban az időben nem vigyorgó arcocskákkal, bájos képecskékkel adták jelét az ifjak a szeretetüknek, hanem virágokkal.
A virágnyelv már többek között a görög mitológiában és a Bibliában is megtalálható, csak napjainkban szorult kicsit hátra. Lehet, a technikának köszönhetően, vagy már nem tartjuk egymást akkora becsben? Akkor ideje lenne ezt a dolgot kissé leporolni.
A fiúk virágot ajándékoztak a lányoknak, és ebből kellett kiolvasni a titkos üzenetet, vagy kalapjuk mellé tűzték a virágot, a lányok pedig leginkább a hajukat díszítő virággal üzentek. De mit is?
A virágok üzenete Keletről indult, leginkább a virág tulajdonságai alapján alakult ki, tájegységenként és koronként változott, de persze sokban meg is egyezett. Kicsit belelapoztam egy-két virágnyelvszótárba, és kiválogattam a lelkemhez leginkább közelállókat:
A legtöbb jelentése talán a rózsáknak van. A csodálatos színekben és illatban pompázó virágokkal sok szép mosolyt lehet előcsalogatni. A vörös rózsa például szinte minden virágnyelvben forró, lángoló szerelmet üzen annak, aki érti, míg a piros rózsa jelentése az, hogy „meghódítottad szívemet”.
Ha a lány úgy döntött, igent mond, akkor rózsalevelet adott hódolójának, a tövises rózsaszárral viszont nemet üzent. A piros rózsabimbó azt az üzenetet vitte, hogy „remélj!”
A sárga rózsa féltékenységet jelentett, más forrásokban viszont kérdéseket: „Szerelmed őszinte?” „Nem csalsz meg?” A vadrózsa kérést közvetített: ”Ne taszíts el!”
A pipacs az üzenő elégedettségét jelentette, más forrás szerint pedig, ha pipacsot adott a fiú, az sértő volt, mert azt jelentette, hogy a fiú szerint a leány túl sokat fecseg.
A sárga tulipán jelentése az volt, hogy „mosolyod olyan, mint a napfény”. A piros tulipánnal pedig szerelmet vallott a küldő.
A barackvirággal viszont azt üzenhettük: „rabod vagyok”.
A levendulával hűséget üzentek egymásnak.
A búzavirág jelentése a virág jellegéből adódóan az volt, hogy a fiúnak tetszik a lány egyszerűsége, szelídsége.
Az ibolya a szerénység jelképe. Jelentése az volt, hogy titokban kell tartani a szerelmet.
A nárcisz is szép üzeneteket közvetített, mint például „maradj olyan, amilyen vagy”, „te vagy az egyetlen”, „ha velem vagy, mindig süt a nap”- a sárga nárcisz ezenkívül lovagiasságot mutatott.
Az írisz a barátság, hit, remény virága, ha valaki ezt kapta, akkor ebből tudhatta, hogy üzenetünk van a számára.
Az orgona első szerelmet üzen, az orgonacsokor minden apró virága egy szerelmes dalt jelentett a lány felé.
A virágok üzenetei nem csak a csokrokban jelentek meg, hanem a népi motívumokban is, hímzéseken, ruhákon, fafaragásokon, ha megnézünk egy régi tárgyat, terítőt, egy hímzett mellényt, egy cserépedényt, kancsót, egy poharat, megannyi üzenetet fedezhetünk fel rajta. Éljük bele magunkat, és gondolkodjunk el a virágdíszeik, motívumaik jelentésén. És még az is lehet, hogy egy két régi – üzenettel teli – motívumba bele is szeretünk.
