Hallgatás magyar módra
Tudniillik, hogy százmilliókat tart osztrák bankban, és nem hajlandó közölni senkivel, hogy honnan van ennyi pénze. Nehezen hiszem ezt az egészet. Azt is tudom, hogy máshol az ilyesmit másképp intézik.
Emlékeznek kedves olvasóim arra, hogy a Bayern München focicsapat legendás elnökének, a klubot az európai futball élvonalába menedzselő Ulli Hoeneßnek szintén sok-sok bevallatlan pénze akadt Svájcban. Kényszerű önkéntességgel beismerte, hogy nem adózott utána, ahogy Simon sem. Utólagosan befizette az adót, ahogy Simon is. Aztán bevonult három és fél évre a börtönbe, mert ettől függetlenül még adócsalást követett el, és elítélték.
Hoeneß bevallotta, hogy miből van a pénze. Tőzsdézett, fogadott és minden hasonlót művelt már-már beteges szenvedélyességgel. Még most is tölti a szabadságvesztését. Pedig kicsit híresebb, fontosabb ember a mi szocialistánknál. Simon nincs börtönben és mélységes hallgatásba burkolózik. Ha csak a közvélemény előtt hallgatja el a pénze forrását, még meg is lehetne érteni. Például nyerhetett a lottón, gondolná az ember. Igaz, az nem jó, mert akkor nem kellett volna befizetnie utólag semmiféle adót. Pénze tehát mindenképpen adóköteles. Azaz: bevallásköteles.
Lehet, hogy tényleg tüntetni kellene. De ki ellen?
De hogyan létezik, hogy az ügyészség vagy a rendőrség nem tudta a banki folyamatokat Simonnál követni? Ki utalta a számlájára a pénzt? Képtelenségnek tartom, hogy még nekik sem vallotta be pénze eredetét, hogy ők sem tudják, honnan ez a nagy összeg. Ennyit nem keresett. Ha kölcsön kapta vagy másé, miért ő adózta le? Ha lopta, hogyhogy nem jönnek rá?
Állítólag párttársai, a szocialisták sem tudják ennek az összegnek a forrását. Sőt őket nem is érdekli, nyilatkozzák. Magánügy. Ők kizárták a pártból, ezzel elintézettnek tartanak mindent. Jellemző az MSZP-re ez az ügyintézés. Ugyanígy rázták le magukról Medgyessy D-209-es ügyét, Gyurcsány őszödi beszédét és pocsék kormányzását, a Bajnai elleni csőd-vádat, a Hunvald-, a Hagyó- vagy a Zuschlag-ügyeket. Már Mesterházy gyatra elnökösködésére sem emlékeznek. Most éppen Tóbiás pártelnök nevetséges helyzetértékeléseinek tapsolnak. Szerintük csak és kizárólag a Fidesznek vannak ügyei. És persze a messze legégetőbb magyar kérdésre, a vasárnapi nyitva tartásra koncentrálnak. Ilyesmi ellen szívesen vonulnak az utcára is.
Mindezzel persze a Simon-ügyet nem intézik el. Meg a többi korrupciós vádat sem a szociálliberális korszakból. De valami biztosan nem százasan működik a magyar igazságszolgáltatásban. A kormány nem tud, és nem is akar beleszólni a bíráskodásba. Ez rendben is van. A gyilkosok sem azt kapják, nem kaphatják, amit a többség kívánna nekik. Most annyit tudunk, hogy a tolvajok is hallgathatnak.
Lehet, hogy tényleg tüntetni kellene. De ki ellen?