Esztendőknek vándorútján

Emlékérem a szabadságért (Kaposvár 2012-ben)

Emlékérem a szabadságért (Kaposvár 2012-ben)

Az év jelentős beruházásai között két olyan is akad, amelyik meggyőzően bizonyítja, hogy a kultúra terjesztésében nem ismerünk határokat: hiszen mind a katolikus gimnázium, mind a Rippl-Rónai József Emlékmúzeum a föld alatt kezdett terjeszkedni. A Nagyboldogasszony-iskola térszint alatti épületrészét szeptember 24-én áldotta meg Balás Béla megyés püspök (akiben a belvárosi építkezés során keletkezett óriási gödör úszómedence képzetét keltette), s bő egy hónap múlva a pályázati segítséggel felújított Róma villát is megnyitották. Ott részben föld alá süllyesztett látogatóközpont épült fogadótérrel, pénztárral, emléktárgybolttal.

Verskommandó a futófővárosban (Kaposvár 2011-ben)

Verskommandó a futófővárosban (Kaposvár 2011-ben)

Szeptember 15-én ismét államfőt láttunk vendégül: országjáró körútja során Kaposvárra érkezett Schmitt Pál köztársasági elnök. A volt olimpiai bajnok részt vett a megye és a város közös díszközgyűlésén (ahol két csupor mézet kapott), járt a Lakics Gépgyártó Kft.-nél és a Munkácsy-gimnáziumban (ahol zongorázott is), felesége, Makray Katalin pedig egyebek közt a Rippl-Rónai-kiállítást nézte meg a hónap elején átadott Agórában.

Dalolva építették a tüskevári kápolnát (Kaposvár 1933-ban)

Dalolva építették a tüskevári kápolnát (Kaposvár 1933-ban)

Sajnos nem múlt még ki a gazdasági válság. Február végén 1746 volt az állástalanok száma városunkban, közülük 289-et foglalkoztattak ínségmunkával. (Az év során legalább ötezer-négyszázan éltek munka nélkül maradt családban Kaposváron.) Ebben a helyzetben persze újra hallattak magukról a kommunisták; márciusban többüket letartóztatták, miután leleplezték a megyeszékhelyen és környékén indult szervezkedésüket.

Harkályok, harcsák, hátasok (Kaposvár 2010-ben)

Harkályok, harcsák, hátasok (Kaposvár 2010-ben)

Ez az év is szolgált jó pár különlegességgel. Csak példaként: a megyei kórházban szeptember 16-án elsőt lélegzett a Kaáli Intézet lombikbébiközpontja, míg nyáron második világháborús és 1956-os fényképeket találtak egy tejesüvegben az Együd Árpád művelődési központ bontásakor. (A két eseményt talán a „tejesüveg” kapcsolja össze.)

Egy osztrák lógott a Kossuth tér felett (Kaposvár 1932-ben)

Egy osztrák lógott a Kossuth tér felett (Kaposvár 1932-ben)

Ekkortájt már a kultúraterjesztésből is nagy részt hasított ki magának a modern technika. 1932-ben 1853 rádiókészüléket tartottak nyilván Kaposváron, áprilisban megalakult a Magyar Amatőr Fényképezők Országos Szövetségének helyi csoportja, és a Városi mozi ugyanebben a hónapban mutatta be – bombasikerrel – a Hyppolit, a lakájt: „A darab bővelkedik a pompás kiszólásokban, remek viccekben és helyzetkomikumokban, úgyhogy a mozit zsúfolásig megtöltő publikum már régen szórakozott olyan jól, mint tegnap este.” (Új-Somogy, 1932. április 15.)

Nem a csacsifogattal, de azért megelőztük a vonatot (Kaposvár 2009-ben)

Nem a csacsifogattal, de azért megelőztük a vonatot (Kaposvár 2009-ben)

Ezúttal jó magasan kezdjük, hiszen kismértékű fényszennyezettsége miatt november 16-án a várostól délre elterülő Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el – Európában elsőként, egy skóciai területtel közösen – a „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” címet. A Kapos sajnos nem maradt ennyire érintetlen: a cukorgyárból származó meleg víz két hónappal korábban kisebb halpusztulást okozott a folyó kaposvári szakaszán.

Omnibusszal a hegyre (Kaposvár 1931-ben)

Omnibusszal a hegyre (Kaposvár 1931-ben)

Mivel végre elkészült a megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati pavilonja, rögtön át is adjuk – valójában persze Stephaich Pál alispán tette ezt meg október 26-án. Hosszú vajúdás után jött világra a szülészet, de az eredmény megérte a várakozást. „Minden, ami itt van: a mennyezetig érő csempe, szikrázó fehérség, az ágyak, ágynemű, a szobákban a sötétkék éjjeli lámpák, a csengők, az apró kis csecsemőágyak, a műszerek, a büszke orvosi kar, az ápolónők, minden egy célt szolgál: életet, egészséget adni a szenvedő emberiségnek, a modern orvostudomány minden elképzelhető eszközével.” (Somogyi Újság, 1931. október 25.) A nyolcvanágyas épületet Lamping József tervezte, a kivitelező Hegedűs Dezső építészmérnök volt, az erkélyt és a homlokzatot Bory Jenő szobrászművész díszítette domborműveivel.

A platánfa szentjei (Kaposvár 2008-ban)

A platánfa szentjei (Kaposvár 2008-ban)

Mivel a Rákóczi focistáinak teljesítménye mostanában kissé egyenetlennek mondható, becsüljük meg a csúcspontokat! Mert ez évben voltak ilyenek. Március 25-én – a Gyirmóton átlépve – 1976 óta először jutottak be a magyar kupa legjobb négy csapata közé. Harapós volt tehát a Rákóczi, bár az elődöntőben a Honvéd már túl nagy falatnak bizonyult. De még nem volt vége: a REAC felett június 1-jén aratott győzelemmel (3:0) történetének addigi legjobb bajnoki eredményét elérve az NB I. hatodik helyét csípte el a Prukner László által pásztorolt társaság.

Nagyon vártuk már ezt a rovart (Kaposvár 1930-ban)

Nagyon vártuk már ezt a rovart (Kaposvár 1930-ban)

Ünnepélyes lelkülettel kezdjük ezt a fejezetet, remélve, hogy a végére is jut valami – legalább fizikai értelemben – az emelkedettségből: dr. Rott Nándor veszprémi püspök október 19-én felszentelte a Nagyboldogasszony Egyházközség székházát. Az épületben, amelyet Harsányi Géza húzott fel a zárda mellett Lamping József tervei szerint, ma a püspökség lakik.

Korábbi bejegyzések