Jó/rossz

Létezik olyan, hogy jó? Vagy létezik olyan, hogy rossz?

Ez a kérdés vetődött fel bennem az elmúlt napokban.

Azt, hogy valamit milyennek élek meg, az csakis bennem van. A létezés rengeteg pillanatnyi állapotot generál, amit mi, emberek különböző módon reagálunk le.

Néha zsigerből kiakadunk valamin, ami később teljesen elfogadhatónak bizonyul, máskor meg rajongásunk célpontja változik meg a szemünkben.

Sokkal boldogabban tudnánk élni, ha nem kategorizálnánk, ha ítélkezésmentesen élnénk meg a szembejövő eseményeket.

Néha nem úgy történnek a dolgok, ahogy nekünk ez jólesne. De vegyük észre, hogyha nem kötünk hozzá egy rossz érzést, nem akasztunk rá egy címkét, akkor sokkal könnyebben el tudjuk fogadni, hogy most ez van, és nyugodtan megpróbálunk kezdeni valamit a helyzettel. 

Az elfogadás persze nem az jelenti, hogy mindent hagyunk úgy, ahogy van, dolgozhatunk továbbra is azon, hogy kedvünkre alakítsuk a helyzetet, de címkézés nélkül. Nyugodtan, és megfontoltan.

A nyugalom mindig kedvezőbb megoldásokat szül, mint a kapkodás.

Nem olyan egyszerű elindulni azon az úton, amikor az a fő irányelvünk, hogy „ez van”. Viszont amennyiben sikerül, sokkal eredményesebbek és boldogabbak lehetünk.

Ne hidd el nekem, próbáld ki.