Ember, maradj ember!

A tegnapi eső és a viharos szél rendesen megtépázta a villanyoszlopokra gondosan kitűzött választási plakátokat. Érdekes és elgondolkodtató formációkat alkotott. Volt olyan, hogy két különböző oldalon álló politikus képe egységbe került, mások elszabadultak, és vígan szárnyaltak a szélben, és voltak olyanok is, akik lecsúsztak. Egészen a talajszintig.

Az időjárás független politikát folytat, és mindenkit egyformán megtépett. De az időjárás bántalmazása semmi ahhoz képest, amit saját embertársaik tesznek a jelöltekkel. 

Mostanság igen kevés szent indul a választásokon, mindenkinek van múltja, vannak hibái, vannak tévedései, amiket elő lehet kotorni, és bolhányi tévedésből elefánttá kürtölni a világba. És meg is teszik. Mintha ezen múlna minden. Valahol mélyen, legbelül hallani vélem Jézus szavait: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!”

Én azok közé tartozom, akik nem az utolsó hetek mocskolódásai alapján döntöm el, hogy ki mellé rakom a voksom, és igyekszem mostanság kivonni magam mindenhonnan, ahol politizálnak. De nem mindig sikerül, és néha a legváratlanabb helyeken olvasom akaratlanul az egymást lealázó politikai eredetű kommenteket, szidalmakat.

És elkeserít.

Lehet az időjárás is ezt üzeni: 

Térjetek már észhez! 
Emberek vagytok, viselkedjetek ember módjára.

Ha lehetne egy kérésem most, én is azt kérném:
Ember, maradj ember.
Köszönöm.