Mindenki szeretne boldog lenni. (Még azok is, akik ezt valamiért tagadják.) És mindannyian tapasztalhattuk már, hogy a boldogság elérése nem mindig egyszerű. Sokszor mire éppen ráérzünk, már el is illan. Mégis, mit tehetünk annak érdekében, hogy a lehető legboldogabbak legyünk?
Ursula von der Leyen egy egész uniós brigáddal járt Kijevben, és ahogy ezt már megszoktuk, pénzt, paripát, fegyvert ígért Ukrajnának. Mennek is az eurómilliárdok, a fegyverek is, legyen minél nagyobb a vérontás. Békéről egy szó sem hangzott el. Arról a képtelenségről ellenben, hogy Ukrajna megérett az uniós tagságra, annál inkább. Ursula von der Leyen rapid ukrán felvételt vizionál, jóllehet még egyetlen ország sem jutott be gyorsan az Unióba.
Tegnap hosszasan elméláztam azon, mi a jobb, ha tudatos vagyok, vagy ha csak hagyom, hogy az ösztöneim vigyenek szabadon.
De mi is az ösztön, és mi az, hogy tudatos?
Mindenkinek van valami, amiben jól érzi magát. Amitől szárnyakat kap. Keresd meg, hogy Te miben vagy jó! Mi az, amiben nem akarsz senkinek megfelelni, csak saját jó érzésből csinálod? Mi az, amit élvezettel csinálsz? Tedd ezt naponta! Tedd ezt, amikor csak teheted! Tedd azt, amitől szárnyakat kapsz, és szárnyalj!
Sohasem gondoltam volna, hogy a hidegháború idején írt orosz írásbeli érettségim címszavai valaha is aktuálisak lesznek. A fordítandó dolgozat címe ez volt: Békét akarunk.
Akkoriban Európában pedig béke volt, és ma, 2023-ban, jó fél évszázaddal később, újra ilyen címet kell adni írásomnak. Mert lassan egy éve háború van, és kilátásban sincs, hogy ennek az értelmetlen öldöklésnek vége legyen. Szenved két testvér nép, különösen a megtámadott ukránok, akiknek télvíz idején nem jut fűtés, áram, melegvíz, mert a rájuk támadó ellenség szétlövi ezeket az alapszolgáltatásaikat. És nélkülük ma már nincs civilizált élet.
Derült éjszakákon szeretem nézni a gyönyörű csillagos eget. Sőt néha egészen beleveszek a látványba. Egy ideje olvasom is már, mint egy érdekes könyvet. És nézem azt is, amit a szem nem lát.
Az élet egy tánc.
Amikor hallod a zenéd, járod a táncod.
Békés keringőt, érzéki tangót,
vagy éppen a zenét játszod.
De amikor elhalkul a zene…
akkor a magasból letekinthetsz, vagy éppen a mélyben keresed azt, hogy most mi legyen.
És várod a változást.
Az Európai Unió legfeleslegesebb intézménye az Európai Parlament, ahol többségben olyan képviselők ülnek, akik hazájuk politikai életében már nem játszanak szerepet. Erre a legjobb példa Guy Verhofstadt bukott belga miniszterelnök, vagy Katarina Barley, a Merkel-kormányból Brüsszelbe "kidicsért" politikus. Nem véletlen, hogy mindketten élen akarnak járni az "európai értékek" védelmezőjeként. Nagy harcosai a korrupcióelleniségnek, és ezt a vágyukat éppen Magyarország és Lengyelország ellen élik ki.
Az európai – benne a magyar – infláció egyre elviselhetetlenebbé válik. Megrontja mindennapjainkat, sok családot a szegénység szélére taszít, miközben semmi nem látunk, hogy az unió tenne ez ellen valamit. Európa gazdasága egyre inkább egyedül marad, miután az oroszok elleni szankcióknak is egyértelmű gazdasági vesztese.
Adventi időben nyugalomra, békére vágynánk, de nem ez a helyzet. Öldöklő háborút vív Ukrajna Oroszországgal, mi pedig hidegháborút Brüsszellel. Harc zajlik Katarban, ahol a futballistáknak már politizálni is illik. Pedig nem áll jól nekik. A németek annyira belemerültek a szivárványos őrületbe, hogy majdnem elfelejtették azt, ami mindig is jellemző volt rájuk: hogy a pályán kell küzdeni. Aztán észbe kaptak, azóta a focié a főszerep náluk is.