Ma volt az, hogy egy levéltengerben sétáltam, és a száraz levelek jóleső susogással sóhajtoztak a talpam alatt. Az őszvégi nap langyossága kelt szárnyra a lengedező szélben. Bár nem voltam egyedül ezen az úton, de mégis magamba fordultam, lépésről lépésre.
Bármit is gondolsz, mindig Neked lesz igazad! Az azonban nem mindegy, hogy a gondolatod pozitív vagy negatív töltetű-e. Ugyanis ha mindig negatív gondolatokkal van tele a fejed, akkor egyrészt bevonzod azokat, mert az univerzum reagál a kérésedre, és a gondolataid által Te pontosan megkapod azt, amire „vágysz”.
Kedves rokonaim, barátaim, és ismerőseim, akik már nem vagytok köztünk. Hozzátok szólok most.
Még egy hete sincs, hogy azt a címet adtam a blogomnak: „Újra kell gondolni mindent Európában és a világban”. Az élet az eltelt hét alatt gyorsan és ütősen válaszolt!
Európa népének döntő része 1945 óta békében él. Ez a „jaj, csak háború ne legyen”-törekvés sok problémát a szőnyeg alá sepert, mert a béke mindennél fontosabb. Az iszlám népvándorlás most felszínre is hozta ezeket a meg nem szűnt ellentéteket. A macedón-szerb-magyar-horvát-szlovén határon lejátszódó jelenetek, az azokat kísérő kormánynyilatkozatok pontosan mutatják, hogy a béke törékeny dolog.
Senki nem mondta, hogy könnyű. Ahogy azt sem, hogy utána rögtön jobb lesz. De hosszú távon mindenképp. Ha megszabadulsz attól a kapcsolattól, ami lehúz, amiben nem érzed, hogy önmagad lennél, amiben nem érzed jól magad a bőrödben, akkor attól gyógyulni fogsz. Testben és lélekben egyaránt.
Mágnes ifjú korában (bár még ma sem idős) Ágnes volt. Ám Csermanek (alias Kádár) János utódpártjának az jutott eszébe, hogy Ágnesből adottságai alapján könnyedén lehetne mágnest faragni. Mágnest, aki vonzza a választókat.
Előfordul, hogy emberek "szócsőnek" használnak, amit én nem is bánok. Életük és történetük így napvilágra kerül anélkül, hogy orruk alatt mikrofon, szemük előtt objektív lenne. Név nélkül, és mégis a köz okulására juttatva életük azon részét, mi valóban szót érdemel.
A váratlan migránsáradat új helyzetet teremtett. Nemcsak Európában, de a világban is. Váratlan? Egy hónapja találkoztam egy volt katonatiszttel, aki Szíriában volt néhány évvel ezelőtt katonai attasé. Ők már akkor jelezték a várható migrációs hullámot. S miért nem lépett hazánk? Képzeljék el, mit kaptunk volna átokként nyakunkba, ha a kerítést két évvel korábban kezdjük építeni!
Szeretek olvasni. Érezni a papír illatát, simaságát, szeretem lapozni, nézni a betűk sorait, és belemerülni.