Ha jól kezdődik a napunk, akkor a folytatás is jól alakul. Ilyenkor minden összejön. Zöldre vált előttünk a lámpa, ránk mosolyog a mindig morcos pénztáros néni a sarki kisboltban, és talán még az ég is kékebb, mint máskor. Ha jól kezdődik a napunk, akkor minden könnyebben és gördülékenyebben alakul. Könnyebben vesszük az akadályokat, és mintha minden sikerülne, amit eltervezünk.
Ahogy éljük a mindennapjainkat ebben a mai világban – amitől volt már jobb és rosszabb is néha –, felmerülhet bennünk egy olyan gondolat, hogy lehetne ezt másképpen is élni, lehetne ez egy másmilyen, jobb világ is.
Érdekes módon leegyszerűsödött az idei március 15-i pesti ünnepség visszhangja.
Gyakorlatilag csak Orbán Viktor beszéde, fellépése volt a politikai elemzők témája, mellette pedig Magyar Péter megjelenése. Nincsenek persze egy súlycsoportban, de ennek ellenére egy népes hallgatóságot megmozgatni tudó újonc megjelenése mindenképpen új jelenség a magyar politikai életben.
Régi dolgokra visszanézve látjuk, hogy mik voltak a hozadékok, mit tettünk, és mit nem tettünk, annak érdekében, hogy boldogok legyünk. Sokszor úgy gondoljuk, hogy jó lenne visszamenni és figyelmeztetni magunkat egy két dologra, ami akkor, és ott, elkerülte a figyelmünket. Ez a visszamenetel persze nem egyszerű dolog, és így utólag már nem is biztos, hogy lenne értelme.
Van egy ősi zen mondás, amely így szól: örülj, ha esik az eső, mert ha nem örülsz, akkor is esik.
Nézetem szerint, ez nem kizárólagosan az időjárásra vonatkozik. Sokkal inkább az egész életről szól. És ha tudunk eszerint élni, az nagyban megkönnyíti a mindennapjainkat.
Hogy ténylegesen miről is van szó? Hát az elfogadásról!
Az irigység – mondják – magyar tulajdonság. Ha ez így nem is igaz, a politikában nem igazán ritka. Tetten érhető ott, ahol nem akar bejönni sehogy sem az ellenzékiség, vagy akik korábban a polgári oldalon álltak, de nem találták meg a szerintük nekik járó helyet. Számukra a gazdagság, a jó állás a romlott erkölcsiség jele, de mindenképpen gyanús, csalárd dolog. Hirdetik, hogy aki a szokottól jobban gazdagszik, az tolvaj, erkölcstelen, azokat meg kell fosztani a vagyonuktól.
Új, és kiváló köztársasági elnökünk van e héttől, Sulyok Tamás személyében. Örüljünk a krízis gyors lerendezésének, és ne felejtsük el Novák Katalint, aki az eddigi elnökeink közül a legszínesebb, legkedvesebb egyéniség volt, sok-sok jót téve külföldi útjaival Magyarország megítélésének. A külföldieknek meg hiába próbálja az ember elmagyarázni, hogy mi is történt, mert nem értik, hogy ez a szerintük semmi téma, és a jogilag kifogásolhatatlan kegyelmi döntés miért kellett, hogy Novák Katalin lemondásához vezessen.
Reggel felébredünk éjszakai pihenésünkből. Néha álmodunk, néha emlékezünk is az éjszakai álmainkra. De van olyan álom is, amit ébren álmodunk. Ezek az álmok megvalósításra várnak. Viszont vannak köztük olyanok is, amelyekből nem ártana inkább felébredni.
Az igazi álmokat meg kell valósítani, és a megvalósításuk után jól érezzük magunkat. De léteznek hamis álmok is. Ezekért is küzdhetünk, de a megvalósulásuk után rájövünk, hogy mégsem erre vágytunk, mert ezek nem a mi álmaink voltak. Ha nem a miénk, akkor kié?
Néha bennem marad egy szó.
Sokáig ott cseng,
aztán elhal hirtelen.
Testemben nyomot hagy.
Elnyomott nyomot.
