Ne gondold túl

Általában túlagyaljuk az életet. (én is jó vagyok ebben) Ezért néha kell egy kis üresjáratot biztosítani, hogy meghalljuk mindazt, amit az élet sugall.

Nem árt ésszel élni, de nem kell mindent túlgondolni.

Ne rohanjunk át az életünkön egy előre megrajzolt sablon szerint.

Néha álljunk meg egy percre, tegyük félre az általunk kigondolt forgatókönyvet, és adjunk teret a pillanat adta lehetőségeknek, engedjük meg kicsit azt is, hogy a sors irányítson.

Szüneteltessük egy pillanatra a gondolatainkat, és próbáljuk meg meghallani magunkban a belső hangot, engedjük kibontakozni az érzéseinket. Szeressünk feltétel nélkül.

Merüljünk el a belső csendben, és halljuk meg azokat a sugallatokat, amelyek valami újdonságra ösztönöznek. Merjünk letérni az útról, ha az út mellett szebb virágok nyílnak, ne féljünk szabadon dönteni. Merjünk a pillanatban élni.

Olykor hagyjuk érvényesülni az univerzumot, ne akarjunk mindent mi megtervezni, irányítani, felügyelni. Akkor sem, ha a külvilág erre késztetne bennünket.

Lehet, hogy sokkal előbb célba érünk akkor, ha hagyjuk, hogy úgy történjenek a dolgok, ahogy történniük kell…