Mai társaskeresőnk középpontjában a hagyományos magyar gyümölcsök állnak, úgymint: körte, alma, szilva, szőlő, szamóca, barack. A gyümölcsválasztás nem véletlen, hiszen egy magyar, ezen belül is kecskeméti fejlesztő által készített játékról van szó.
Theresa May brit elnök asszony mondta a címben szereplő mondatot azután, hogy múlt szombaton iszlamista támadók egy autóval a gyalogosok közé hajtottak Londonban. Sétáló vagy dolguk után siető embereket gázoltak el, majd a közeli piacra hajtottak, ahol késsel támadtak a vásárlókra. Torkokat vágtak el, egyikük egy kislányt tíz-tizenöt késszúrással terített le. A rendőrség nyolc perccel a riasztás után mindhárom támadót agyonlőtte. A merényletnek hét halálos áldozata van, közel ötven ember megsebesült. Békés embereket aláztak és gyilkoltak meg ezek az elvakult emberek. Mindez alig két héttel a 22 életet kioltó manchesteri merénylet után. Nem véletlen hát Theresa May fenyegető, végre kemény kijelentése.
Égi virágporos hangulatban telt nálunk is a hét, köszönhetően a nyiladozó fehér pamacsoknak az út mentén. Nagyon szeretem ezt az időszakot, a befőzést, a lekvárok, szörpök készítésének kora-nyári napjait. A bodza szörp, szedése nekünk különösen kedves, egyrészt kicsi unokahúgunk neve miatt.
Olvasom, hogy Molnár Gyula szocialista elnök beszélgetett Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölttel, aki elmagyarázta neki, hogy mi a különbség a jobboldali és baloldali populizmus között. A jobboldali kirekesztő, a baloldali pedig problémamegoldó. Ehhez a badarsághoz tényleg nem kell érettségi, minthogy Schulznak nincs is.
Ha épp azt játsszuk az élet színpadán, hogy nem vagyunk képesek megfelelni az önmagunkról alkotott képnek, akkor bizony egy újabb álarcot vagyunk kénytelenek levenni magunkról, ami által megint meg kell ismernünk valami félelmeteset. Magunkból. Egy újabb félelem, igen. Amely az ismeretlenbe vezet el bennünket.
Kertvárosi idill. Ülök a tó partján, előttem a mini nádas, a mini vízesés, a mini víztükör, a vízfelszín alatt piros és fehér halak, és csönd, igazi csönd. A benzinmotoros gépek éppen pihennek. Ölemben a laptop, mellettem, a földön két könyv, Rushdie Sátáni versei és Updike A terroristája. Amikor először olvastam őket még csupán az előszele volt meg ennek a mostani őrületnek. Túl voltunk már a szeptember 11-e okozta sokkon, ám még sehol nem volt nyoma annak, hogy ez az őrület betörhet Európába. Pedig, dehogynem volt nyoma, csak nem volt hozzá elég képzelőerőnk, hogy észrevegyük.
Emlékeznek még? 2004. karácsonya előtt hatalmas cunami söpört végig a thaiföldi Phuket üdülőhelyen. Kétszázezer felett volt a halottak száma, sok tízezer az eltűnteké. A cunami kiváltó oka egy hatalmas erejű földrengés (Richter skála szerint 9,1 felett), amely a földkéreg hosszú idők alatt felhalmozódott feszültségeinek összeadódásából jött létre.
Imádom a ZONÁT, nem egy monoton, koreográfia alapú edzés, hanem egy folyton változó, intenzív és emiatt maximálisan hatékony mozgás! A siker, az eredmény a komfort-zónánkon túl vár ránk.
A Ticket to Ride egy könnyen tanulható, a szerencsét és a stratégiát ötvöző igazi családi játék, amelyben a cél, hogy az 1900-as évek európai nagyvárosai között kiépítsük a vasúthálózatot. A játékot az nyeri, aki a kapott menetjegyeken található városok közötti összefüggő útvonalak kiépítésével a legtöbb pontot éri el.
