Egy egészséges életmódot képviselő bloggerként lehet, hogy most a karácsony körüli nagy evés utáni pánikról és a szénhidrát hegyek szörnyűségéről kéne írnom de ezt mégsem teszem. A karácsonyt sokan félreértjük, hol van már Krisztus születésének meghitt ünnepe a fa alól?
Olvasom, hogy a kaposvári önkormányzat radikálisan csökkenteni fogja a köztéri hirdetési helyek – óriásplakátok, hirdetőoszlopok – számát. Kiváló kezdeményezés. Egy hasonló nagyságú, német városban a töredéke sincs annak a plakáterdőnek, amelyikkel a magyar utakon, utcákon találkozik az ember. Arrafelé nagyon szigorú a köztéri hirdetések rendje. Akkor szaporodnak csak meg egy kicsit, amikor választások vannak. Ilyenkor néhány óriásplakáton megjelennek a pártok üzenetei, és kisebb – elsősorban villanyoszlopra szerelt – kis plakátocskákon a képviselőjelöltek arcképei. Ezeket aztán már a választás másnapján le is bontják a pártaktivisták. A plakátok összefirkálása, megrongálása ismeretlen.
„Akinek az Isten hivatalt ad, annak észt is ad hozzá”, tartja a népi bölcsesség, melyet csak időnként ír felül egy-egy nagyon alkalmatlan személy története.
Alapjában a mondás azért általában igaz, a hivatalhoz, vagy közéleti pozícióhoz jutó szerencsés vagy kellően erőszakos személy általában nincs egyedül. Mögötte, körülötte ott egy bejáratott, kellően pragmatikus gépezet, mely a hiányosságait kipótolja, illetve elfedi. Igazából hibázni nem nagyon tud, csak, ha kilépve a keretekből túlmozogja saját kompetenciáit.
Ez a cikk – bár kétségtelenül utal karácsony hangulatára, mégis – profán elemzés. Egyszerűen a játékelmélet gondolkodását követve keresi nemzeti és európai kultúránk és genetikai örökségünk fennmaradását.
Azt, hogy ezeket veszély fenyegeti, aligha kell mélyebben indokolnunk. De érdemes visszautalni arra, hogy Magyarországnak, a magyarságnak és a vele szövetségeseknek többször is meghatározó, mondhatjuk sorsdöntő, Európa kultúrájának megsemmisítését megakadályozó szerepe volt a történelem évszázadai, sőt évezrede során. Ez időszakban az iszlám hatalom visszatérően megtámadta.
Megannyi karácsonyra készülünk: van a céges karácsony, az ovis- sulis karácsony, ajándékozunk munkatársakat, a szűk baráti kört, a családot. Sorakoznak az elintézni valók a naptárunkban, a napok fogynak, nemsokára csilingelnek az angyalok.
Ralf Steger, a német szociáldemokrata párt alelnöke az index.hu-nak nyilatkozva megfenyegette Magyarországot és Lengyelországot. „Ne higgye senki, hogy Lengyelország vagy Magyarország túl sokáig szélárnyékban maradhat”, majd ha Macron, Merkel és Schulz vezetésével újra beindul a francia-német motor az EU-ban.
Így december hatodika körül majdnem minden a Mikulásról szól. A gyerekek, a felnőttek és persze a filozófusok, pszichiáterek, a pedagógiai szakemberek, valamint az önkéntes mindenhez és minden máshoz is értők is foglalkoznak vele.
A nehezen kimondható nevű, bukott katalán elnök, Carles Puigdemont sorsa szomorúan elgondolkodtató. Felverekedi magát a világ egyik leggazdagabb tartományának elnökévé, az ezzel járó minden kiváltsággal, luxuslakással, luxusautóval, magyar ésszel nehezen megfogható havi fizetéssel, testőrökkel, és mindenekelőtt: hatalommal, befolyással Európa egyik nagy múltú országában, Spanyolországban.
Beszámolónkban megleshetitek miként hangolódik Svédország az adventi időszakra. Még novemberben ellátogattunk Dél-Svédország legnagyobb karácsonyi vásárába, melyet Huseby falucska szélén rendeznek hagyományosan minden évben. Szerencsénk van, közel lakunk ehhez a kis településhez.
