Bejegyzések

Egy emberkísérlet feljegyzései- 5. rész: Az edzőterem

Egy emberkísérlet feljegyzései- 5. rész: Az edzőterem

Már egy hónapja kínzom magam a kaposvári edzőtermek egyikében, és igaz még nem vagyok sokkal közelebb a Hemsworth testvérek fizimiskájához, már nem ver ki a hideg veríték, amint belépek a terem ajtaján. Azonban azt sem mondanám, hogy sikerült teljes mértékben megszoknom ezt az új környezetet.


Konstruktív színvonaltalanság

Konstruktív színvonaltalanság

Érthetetlen a mi ellenzékünk viselkedése. Jól élnek, hisz a parlamenti képviselőség kiváló jövedelmet biztosít, már a magyar is, de az európai különösen. Feladatuk az lenne, hogy konstruktívan – azaz építően, előrevivő kritikával – álljanak hozzá azokhoz a kérdésekhez, amit a kormány napirendre tűz. Például akkor, amikor meg akarja oldani azt az emberileg, közösségileg fontos kérdést, hogy a hajléktalan embertársaink legalább a téli időszakban ne az utcán, erdőben, parkokban, aluljárókban éljék szomorú életüket, hanem menjenek be a számukra létrehozott melegedő- és szálláshelyekre. Látván nyomorúságos életvitelüket, szabályosan elvárja az ember, hogy az illetékesek végre intézkedjenek. 

Fake news

Fake news

Néha, gyakran én is tévedek. Már írtam róla, hogy mennyire bosszantanak az álhírek, illetve nem is maguk a hírek, hanem az, hogy ezeknek a számomra nyilvánvalóan blőd hülyeségeknek emberek bedőlnek, köztük olyan emberek is, akiket magam is ismerek és ennél többre értékelek.

Háziorvoslásról amatőrként

Háziorvoslásról amatőrként

Úgy tűnik, hogy a Fidesz-kormány belevág az egészségügy reformjába. Eddig is több pénzt fordítottak erre, mint elődeik, de az igazán jól működő megoldás még nincs meg. Nagyszerű orvosaink vannak, az orvosképzésünk is világszínvonalú, egyre több a modern, európai szintű kórház, de ezzel még mi, betegek, nem vagyunk elégedettek. A területért felelős miniszter, Kásler Miklós egy konferencián beszélt erről és reformterveiről. Kásler orvos professzor, bizonyosan tudja, hogy merre kell lépni egy átfogó reform elindításában. Alapvető változásokat tervez például a háziorvosi ellátásban, és ez mindenkit érint. 

Séta

Séta

A témát az adja, hogy a nemzet egyik megmondó embere, született tehetségű ordibáló művésze jelezte, indul a budapesti főpolgármesteri székért, és rögtön programot is hirdetett, sétáló Budapest címmel, melynek lényege, hogy kitiltsák az autókat a belvárosból. A politikai humor nagyágyúja a Kétfarkú kutyapárt rögtön rálicitált, mondván, legyen erdő egész Budapestből. Ők legalább nem gondolták komolyan azt, amit amúgy szinte mindenki komolyan gondol.

Nacionalizmus és internacionalizmus - komment egy tüntetés nyomában

Nacionalizmus és internacionalizmus - komment egy tüntetés nyomában

Szombaton hatalmas tüntetéssorozat zajlott Európában. Legalábbis az előzetes bejelentések szerint. Budapesten 5000 tüntetőt vártak, s újsághírek szerint a résztvevők száma tényleg meghaladta a 150 főt. Viszont reprezentatív szellemi nagyságok vettek részt rajta. A Pa-Dö-Dö kulturális felvezetésként, csúcspontként Heller Ágnes, kiről egy éppen most olvasott könyvben azt írják, hogy a középkori filozófiatörténetet marxista alapon értelmezte, s egy videón látható volt Bauer Tamás volt SZDSZ-es képviselő, kinek apja a Rákosi-időszakban jeles kézműves volt, az ÁVH börtönében csak körömlehúzó Bauernek emlegették.

Szómágia

Szómágia

… ó, minden költészet célja, a nyelv szemfölnyitása, mikor minden közlésen és leíráson túlhaladva a nyelv önmagát is hatálytalanítja, ó, a nyelv ama pillanatai, mikor maga is egyidejűségbe merül, és eldönthetetlen, hogy emlékezés bugyog-e a nyelvből, vagy nyelv az emlékezésből!

Hermann Broch 

Naponta tapasztalom, mennyire nincs semmi értelme a legtöbb közlésnek. Mindennapi éltünk tele van felesleges szavakkal, kifejezésekkel, olyanokkal, melyeknek a világon semmi értelmük nincs azon túl, hogy egyfajta falkához tartozást jelenítenek meg.

Főhajtás és elgondolkodás múltról és jövőről

Főhajtás és elgondolkodás múltról és jövőről

Szombat a főhajtás napja volt az aradi vértanúk előtt és emlékére. Több mint évszázad óta emlékezünk – amikor persze lehet – szabadságharcunk hőseire, vértanúira. Az elnyomók persze nem szeretik a vértanúkat, mert sokáig élnek a nemzet emlékezetében és az emlékezetet nehéz főbe lőni. Bár voltak, s legfőképpen vannak kísérletek reá. Mostanában leginkább vannak és lesznek.

Korábbi bejegyzések