2021.
11. 23., kedd

Írta: Schenk János

Új alkotmány, avagy ismét egy blöff

Megy az esélylatolgatás az egyik liberális hetilapban, hogy Márki-Zay Péter hogyan tudja majd megvalósítani azt az ígéretét, amit az egyik nyugati újságnak tett. Hogy 60 napon belül népszavazást fog kiírni az új magyar alkotmányról. Arról, amit egy nagy tekintélyekből álló testület állítólag már most fogalmaz. Feltehetően nem egy laptopon, vonatozás közben, hanem demokratikusan, világos vagy füstös, első vagy hátsó szobákban. Sok népszavazási és eljárásjogi feltételt felsorol a magyar lap, és be is bizonyítja, hogy miért nem tudja ezt a nagystílű kijelentését az ellenzék miniszterelnök-jelöltje teljesíteni. Saccolásuk szerint úgy 7-8 hónap minimum kell, hogy a feltehetően akut alkotmányhiányban szenvedő magyar nép megszavazhassa majd a Márki-Zay-féle új, kőbe vésett alaptörvényt.

Tovább

2021.
11. 13., szombat

Írta: Schenk János

Az Európai Unió hitele

Kicsit lejjebb adták a magyar ellenzéki EU parlamenti képviselők – Ujhelyi, Cseh Katalin, Donáth és társaik -, a kirohanásaikat az Orbán-kormány ellen. Még megy persze az évek óta megszokott, de a hazai ellenzék konyhájára semmit nem hozó Fidesz-szidás, de ezek a hangok csak a nyugati parlamenti képviselőket tudják lázba hozni. Amióta a lengyel alkotmánybíróság kimondta, hogy az EU Bírósága nem mindenható, nem hozhat kénye-kedve szerint országok belügyeibe beleszóló ítéleteket, kicsit halkabb lett a hang Brüsszelben. Főként, hogy a lengyel igazságügyi miniszter felkérte az EU Bíróságát, hogy vizsgálják meg például a német politika beleszólását a bíróságok kinevezésébe, és nézzük meg már, hogy hogyan is megy ez ezekben a nagyon demokratikus országokban. Mert az EU Parlament még azt is megállapította – hogy milyen jogon, az nagy kérdés -, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem felel meg az európai normáknak. Mondván, hogy az alkotmánybíróság elnöknője, Julia Przylebska, Kaczyinski pártelnök híve, jó ismerőse. Az ilyen bírónő pedig nem alkalmas arra, hogy megfeleljen az EU csodálatos értékeinek. A néppárti, bajor Manfred Weber, egy szót sem említett a parlamenti felszólalásában arról, hogy a német alkotmánybíróság tagjait kifejezetten csak politikusokból álló bizottság választja ki, ráadásul titkos szavazással. A mostani alkotmánybírósági elnök, Stephan Harbarth, Angela Merkel elkötelezettje, a CDU parlamenti képviselője, frakcióvezető helyettese volt. Ne is beszéljünk az ügyészségről, ahol ugye Németországban államügyészség van, vagyis az ügyészi szervezet direkt módon a tartományi kormányoknak, benne az igazságügyi minisztereknek van alárendelve, nem a parlamentnek, mint például Magyarországon.

Tovább

2021.
11. 07., vasárnap

Írta: Nyári László

Oltástalanság

Megkaptam a harmadik oltást. Mivel, mint előzőleg, úgy most sem volt kedvem üldögélni és várni, hogy meghalok-e, inkább lepattantam, mint az első két esetben is. Akkor mindkét oltás után – tavasz lévén – lenyomtam a szokásos bringaedzésemet. Most más sportprogramom volt, de kicsit meghúzódtam, gondolom, ez már a mellékhatás vagy mi a csuda.

Tovább

2021.
11. 04., csütörtök

Írta: Schenk János

Klíma, EU, covid, migráció

Glasgow-ban megnyílt „az utolsó esély” klímakonferencia. Magyarországot az Áder János Köztársasági Elnök vezette küldöttség képviseli. Ha jól olvasom, két álló hétig értekeznek a küldöttek. Feltehetően az államelnökök nem fognak ott ülni végig. Megbeszélik, hogy a párizsi konferencia óta mit értek el, és talán össze tudnak hozni egy újabb megegyezést is. 

Tovább

2021.
10. 30., szombat

Írta: Schenk János

Októberi napsütésben

Húsz éve is elmúlt, hogy Orbán Viktor beszédét a helyszínen hallgattam. 2000-ben ott voltam a Parlament előtt a híres „Minden egy álommal kezdődött” beszéden. Nagyszerű élmény volt. Azóta túl van a Fidesz nyolc év ellenzékiségen, és ezt az időszakot munkával kibekkelve 2010 óta, 12 éve, kétharmados többséggel vezeti az országot. 

Tovább

2021.
10. 23., szombat

Írta: Schenk János

Hat helyett a hetedik

Ha Gyurcsány Ferenc és Gyurcsányné Dobrev Klára álmában is gondolta volna, hogy milyen csúfos bukást hoz számukra október 17-e estéje, akkor bizonyosan soha nem lett volna előválasztás Magyarországon. Egy (elő)választáson kikapni szabad, de nem így, ahogy Dobrev Klára vesztett. A 18 budapesti választási kerületből egyetlen egyben győzött. Még a budai hegyekben is vesztett, ott, ahol a balliberális elit lakik. Facebook-bejegyzéseket nézek – pesti ismerőseim, akik szitokszó nélkül szájukra sem veszik a Fidesz nevét, most Dobrev helyett Márki-Zay Péter szavazására buzdítottak. Egyértelmű a gyurcsányi kudarc, és egyértelmű az is, hogy már a vasárnap esti vacsoránál megindult a kiút és a visszaút keresése. Nehezen tudnám elképzelni, hogy Gyurcsány feladná, hogy feleségéből magyar miniszterelnök legyen. 

Tovább

2021.
10. 15., péntek

Írta: Schenk János

Őszi csillaghullás

Velem együtt többen is kíváncsiak lehetnek, hogy mivel vették rá, és kik, Karácsony Gergelyt, hogy visszalépjen a miniszterelnök-jelöltségtől. Nyomós ok lehetett ez, hisz a főpolgármester azt nyilatkozta, hogy csak akkor lép vissza, ha „elüti a villamos”. Ráadásul 500 milliót már ráköltött a kampányára. Hogy honnan volt Karácsonynak ez a félmilliárd forintja, azt talán Márki-Zaytól tudhatnánk meg, aki közzétette ezt a számot. Ahogy azt is Márki-Zay tudhatja, miért hátrált meg Karácsony. Persze nem sajnálkozunk, mert ahogy már annyiszor leírtam, Karácsony egy igen közepes tehetségű politikus, aki sem a főváros, sem az ország vezetésére nem alkalmas. Aki Budapesten jár, az láthatja a koszt, a szemetet, az aluljárók ismételten botrányos állapotát. Most Karácsony maga helyett Márki-Zay Pétert javasolja miniszterelnök-jelöltnek. Márki-Zayról semmi érdemlegeset nem tudunk, néhány újsághíren túl. Emlegetnek vele kapcsolatban „amerikai szálakat”, de minden homályos a személye körül. Van, aki félbolondnak tartja, más politikai tehetségnek. Most, hogy reflektorfénybe került, jönnek majd elő sorra az új hírek a hódmezővásárhelyi polgármesterről.

Tovább

2021.
10. 10., vasárnap

Írta: Schenk János

Választás, vírus, előválasztás

Európa a német választások utáni helyzettel van elfoglalva. Minden elemző próbálja megfejteni, hogy ki lesz az új kancellár. Folynak a koalíciós megbeszélések, a kiszivárgott hírek semmitmondóak. A legtöbben Olaf Scholzot, a szociáldemokraták jelöltjét látják kancellárnak, de sokan adnak esélyt a CDU/CSU közös jelöltjének, Armin Laschetnek is. Zajlik a harc, leginkább a kulisszák mögött. A tét nem kevés: ki fogja a következő években meghatározni az Európai Unió sorsát, politikáját. Minél jobban elhúzódik az új kancellár megválasztása, annál tovább marad Angela Merkel, akinek ellenben a választások után már csak ügyvivői jogköre van. Ami azt jelenti, hogy jelentős döntéseket már nem hozhat, sem otthon, sem az Unióban. 

Tovább

2021.
10. 04., hétfő

Írta: Schenk János

Patthelyzet német módra

A világ figyelt, Európa figyelt, nekünk sem mindegy, de semmi nem biztos a vasárnapi német választások után. Merkel ment, maradt utána egy szétesett, történelmi mélységekbe süllyedt Kereszténydemokrata Párt, a CDU. Egy párt, amelyik nevéből néhány éve a szó szoros értelemben ellopták a C-betűt a berlini pártszékházról. Mondván, hogy a CDU elvesztette a C-t, a Christlich (keresztény) jelzőt. Merkel és a hozzá hű pártvezetők nem is figyeltek e jelképes akcióra, és egyre inkább tolták balra ezt a Helmut Kohl idején még 48,8%-ot nyert pártot. Most vasárnap a CDU/CSU együttesen 24,1%-ot ért el. Megfeleződött a szavazóik száma. 

Tovább

2021.
09. 26., vasárnap

Írta: Schenk János

Furcsa történetek

A belarusz-lengyel-litván-lett határon is megjelentek a migránsok. A német sajtó hetek óta azt írja, hogy Lukasenkó belarusz elnök szervezésében megy az embercsempészet, bosszúként azért, hogy az EU gazdasági szankciókkal bünteti a fehéroroszokat. A büntetés azért van, mert a választásokon Lukasenkó elnök győzött, és nem az ellenzék. Hatalmas tüntetések voltak a választás után, az EU pedig azonnal tudta, hogy a tüntetőknek van igaza. És ezért manapság szankció jár, amit meg is kapott az ország. Lukasenkónak pedig az az ötlete támadt – legalábbis a nyugati sajtó szerint -, hogy iraki, afgán, szír és egyéb nemzetiségűeket reptet Minszkbe, majd onnan szállítja is őket a lengyel-litván-lett határhoz. 

Tovább