Ki pusztít itt, és miért is?
Nehezen lehet napirendre térni Márki-Zay Péter kijelentése felett, miszerint a "Fidesz pusztítja a magyarokat", Mondta ezt a gonoszságot annak kapcsán, hogy a koronavírus idehaza sok halálos áldozattal járt, és jár sajnos máig. Hogy halottakkal kampányolni nem gerinces dolog, az egyértelmű. Ahogy az is, hogy nem a Fidesz vezetősége áll a lélegeztető gépek mellett, várván egy-egy szegény beteg halálát. Az pedig embertelenség, ha Márki-Zay áttételesen az orvosokat, az ápoló személyzetet tartaná olyan embereknek, akik a Fidesz utasítására leállítják a gépeket. Az ellenzék csodaemberének a leghalványabb ismerete sincs a magyar társadalom állapotáról, és megbélyegez olyanokat - egészégügyi szakembereket, politikusokat -, akik eskűjükhöz híven mindent megtesznek az emberek megmentéséért.
Jó lenne, ha Márki-Zay, aki az 1970-es években született, kicsit beleolvasgatna a magyar társadalom múlt századi történetébe. Benne a magyar emberek életmódjára és életmínőségére. Nagy szakirodalma van ennek, Losonczi Ágnestől Ferge Zsuzsa tanulmányain át a - Zay számára talán érthetőbb - szociográfiai művekig. Mert azok, akik a járvány óta ezt a magas halálozási számot adják, döntően 70-80-90 éves, más bajtól is szenvedő emberek. A háború utáni nemzedék ez, akik életük nagyobb részét abban a rákosista-kádárista időkben élték le, ahol néha a puszta túlélés fontosabb volt, mint a nyugati értelemben vett egészséges életmód.
Nagytudású szociológus barátom, aki magas vezetőként évekig dolgozott Genfben az ENSZ egészégügyi szervezeténél, a WHO-nál, majd itthon is a legfelsőbb szinten (nem a Fidesz alatt), leírta, elmondta, hogy Magyarországon a háború után egészen a 2000-es évekig nem egészégügyi, hanem "betegségügyi" rendszer működött. Alig volt megelőzés, de alkalmas struktúra sem ahhoz, hogy az embereket egészséges életmódra neveljék. Próbálkozások voltak persze, de ez volt a legutólsó, amire figyeltünk. A rákosista időkben még éhezés is létezett. Később, a "gulyáskommunizmusban" már ehettünk. Néha még banán is jött a boltokba. Amikor a Nyugaton élők salátás tálakat ettek ebédre, hogy szépek és egészségesek maradjanak, akkor nálunk a salátát az uborka- és a fejessaláta jelentette. A városi büfékben még akadt tojássaláta és orosz hússaláta is. Népbetegség volt az elhízás, az alkohol, szívtuk a Munkás, Kossuth és Sophianae cigarettákat, egyikről gyújtva a másikra. A napi munka után pedig kezdődött a második műszak, a háztájiban, másodállásban. Ajánlom erről Márkinak Hankiss Elemér nagyszerű tanulmányait.
Láthatóan Márki-Zaynak fogalma sincs, hogy hogyan éltek negyven-ötven-hatvan éve azok az emberek, akiket most elsőként terít le ez a kíméletlen járvány. Mert a covid pusztít, nem a Fidesz, Ezt tudja minden normális ember, aki tájékozott, vagy megélte azokat az időket. Aki pedig szerencsétlen honfitársaink halálával akar politikai előnyöket szerezni, az nem érdemli meg, hogy ebben az országban valaha is a hatalom közelébe juthasson.