Bejegyzések

Ki is itt a hazaáruló?

Ki is itt a hazaáruló?

Márki-Zay Péternek a szeme sem rebbent, amikor az ATV-ben kijelentette, hogy Orbán Viktor hazaáruló. Ez az ember nem tudja, hogy mit beszél. Mint egy papagáj mondja-mondja a betanult szövegét, nagy önbizalommal. Aki egy kicsit jobban belenéz a szemébe, az hamar megérti, hogy miért tud össze-vissza hordani mindent, majd annak az ellenkezőjét is. Hogy hogyan volt képes a magára annyira adó pesti Orbán-ellentábor Márki-Zay Péterre szavazni az előválasztáson, az maradjon az ő titkuk. Közülük a jobbak már rég megbánták ezt. Magának az ellenzéknek is egyre kínosabb a főjelölt, és próbálják menteni a menthetőt. Még március 15-én sem hagyták, hogy egyedül szónokoljon. Hogy Budapesten mindössze néhány ezer ember ment el meghallgatni őket, igazolja, hogy Márki-Zayt a fővárosiak is leírták.

Ki provokál kit?

Ki provokál kit?

Éppen húsz éve írom a Kapos Extrába a jegyzeteimet, de nem gondoltam soha, hogy egyszer egy új európai háborúról kell írnom. Most itt tartunk. Nemrégiben az egyik podcastunkban talán megemlítettem, hogy létezik magyar fordításban is egy nagyszerű könyv, a címe 1913. A szerző azzal foglalkozik, hogy Európa népei, benne elsősorban a Németországban élő, soknációs művészkolóniák hogyan, milyen gyanútlanul élték meg az utolsó békeévet az 1. világháború kitörése előtt. Mostanában sokat gondolok erre a regényre. Mintha mi is ilyen kékszeműen élnénk, csak a békét élvezve, miközben az egyik szomszédos országban a legkeményebb háború vette kezdetét. Amelyik bármelyik pillanatban – elég hozzá egy tehetségtelen politikus –, átváltozhat egy harmadik világégéssé.

Testvérháború a szomszédban

Testvérháború a szomszédban

Minden háború a kitörése előtt elképzelhetetlen, ahogy az volt az orosz-ukrán is. Sokan, nagyon sokan elemeztük az ukrán keleti határ mentén felsorakozó orosz hadsereg szándékát. Sok okos következtetést is megfogalmaztunk, de mindenkinek az volt a végső konklúziója, hogy Oroszország nem fogja megtámadni testvéreit. Különösen, hogy nagyon sok orosz család is él e területen. Meg miért is tenné, hisz Ukrajna létezését nemzetközi szerződések rögzítik, és ezeket a jogelőd, Szovjetunió is aláírta. Oroszországnak semmi érdeke egy ilyen felesleges konfliktusba belemenni, veszélyeztetve ezzel az európai-orosz kiterjedt gazdasági kapcsolatokat – véltük.

Kampány van

Kampány van

Nézem Cseh Katalin átszellemült arcát, ahogy az Európai Parlamentben kifejti, hogy milyen boldogságot okozott számára az Európai Bíróság döntése. Ami utat nyitott arra, hogy a tagállamokkal szemben pénzügyi elvonásokat is lehet a jövőben alkalmazni, ha azok megsértik a jogállamiságot. Ujhelyi képviselő nagyszerű fordulatról áradozik, Dobrev Klára tapsikol. Úgy kell a gaz Orbán-kormánynak, ők megmondták előre. Ettől az ítélettől kezdve sem a magyar, sem a lengyel miniszterelnök nem fürödhet az unió pénzében, nem osztogathatja azt kénye-kedve szerint. 

Ukrajnától Kínáig

Ukrajnától Kínáig

Vitalij Klicsko ex-világbajnok, Kijev főpolgármestere szinte pityeregve könyörög a németeknek, hogy szállítsanak fegyvereket Ukrajnának, és vegyék fel a NATO-ba. Kínos pillanatok, egyáltalán nem illenek egy bokszvilágbajnokhoz, de egy politikushoz sem. Egyre azonban rámutatnak: Ukrajna egy tökéletesen félrekormányzott ország, megalakulása,1991 óta. Hatszor nagyobb Magyarországnál, négyszer annyi lakóval. Hatalmas mezőgazdasági területei, kiváló termőföldje révén a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre. Pénz tehát van. Mégis Európa egyik legszegényebb országa. Harminc év alatt fegyvereket is vehettek volna, de nem jutottak egyről kettőre, mert tombol a korrupció. Politikailag is teljesen labilis. Emlékszünk a Majdan tüntetéseire, ahol az akkori német külügyminiszter, az USA alelnöke (mai elnöke, Biden) az európai zöldekkel összekarolva buzdították a népet a korrupt kormány elleni lázadásra. Hogy aztán egy még korruptabb kerüljön a helyére. Manapság pedig egy színész – Ronald Reagen politikai tehetsége nélkül – vezeti az országot. Közben elvesztették a Krím-félszigetet, és a Don melletti iparterületeket, ahol máig harcok vannak.

Ki pusztít itt, és miért is?

Ki pusztít itt, és miért is?

Nehezen lehet napirendre térni Márki-Zay Péter kijelentése felett, miszerint a "Fidesz pusztítja a magyarokat", Mondta ezt a gonoszságot annak kapcsán, hogy a koronavírus idehaza sok halálos áldozattal járt, és jár sajnos máig. Hogy halottakkal kampányolni nem gerinces dolog, az egyértelmű. Ahogy az is, hogy nem a Fidesz vezetősége áll a lélegeztető gépek mellett, várván egy-egy szegény beteg halálát. Az pedig embertelenség, ha Márki-Zay áttételesen az orvosokat, az ápoló személyzetet tartaná olyan embereknek, akik a Fidesz utasítására leállítják a gépeket. Az ellenzék csodaemberének a leghalványabb ismerete sincs a magyar társadalom állapotáról, és megbélyegez olyanokat - egészégügyi szakembereket, politikusokat -, akik eskűjükhöz híven mindent megtesznek az emberek megmentéséért.

Új év, új politikai kihívások

Új év, új politikai kihívások

Választási évre fordultunk, nem véletlen, hogy minden hír arról szól, hogy mi lesz Magyarországon a választások után. Mert új helyzet van. Az ellenzék minden különbséget félretéve közösen fut neki a Fidesz-KDNP elleni harcnak. Bár mint kiderült, igazán karakteres eltérések nincsenek is közöttük. Bajban lenne az a választó, aki megpróbálná megfogalmazni a DK és az MSZP, vagy az LMP és a Párbeszéd, netán a Momentum közötti különbséget. Nem volt nehéz tehát összeállni. Annál nehezebb helyzetbe kerültek, amikor az előválasztáson mind a hat párt jelöltje leszerepelt, és helyette egy hetedik, Márki-Zay Pétert futott be győztesnek. Aki mögé mostanság – legalábbis szólamokban – felsorakozott az ellenzéki paletta. 

Forró téli politika

Forró téli politika

Emmanuel Macron francia elnök látogatott el a héten Magyarországra. Tárgyalt Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és a V4-ek vezetőivel. Franciaország a jövő év első félévében lesz az unió soros elnöke, így látogatása fontos Magyarországnak és a V4-eknek is. A német-francia, és a francia-olasz megállapodások megkötése után joggal tartanak a Közép-Kelet-európai országok attól, hogy e három gazdaságilag erős ország külön utakon jár az Európai Unión belül. Nem véletlen, hogy mindhárman - a franciák, németek és az olaszok -, uniós reformokat akarnak. Ennek egyik központi eleme, hogy az Európai Tanácson belül eltöröljék az egyhangú szavazási kötelezettséget. Ez végleg kiszolgáltatottá tenné az uniós országok jelentős részét. Akik közül néhányuknak már így is nehézségei támadtak - például nekünk is -, az EU testületeinek önkényes döntéseivel. Egy biztos: összeütközések várhatók a nemzeti államiságukat védők és a föderalisták, az Európai Egyesült Államokat akarók között.

Egy nagy stratégáról

Egy nagy stratégáról

Már a jövő évi választásról beszélünk, latolgatjuk, hogy van-e ennek a furcsa ellenzéki összefogásnak olyan ereje, hogy kormányváltás legyen áprilisban. Az előválasztáson nagy volt az öröm, hogy lám, milyen nagyszerű ötlet is volt ez a kivonulás. Addig tartott a lelkesedés, amíg a miniszterelnök-jelölti csatában vesztett minden hatpárti versenyző, és egy hetedik, addig komolytalannak tartott induló lett a nyertes. A nagy esélyes, Karácsony Gergely bedobta a törölközőt - Márki-Zay "kérésére". A másik erős jelölt, Dobrev Klára pedig csúnya vereséget szenvedett a döntő fordulóban.

Oltatlanok figyelmébe: az élet nem játék

Oltatlanok figyelmébe: az élet nem játék

Halljuk a járvány negyedik hullámának ijesztő adatait, és nehéz elképzelni, hogy mi mozgatja azokat a polgártársainkat, akik nem hajlandók beoltatni magukat. Ráadásul ez a negatív hozzáállás világjelenség. Az ország hatvan százaléka megértette, hogy védekeznie kell. De maradt egy réteg, aki nem győzhető meg arról, hogy egyetlen dolog az oltás, ami megvédheti az életét. Nagy kérdés, hogy miért nem hisznek ezek az emberek a számoknak, a szemüknek, és miért menekülnek különböző összeesküvés-elméletek mögé, és miért játszanak a saját és a mások életével? 

Korábbi bejegyzések