Bejegyzések

Kampány van

Kampány van

Nézem Cseh Katalin átszellemült arcát, ahogy az Európai Parlamentben kifejti, hogy milyen boldogságot okozott számára az Európai Bíróság döntése. Ami utat nyitott arra, hogy a tagállamokkal szemben pénzügyi elvonásokat is lehet a jövőben alkalmazni, ha azok megsértik a jogállamiságot. Ujhelyi képviselő nagyszerű fordulatról áradozik, Dobrev Klára tapsikol. Úgy kell a gaz Orbán-kormánynak, ők megmondták előre. Ettől az ítélettől kezdve sem a magyar, sem a lengyel miniszterelnök nem fürödhet az unió pénzében, nem osztogathatja azt kénye-kedve szerint. 

Ukrajnától Kínáig

Ukrajnától Kínáig

Vitalij Klicsko ex-világbajnok, Kijev főpolgármestere szinte pityeregve könyörög a németeknek, hogy szállítsanak fegyvereket Ukrajnának, és vegyék fel a NATO-ba. Kínos pillanatok, egyáltalán nem illenek egy bokszvilágbajnokhoz, de egy politikushoz sem. Egyre azonban rámutatnak: Ukrajna egy tökéletesen félrekormányzott ország, megalakulása,1991 óta. Hatszor nagyobb Magyarországnál, négyszer annyi lakóval. Hatalmas mezőgazdasági területei, kiváló termőföldje révén a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre. Pénz tehát van. Mégis Európa egyik legszegényebb országa. Harminc év alatt fegyvereket is vehettek volna, de nem jutottak egyről kettőre, mert tombol a korrupció. Politikailag is teljesen labilis. Emlékszünk a Majdan tüntetéseire, ahol az akkori német külügyminiszter, az USA alelnöke (mai elnöke, Biden) az európai zöldekkel összekarolva buzdították a népet a korrupt kormány elleni lázadásra. Hogy aztán egy még korruptabb kerüljön a helyére. Manapság pedig egy színész – Ronald Reagen politikai tehetsége nélkül – vezeti az országot. Közben elvesztették a Krím-félszigetet, és a Don melletti iparterületeket, ahol máig harcok vannak.

Ki pusztít itt, és miért is?

Ki pusztít itt, és miért is?

Nehezen lehet napirendre térni Márki-Zay Péter kijelentése felett, miszerint a "Fidesz pusztítja a magyarokat", Mondta ezt a gonoszságot annak kapcsán, hogy a koronavírus idehaza sok halálos áldozattal járt, és jár sajnos máig. Hogy halottakkal kampányolni nem gerinces dolog, az egyértelmű. Ahogy az is, hogy nem a Fidesz vezetősége áll a lélegeztető gépek mellett, várván egy-egy szegény beteg halálát. Az pedig embertelenség, ha Márki-Zay áttételesen az orvosokat, az ápoló személyzetet tartaná olyan embereknek, akik a Fidesz utasítására leállítják a gépeket. Az ellenzék csodaemberének a leghalványabb ismerete sincs a magyar társadalom állapotáról, és megbélyegez olyanokat - egészégügyi szakembereket, politikusokat -, akik eskűjükhöz híven mindent megtesznek az emberek megmentéséért.

Új év, új politikai kihívások

Új év, új politikai kihívások

Választási évre fordultunk, nem véletlen, hogy minden hír arról szól, hogy mi lesz Magyarországon a választások után. Mert új helyzet van. Az ellenzék minden különbséget félretéve közösen fut neki a Fidesz-KDNP elleni harcnak. Bár mint kiderült, igazán karakteres eltérések nincsenek is közöttük. Bajban lenne az a választó, aki megpróbálná megfogalmazni a DK és az MSZP, vagy az LMP és a Párbeszéd, netán a Momentum közötti különbséget. Nem volt nehéz tehát összeállni. Annál nehezebb helyzetbe kerültek, amikor az előválasztáson mind a hat párt jelöltje leszerepelt, és helyette egy hetedik, Márki-Zay Pétert futott be győztesnek. Aki mögé mostanság – legalábbis szólamokban – felsorakozott az ellenzéki paletta. 

Forró téli politika

Forró téli politika

Emmanuel Macron francia elnök látogatott el a héten Magyarországra. Tárgyalt Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és a V4-ek vezetőivel. Franciaország a jövő év első félévében lesz az unió soros elnöke, így látogatása fontos Magyarországnak és a V4-eknek is. A német-francia, és a francia-olasz megállapodások megkötése után joggal tartanak a Közép-Kelet-európai országok attól, hogy e három gazdaságilag erős ország külön utakon jár az Európai Unión belül. Nem véletlen, hogy mindhárman - a franciák, németek és az olaszok -, uniós reformokat akarnak. Ennek egyik központi eleme, hogy az Európai Tanácson belül eltöröljék az egyhangú szavazási kötelezettséget. Ez végleg kiszolgáltatottá tenné az uniós országok jelentős részét. Akik közül néhányuknak már így is nehézségei támadtak - például nekünk is -, az EU testületeinek önkényes döntéseivel. Egy biztos: összeütközések várhatók a nemzeti államiságukat védők és a föderalisták, az Európai Egyesült Államokat akarók között.

Egy nagy stratégáról

Egy nagy stratégáról

Már a jövő évi választásról beszélünk, latolgatjuk, hogy van-e ennek a furcsa ellenzéki összefogásnak olyan ereje, hogy kormányváltás legyen áprilisban. Az előválasztáson nagy volt az öröm, hogy lám, milyen nagyszerű ötlet is volt ez a kivonulás. Addig tartott a lelkesedés, amíg a miniszterelnök-jelölti csatában vesztett minden hatpárti versenyző, és egy hetedik, addig komolytalannak tartott induló lett a nyertes. A nagy esélyes, Karácsony Gergely bedobta a törölközőt - Márki-Zay "kérésére". A másik erős jelölt, Dobrev Klára pedig csúnya vereséget szenvedett a döntő fordulóban.

Oltatlanok figyelmébe: az élet nem játék

Oltatlanok figyelmébe: az élet nem játék

Halljuk a járvány negyedik hullámának ijesztő adatait, és nehéz elképzelni, hogy mi mozgatja azokat a polgártársainkat, akik nem hajlandók beoltatni magukat. Ráadásul ez a negatív hozzáállás világjelenség. Az ország hatvan százaléka megértette, hogy védekeznie kell. De maradt egy réteg, aki nem győzhető meg arról, hogy egyetlen dolog az oltás, ami megvédheti az életét. Nagy kérdés, hogy miért nem hisznek ezek az emberek a számoknak, a szemüknek, és miért menekülnek különböző összeesküvés-elméletek mögé, és miért játszanak a saját és a mások életével? 

Új alkotmány, avagy ismét egy blöff

Új alkotmány, avagy ismét egy blöff

Megy az esélylatolgatás az egyik liberális hetilapban, hogy Márki-Zay Péter hogyan tudja majd megvalósítani azt az ígéretét, amit az egyik nyugati újságnak tett. Hogy 60 napon belül népszavazást fog kiírni az új magyar alkotmányról. Arról, amit egy nagy tekintélyekből álló testület állítólag már most fogalmaz. Feltehetően nem egy laptopon, vonatozás közben, hanem demokratikusan, világos vagy füstös, első vagy hátsó szobákban. Sok népszavazási és eljárásjogi feltételt felsorol a magyar lap, és be is bizonyítja, hogy miért nem tudja ezt a nagystílű kijelentését az ellenzék miniszterelnök-jelöltje teljesíteni. Saccolásuk szerint úgy 7-8 hónap minimum kell, hogy a feltehetően akut alkotmányhiányban szenvedő magyar nép megszavazhassa majd a Márki-Zay-féle új, kőbe vésett alaptörvényt.

Az Európai Unió hitele

Az Európai Unió hitele

Kicsit lejjebb adták a magyar ellenzéki EU parlamenti képviselők – Ujhelyi, Cseh Katalin, Donáth és társaik -, a kirohanásaikat az Orbán-kormány ellen. Még megy persze az évek óta megszokott, de a hazai ellenzék konyhájára semmit nem hozó Fidesz-szidás, de ezek a hangok csak a nyugati parlamenti képviselőket tudják lázba hozni. Amióta a lengyel alkotmánybíróság kimondta, hogy az EU Bírósága nem mindenható, nem hozhat kénye-kedve szerint országok belügyeibe beleszóló ítéleteket, kicsit halkabb lett a hang Brüsszelben. Főként, hogy a lengyel igazságügyi miniszter felkérte az EU Bíróságát, hogy vizsgálják meg például a német politika beleszólását a bíróságok kinevezésébe, és nézzük meg már, hogy hogyan is megy ez ezekben a nagyon demokratikus országokban. Mert az EU Parlament még azt is megállapította – hogy milyen jogon, az nagy kérdés -, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem felel meg az európai normáknak. Mondván, hogy az alkotmánybíróság elnöknője, Julia Przylebska, Kaczyinski pártelnök híve, jó ismerőse. Az ilyen bírónő pedig nem alkalmas arra, hogy megfeleljen az EU csodálatos értékeinek. A néppárti, bajor Manfred Weber, egy szót sem említett a parlamenti felszólalásában arról, hogy a német alkotmánybíróság tagjait kifejezetten csak politikusokból álló bizottság választja ki, ráadásul titkos szavazással. A mostani alkotmánybírósági elnök, Stephan Harbarth, Angela Merkel elkötelezettje, a CDU parlamenti képviselője, frakcióvezető helyettese volt. Ne is beszéljünk az ügyészségről, ahol ugye Németországban államügyészség van, vagyis az ügyészi szervezet direkt módon a tartományi kormányoknak, benne az igazságügyi minisztereknek van alárendelve, nem a parlamentnek, mint például Magyarországon.

Oltástalanság

Oltástalanság

Megkaptam a harmadik oltást. Mivel, mint előzőleg, úgy most sem volt kedvem üldögélni és várni, hogy meghalok-e, inkább lepattantam, mint az első két esetben is. Akkor mindkét oltás után – tavasz lévén – lenyomtam a szokásos bringaedzésemet. Most más sportprogramom volt, de kicsit meghúzódtam, gondolom, ez már a mellékhatás vagy mi a csuda.

Korábbi bejegyzések