A nagyhét legérdekesebb politikai eseménye a Morawiecki-Salvini-Orbán találkozó volt a Budai Várban. Miután a Fidesz képviselői kiléptek a néppárti frakcióból, majd a Fidesz-MPP a komplett Néppárti Szövetségből, várható volt, hogy egy új formáció előbb-utóbb létre fog jönni.
Ünnepekkor különösen nehéz a politikai jegyzetíró dolga. Főként akkor, amikor a világ érdeklődésének középpontjában egyetlen dolog áll, a járvány leküzdése. Minden más mellékes kérdés. A címet Angela Merkel és környezetétől kölcsönöztem („Osterruhe“), mert ez volt az egyetlen olyan politikai megnyilvánulás az elmúlt héten, ahol a húsvét politikai összefüggésben szóba került.
Egy francia származású, de londoni professzorral készített interjút a Die Welt német újság tudósítója. Az alkalmat az adta, hogy Lengyelország és Magyarország megtámadta az Európai Bíróságon az EU Parlament azon törvényét, amelyik szerint az EU-kifizetéseket össze kell kötni a jogállamisági kérdésekkel. Szerinte semmi esélye sincs e két országnak arra, hogy a bíróság nekik adjon igazat.
Még van egy évünk a 2022-es választásokig, nem is lenne időszerű a kampány, ha nem lenne itt ez az átkozott vírus. De itt van, és az ellenzéki pártoknak ez a helyzet – úgy látszik – kapóra jött. Miközben az Orbán-kormány és az egészségügy minden erejét bevetve küzd a járvány ellen, az ellenzék szinte lubickol a kontrázásban. Bármit tesz, mond a kormány, az nem csak nem jó, hanem korai, késői, kevés vagy sok.
Egy éve megy már ez a halottszámlálás. Naponta bemondják, hányan fertőződtek és hányan haltak meg. A nép pedig örül, vagy éppen szomorkodik: ha egyik napról a másikra nyolcvannal többen halnak meg, szomorkodik, ha negyvennel kevesebben, akkor örül.
Hogyan is fogalmazott Jakab Péter a kínai vakcina borzalmairól a Parlamentben?
„Hát hogyha magyarán van valami kínai cucc, amivel beoltottak egymillió afrikait vagy egymillió kínait, az ön szerint jó kell, hogy legyen a magyaroknak is?“
Azon kívül, hogy ez tisztán rasszizmus, kiválóan alkalmas arra, amit az ellenzék e járványos rémálomban követ: el kell bizonytalanítani az embereket, és közben hangoztatni kell, hogy mi oltáspártiak vagyunk. De csak az EU által bevizsgált vakcina a jó, mondják, mondja a Jobbik is, az a párt, amelyik nemrégiben még uniós zászlót égetett. Hogy miért csak az EU-s oltóanyag az igazi, az titok.
Végre elfogyott a türelme a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak, és közölte Manfred Weberrel, hogy a Fidesz-KDNP EU-képviselői azonnal kilépnek a néppárti frakcióból, ha azok elfogadják az új szervezeti szabályzatukat. Orbán Viktor jól látja, hogy ez a néppárt már régen nem az, amiért az alapítók – élén Kohl akkori CDU-elnökkel –, megszervezték. A Fidesz-néppárti konfliktus két szálon fut. Az egyik maga a Néppárti Szövetség, ennek elnöke a lengyel Donald Tusk. A másik vonal az EP néppárti frakciójáról szól, ezt vezeti Manfred Weber. Tusk megorrolt a Fideszre, mert az a számára belső lengyel ellenséggel, a Kaczynski-féle PIS-párttal áll szoros kapcsolatban. Weber frakcióvezetőnek pedig még mindig az fáj, hogy Orbán Viktor és a francia Macron elnök vezetésével megakadályozták, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke.
Nem vagyok egy nosztalgiázós típus, de időnként már én is elábrándozom azokról a daliás időkről, amikor még rézlámpásokat kellett fényesíteni, hogy előbújjon belőlük a kívánságokat teljesítő Dzsinn. Ma sajnos a műanyag dobozok korát éljük és a mesterséges intelligenciáét. Tudjuk, mi, magyarok találtunk fel mindent, és ha némi áttétellel is, de minden mást is. Így történhetett, hogy egy tejfeles dobozból, ha előtte valahogyan sikerül belepasszírozni egy kis csirkepaprikást, akkor kiugrik belőle, na nem egy Dzsinn, ott még nem tartunk, egyelőre csak korunk nagy mesemondója.
Ebben a járvány-világveszélyben hajlamosak vagyunk nem odafigyelni a hazai ügyeinkre. Például arra, hogy a magyar ellenzék teljes erőbedobással készül a jövő évi parlamenti választásokra. Mégpedig előválasztással. Így kívánják kiválogatni a 106 egyéni körzetben induló egyetlen jelöltjüket, aki majd felveszi a harcot a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltjeivel. A pártok már összeálltak, a balliberális-szocialista DK-tól a liberális Momentumon át a valaha szélsőjobboldali Jobbikig.
„Most már elég legyen!” – fakadt ki a német belügyminiszter. „Nem elég, hogy az Európai Bizottság nem segít bennünket a járványkezelésben, még egy botot is bedugna a lábunk közé!” Egy nyugati politikustól e szokatlan beszólás azért történt, mert az EB egészségügyi biztosa, a ciprusi Kyriakides asszony élesen bírálta a németeket és az osztrákokat a bevezetett határellenőrzések miatt.