Augusztusban beköszöntött az igazi perzselő nyár. A konditermek helyett a nagy melegben egyre többen választjuk a kora esti és reggeli időszakot és napi sportolásnak a futást választjuk a szabadban.
Elnézést, akinek nem inge, ne vegye magára. Amúgy a címet egy jó kis írástól kölcsönöztem, s így a mai téma is ebből az írásból fakad.
Maga a novella egy meg nem értett emberről szól, de hát nem ilyenek vagyunk mindannyian? Hányszor hangzik el egy nap, „Te ezt, nem értheted.”? Hányszor gondoljuk úgy, hogy hiába minden szó, nem ér az többet, mint ha vizet öntenénk a tengerbe. Ám ezek csak a hétköznapok, most a politikai „megnemértettségről” inkább nem beszélnék, van azon túl is éppen elég téma, melyben néha úgy érezzük, egyedül maradtunk.
A héten viszonylag elég sok film került bemutatásra, melyek természetesen vörös szőnyeges premiert is kaptak Los Angelesben.
Talán Önök is látták azt a világhálón terjesztett fotót, melyben Észak-Svédország egyik folyójában békésen fürdenek a hegyről és erdőből lejött hűsölni vágyó rénszarvasok és a hűsölni szándékozó helyi, még svéd lakosok. Migránst nem látni, mivel errefelé ilyenkor hideg szokott lenni és kevésbé biztos a szociális juttatás. A rénszarvasok és a fürdőzők jól érezték magukat. Mégis elgondolkoztató azonban, hogy a Föld e pontján 31 Celsius fokot mértek, annyit, mint még soha. Portugáliában 45 fok fölé szállt a hőmérséklet, csúcspontokon a 47 fokot is elérte. Egy tengervíz hűsítette országban.
Néhány hete újra Rimbaud-t olvasom, a zsenit, aki bár 19 évesen abbahagyta az írást, mégis életműnyi remekművet hagyott az utókorra.
Ő pontosan tudta, az ember legfőbb küldetése felzabálni mindent. Tönkretenni, eltüntetni annak a lehetőségét is, hogy valamikor egy jobb, emberibb világ jöhessen létre. A nagy mű lassan bevégeztetik. Addig azonban úgy kell tenni, mintha lenne holnap. Úgy kell tenni, mintha lenne esély rá, hogy a végzet, mely felé menetelünk, messzire szaladjon, vagy félre álljon, amikor utolérjük, hogy hadd menjünk előre tovább.
Még javában tombol a nyár, melegebb van, mint valaha és ezt a hírességek is tudják, így megpróbálnak minél könnyebben és színesebben öltözködni, valamint a kellemes mintázatoknak sem mondanak nemet.
Van úgy, hogy az ember kénytelen kompromisszumot kötni, hol kisebb, hol nagyobb dolgokban. Én most háttal a tónak írok, mert olyanok a fényviszonyok, hogy így még nagyjából látom, mi van a képernyőn. Ez a látvány sem rossz, lila virágú bokor, vörös levelű bokor, tuják, apró zöld vadon, de mégis tudom, mögöttem a tó más, egyedibb látványt kínálna.
Ezen a héten is elég sok eseményen vettek részt a hírességek, voltak ezek között premierek, kisebb és nagyobb partik, sportesemények, díjátadók és bálok is, de csakis a legjobbakat gyűjtöttem össze ez alkalommal is.
Az egész történet egy hazugságon alapszik. Bizonyos cégeket, melyek nekünk eladnak csomagban dolgokat, energiát, vizet, internetet stb., a sor tetszés szerint bővíthető, szolgáltatóknak hívják. Ám ezek a cégek csupán addig nevezhetők szolgáltatóknak, amíg minden problémamentesen megy, megkapjuk azt a valamit, fizetünk érte, ha nem kapjuk meg, vagy nem olyan minőségben, nem reklamálunk, fizetünk, mint az a bizonyos katonatiszt, és nem nézegetjük a számlát.
A magyar légierő nemrég beszerzett szállítógépével népes küldöttség érkezett a Tel-Aviv melletti reptérre. A méretes csapatszállítóra sokan elfértek, állítólag rajta volt a magyar kormány tagjainak fele. Lassan hadrendbe áll a zsidó és a magyar kormány, összefogva a migráció s persze Soros György és fia és vazallusaik ellen. Kifejezetten tetszik ez a játszma, mely a világ nagy sakktábláján sem lényegtelen.