A nagyobb esők sem okoznak majd gondot a belváros mélyebb pontjain

2020. 10. 07., szerda, 07:15

Vasárnap mégis állt a víz az úttesten. Akkor?

A szombat éjszakai felhőszakadás után ismét állt a víz Kaposvár legalacsonyabban fekvő pontján, éppen az új közlekedési központ területén, az úttesten. Sokakban felmerült a gondolat, hogy a föld alá beépített, megnövelt kapacitású vezetékek sem nyújtanak már megoldást az ilyen természeti jelenségekkel szemben, noha a víz felgyülemlésének ezúttal sokkal egyszerűbb oka volt.

A Kaposvári Közlekedési Központ kialakítása során

az egyik legfontosabb munka az építési terület alatti közművek kiváltása volt.

Az átfogó fejlesztés részeként új víz-, gáz-, szennyvízhálózat és csapadékelvezető rendszer épült összesen több kilométer hosszban. Erre egyrészt a korábbi vezetékek korszerűtlensége, másrészt pedig az új létesítmények kialakítása miatt volt szükség.

Az elmúlt években a legnagyobb problémát az okozta, hogy nagy esőzéskor a szűk keresztmetszetű csatornák nem voltak képesek átvezetni a lezúduló vizet a vasúti vágányok alatt a Kaposba. Ezért egy új, egy méter átmérőjű áteresz is épült, amely most már képes az Irányi Dániel és Teleki utcákból érkező víz összegyűjtésére és továbbítására.

A mostani özönvíznél tehát nem az volt a gond, hogy ne lett volna elég nagy a csövek átmérője, hanem az, hogy 

a felszínen hömpölygő víz a frissen telepített növények közül kimosta a talajtakarásra használt mulcsot.

A növényi származék természetesen nem alkalmas arra, hogy eltorlaszolja a csatornát, arra azonban igen, hogy a befolyó rácsok felületét elfedve megakadályozza a víz bejutását a hálózatba. Így az esővíz csak szivárogni tudott, míg meg nem tisztították a rácsokat.

A most elültetett növények megeredését követően már nem kell attól tartani, hogy a gaz is felveri a növényszigeteket, így szükségtelen lesz a talajt mulccsal takarni. 

A „Kaposvár Megyei Jogú Város Intermodális Pályaudvar és hozzá kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése (IKOP-3.2.0-15-2016 00016)” elnevezésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Ezeket olvasta már?