2012. 02. 13., hétfő, 15:06
A stressz nemcsak a magyarokra jellemző, mégis egy magyar professzor volt az, aki a legtöbbet kutatta ezt a témát. Elméletéért csaknem 10 éven át jelölték orvosi Nobel-díjra, végül azonban mégsem kapta meg.
Ez annak tudható be, hogy igyekezete, melyben a stresszt számos betegség okozójának tüntette fel, több orvosi szakágat érintett, amely a Nobel-díj odaítélésekor gondot okozott.
Selye János 1907. január 26-án született Bécsben. Édesanyja osztrák, míg apja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt. Mivel édesapját az első világháború után áthelyezték Komáromba, Selye János az alap- és középiskoláit már Komáromban végezte. Az akkori bencés gimnázium befejezését követően, a családi hagyományokat folytatva, a prágai német egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat. Itt szerzett orvosi valamint kémiai doktorátust.
Mielőtt 1929-ben doktorrá avatták, Párizs és Róma egyetemein is több évet tanult. Apjával ellentétben a kutatói pályát választotta. Ezt követően a prágai Patológiai Intézetben dolgozott, míg 1931-ben a Rockefeller-ösztöndíj elnyerésével az Egyesült Államokba távozott. Később Kanadába költözött, ahol a montreáli McGillen Egyetemen biokémiát oktatott. 1945-től saját intézetének (Institut de Medicine et de Chirurgie Experimentale) igazgatója. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött.
| A stressz |
| Eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség, idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét. |
Selye János nevétől elválaszthatatlan a stresszelmélet, melyet hosszú és nagyon alapos kutatómunkával dolgozott ki. 1936-ban jelent meg erről első publikációja, a Nature című folyóiratban. E mellett nagy figyelmet szentelt korunk betegségének, a szívinfarktusnak is. 1964-ben jelent meg magyarul az Életünk és a stressz című könyve, amely azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult hazánkban, előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is.
1976-ban a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnöke lett. Soknyelvűsége, két kézzel rajzolni tudása, nagy műveltsége, színes egyénisége szuggesztív hatású előadóként tette ismertté. Selye János méltán sorolható a XX. század meghatározó tudósai közé: tizennyolc egyetem díszdoktora, a Royal Society of Canada tagja, tiszteletbeli tagja 43 más tudományos társaságnak, számos város és állam díszpolgára, számos rangos kitüntetés tulajdonosa, 38 kötet és több mint 1600 közlemény szerzője. 1982. október 20-án hunyt el Montrealban.
Olvassa el Dobos C. Józsefről szóló írásunkat!
