2026. 03. 29., vasárnap, 13:31
A virágvasárnappal kezdetét veszi a húsvéti nagyhét: a keresztény világ Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, miközben számos népszokás is kapcsolódik az ünnephez.
Vasárnap ünnepli a keresztény világ virágvasárnapot, amely a húsvétot megelőző nagyhét kezdete. Az ünnep Jézus jeruzsálemi bevonulásának állít emléket, amikor a hagyomány szerint a tömeg pálmaágakkal köszöntötte.
Európában – így Magyarországon is – a pálmaágakat a helyi adottságok miatt barkával helyettesítették, ezért a nap egyik legfontosabb egyházi eseménye a barkaszentelés. A templomokban megszentelt barkát sokan hazaviszik, és a néphagyomány szerint védelmező erőt tulajdonítanak neki.
Virágvasárnaphoz számos népszokás kapcsolódik. Egyes vidékeken például a „kiszehajtás” volt elterjedt, amely során egy szalmabábut vittek végig a falun, majd vízbe dobták vagy elégették. Ez a tél, a betegségek és a rossz dolgok elűzését jelképezte. Más helyeken a lányok zöld ágakkal járták a falut, a tavasz érkezését hirdetve.
Az ünnep egyben a befelé fordulás időszakának kezdete is, hiszen a nagyhét a húsvétra való lelki felkészülés jegyében telik. A templomi szertartások ilyenkor már Jézus szenvedéstörténetére irányítják a figyelmet.
Kaposváron virágvasárnapi ünnepi körmenettel emlékeznek
Jézus Jeruzsálembe való bevonulására, erről itt írunk.
